Az Európai Bizottság 2025 áprilisában javasolta a 2021–2027 közötti költségvetési időszak félidei értékelési folyamatának megkezdését. A jogalkotási javaslatot 2025 szeptemberében fogadta el a Tanács és az Európai Parlament. Az értékeléssel kapcsolatban 2025 decemberéig juttathattak el a tagállamok javaslatokat a Bizottsághoz, hogy aztán 2026 áprilisára kialakuljon a tagállamok és az uniós intézmények közötti konszenzusos álláspont a változtatásokról.
A félidei felülvizsgálat alapvető célja, hogy biztosítsa a költségvetés tervezésében a rugalmasságot. Mivel a jelenleg hatályban lévő hétéves pénzügyi kerettervet az Európai Tanács 2020 decemberében fogadta el, így indokoltnak tűnt, hogy az azóta bekövetkező változásokat a költségvetési prioritásokon is átvezessék. Márpedig 2020 óta a szokásosnál is eseménydúsabb időszakot él a kontinens: kezdve a koronavírus-járvánnyal és annak a gazdaságra, valamint a társadalomra gyakorolt hatásával az orosz–ukrán háborúig számos olyan esemény történt, amely alapvetően alakította át hétköznapjainkat.
Ennek megfelelően a 2021–2027-es többéves pénzügyi kerettervben szereplő programokat a félidei felülvizsgálat a kohéziós politika területén is az új stratégiai prioritásokra igazítja. Az új prioritások a védelem, versenyképesség, megfizethető lakhatás, vízellenálló képesség és energiaátmenet. Az Európai Bizottság közleményében részletezett felülvizsgálat rugalmas, magas szintű társfinanszírozást (akár 100%-ig történő támogatást is) tesz lehetővé a 2026–2027-es elosztások számára, előtérbe helyezve az orosz–ukrán háború miatt különösen súlyos gazdasági károkat elszenvedő keleti határvidékeket.
A felülvizsgálat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a forrásokat sürgős igényekre, beleértve a védelmi képességeket, az ipari dekarbonizációt és a fokozott biztonságot. A kohéziós politika kapcsán ugyanakkor többen felhívták a figyelmet arra, hogy a fokozott rugalmasság nem válhat a hosszabb távú tervezés kárára. A területi kohézió biztosítása legfőbb eszközének továbbra is a tervszerű, kiszámítható és közép vagy hosszú távon is a helyét megálló beavatkozást tekintik. A kohéziós politika ennek megfelelően nem vállalhatja fel még a rugalmasság növelésével sem más politikák – elsősorban a természeti csapások és katasztrófák kezelésével kapcsolatos sürgős beavatkozásokat tervező – szerepét.
Az Európai Unió megváltozott geopolitikai helyzete a félidei felülvizsgálat során külön kiemelte az európai védelempolitika prioritásainak segítését más szakpolitikák által is. Így fontos elsőbbségi céllá vált a védelmi ipar számára történő befektetések elősegítése, a kettős felhasználású infrastruktúra és a védelmi ipar számára szükséges készségek.
Ugyancsak a háborús helyzet fogalmazta meg a keleti – Ukrajnával, Oroszországgal és Belarusszal határos – régiók gazdasági támogatásának szándékát. Ahogyan a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsággal sújtott országok, úgy az orosz–ukrán háború gazdasági hatásainak különösen kitett keleti régiók is számíthatnak az uniós költségvetés támogatására a jövőben.
Új, az eddigieknél is erősebb szerepet játszik a nyugat-európai lakhatási válság megoldására szolgáló törekvés a félidei felülvizsgálatban. A mostani célkitűzés egy olyan közös európai modell, amelyet az Európai Befektetési Bankkal közösen alakítana ki az Európai Bizottság, és amely lehetővé teszi kontinens szerte egy megfizethető szociális lakáspolitika finanszírozását.
Tekintettel arra, hogy 2028. január elsején új pénzügyi keretterv váltja fel a mostanit, amely ráadásul új – a kohéziós politikának rendkívül kedvezőtlen – szakpolitikai kereteket is állít fel, a félidei felülvizsgálat nem valószínű, hogy hosszú távú változásokat tud hozni a mostani költségvetési időszakban. Az pedig, hogy az itt megfogalmazott célkitűzések megjelennek-e majd a 2028–2034 közötti időszakban is, ma még a jövő zenéje.
Nyitókép forrása: depositphotos.com
