Véleményt mondott az Európai Számvevőszék a következő hétéves költségvetés tervezetéről
Átfogó véleményt bocsátott ki az Európai Unió közpénzügyi ellenőrző szerve, az Európai Számvevőszék az Unió következő hét éves tervezési időszakát (azaz a 2028 és 2035 közötti éveket) meghatározó költségvetés tervezetéről.
Az Európai Unió költségvetési tervezési szempontból hét éves költségvetési ciklusokban működik. Ez az időtartam kellően hosszú ahhoz, hogy kiszámíthatóságot és stabilitást nyújtson a tagállamok (és a tagállami vállalkozások) számára, s elviekben egyidejűleg viszonylag világosan kijelöli az uniós jogalkotó által támogatásra érdemesnek tartott célokat is. Az költségvetés kapcsán legalább három fontos kérdés felmerül. Természetesen elsőként nyomban eszünkbe juthat a költségvetés főösszege, ám legalább ilyen fontos a prioritási lista, hiszen ez világít rá arra, milyen területeken számíthatunk fejlesztésekre, illetve „hol fog szorítani a cipő”. S végül, nem elhanyagolható szempont a javaslat rugalmassága sem – vagyis az, hogy az egyes fejezetek között milyen átcsoportosítási lehetőségek lesznek elérhetőek.
Az új MFF főösszege jelentősen emelkedne a tervek szerint: a jelenlegi tervezési ciklus 1223 milliárd eurója helyett kis híján 2000 milliárd euró összeggel tervezne a Bizottság. A pénzügyi mozgástér tehát jelentősen bővül. A Bizottság javaslata emellett a mostani hét cím („heading”) helyett négy cím alá rendezné a kiadási tételeket és harmadolná a programok számát is, mégpedig 52-ről 16-ra. Fontos megfigyelni, hogy a programok között egy esetben van jelentős átfedés, mégpedig az „Administration” (most: „European Public Administration”) címek között. Itt a korábbi 82 millió eurós büdzsé 118 millióra, azaz több mint 40 %-al növekedne. A másik három cím roppant nagy összegeket (1062 milliárd, 590 milliárd, illetve 215 milliárd euró) foglalna magában és meglehetősen általános címeket („Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, mezőgazdasági, vidékfejlesztési, valamint tengerészeti fejlesztés és biztonság”; „Versenyképesség, fejlődés és biztonság”, illetve „Globális Európa”) kapna – amely nagyon mozgásteret biztosítana a Bizottság számára.
Jelentősek a bevételi oldalt érintő módosítási elképzelések is – amelyek közül itt csak néhányat emelek ki: az éves nemzeti hozzájárulás 81%-al nőne, valamint a jelenlegi négy ún. „saját jogú bevétel” mellé további öt adódna: az EU ETS rendszeréből és a CBAM rendszerből befolyó összegek, valamint a „be nem gyűjtött e-hulladék”, a dohánytermékeket sújtó jövedéki adó, valamint az ún. „társasági hozzájárulás Európáért” névre keresztelt pénzügyi eszközből származó bevétel, amelyet az évi 100 millió eurónál nagyobb árbevételű gazdasági társaságoknak kellene megfizetniük.
Az uniós intézmények rendszeresen konzultálnak az Európai Számvevőszékkel: 2026 első három hónapjában tizenkét egyedi vélemény iránti kéréssel fordultak a luxemburgi székhelyű ellenőrző szervhez. A Számvevőszék szakmai megerősítő véleménye mind a jogalkotási eljárásban, mind a nyilvánosság előtti szakmai vitákban hasznos lehet, módosítási javaslatai pedig a megfelelőbb szerkezetű-összeállítású szakmai előkészítésben nyújthatnak segítséget.
A Számvevőszék most kibocsátott, egységes véleménye az alábbi észrevételeket tartalmazza. mindenekelőtt kiemeli, hogy a most előterjesztett MFF tervezet jelentős változást jelenti bármely korábbi költségvetési javaslathoz képest. Ennek legjobb példája az ún. „Európa Alap”, amelyben a Bizottság összevonná a kohéziós és mezőgazdasági politikákat. A Számvevőszék kiemeli, hogy az integráció célja a koherencia biztosítása, az ugyanakkor nehézségeket okozhat, hogy egymástól eltérő célú, időhorizontú és eredmény-elvárású szakpolitikákat vonna össze. Kifejezetten felhívja a vélemény a figyelmet, hogy az Európa Alap a korábbi RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) végrehajtási logikáját követi, amellyel kapcsolatban a Számvevőszék komoly kritikákat fogalmazott meg. Hangsúlyos elem továbbá, hogy 1962 óta először fordulna elő, hogy a KAP, azaz a Közös Agrárpolitika, nem rendelkezne önálló, saját mezőgazdasági alappal. Ez a strukturális átalakítás könnyen nehéz helyzetbe sodorhatja az európai mezőgazdaságot és az európai gazdákat.
Végül, a Számvevőszék nyolc külön pontban ismerteti a legjelentősebbnek ítélt tervezési, illetve végrehajtási problémákat, az alábbiak szerint:
- Az EU költségvetés finanszírozása – ha az új bevételi forrásokat végül nem hagyják jóvá, akkor súlyos hiány fog mutatkozni a bevételi oldalon, amely csak a tagállami hozzájárulások jelentős megemelése vagy a kiadási összegek csökkentése útján lehet orvosolható.
- Az EU-s hozzáadott érték megjelenítésének elmulasztása – a vélemény szerint nem látszik a költségvetési javaslatból, hogy a tisztán tagállami költésekhez képest mennyiben lenne előnyösebb a tervezett kiadásokat EU-s büdzséből megvalósítani.
- Kiadási célok és nemzeti érdekek – a költségvetés jelentős része tekintetében a döntés az egymástól igen különböző érdekű tagállami kormányok kezében lesz, amelynek következtében az EU-s célok nehezen lesznek érvényesíthetők.
- Egyszerűsítés – jóllehet a programok számának csökkentése uniós szinten csökkenti a bürokráciát, azonban komoly a veszély, hogy tagállami szinten éppen növelni fogja. Másrészt a különböző szakpolitikák összevegyítése éppen ellene hathat annak, hogy ezek elérjék céljaikat.
- Rugalmasság – a vélemény szerint a túlzott rugalmasság a kiszámíthatóság ellen hathat, amely éppen a hosszú távú beruházásoknál okozhat gondot.
- Átláthatóság és nyomon követhetőség – A Számvevőszék véleménye szerint az uniós források felhasználásának ellenőrzése nagyrészt még mindig a tagállamok – sokszor gyenge – mechanizmusain múlik. A Bizottság könnyen előfordulhat, hogy nem fogja tudni megfelelően felügyelni a felhasználást.
- Teljesítmény-kontroll – a tervezet a testület szerint nem áll stabil lábakon a tekintetben, hogy kellően mérhető legyen, milyen eredményeket sikerül elérni, s mit kapnak az állampolgárok a pénzükért.
- és végül, a Számvevőszék sérelmezi, hogy a javaslat nem rendezi kellően világosan, hogy a Számvevőszék korlátlan hozzáféréssel rendelkezzék a pénzügyi információkhoz, amely az ellenőrzést nagymértékben nehezítheti.
A luxemburgi testület tehát egyelőre jónéhány ponton aggályosnak, illetve kiszámíthatatlannak találta az új MFF tervezetét, amelyre a véleménye címadásával is erősen utal: „many changes may not make it better”, vagyis „a túlságosan sok változtatás nem vezet feltétlenül jobb eredményekre”.
Figyelemmel arra, hogy a dokumentum roppant jelentős összegek hovafordítását és felhasználásának módját hivatott rendezni a jövő évtized közepéig tartó időtartamban, kiemelt fontosságúnak tűnik a fontolva haladás, s e körben a tagállami szempontok, az érintett társadalmi csoportok és az uniós szakmai ellenőrző intézmények, így az Európai Számvevőszék véleményének, meglátásainak kellő figyelembevétele is.
Nyitókép forrása: 4kclips / depositphotos.com
