Az Európai Tanács ma kezdődő ülésének középpontjában a közel-keleti és az ukrajnai konfliktus áll majd.
Ma találkoznak egymással Brüsszelben az uniós tagországok állam-és kormányfői a soron következő Európai Tanács ülés keretében. A csúcstalálkozó elején a szokásjognak megfelelően az Európai Parlament (EP) elnöke, Roberta Metsola ismerteti majd az EP álláspontját a napirenden lévő ügyekben, valamint általában az Európai Unió középtávú jövőjét illetően. Őt követi, az utóbbi esztendőkben ugyancsak megszokottá vált módon, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij beszéde.
A ma kezdődő csúcstalálkozó két legfontosabb témájának a közel-keleti helyzet és annak következményei, továbbá Ukrajna ügye ígérkezik. Az Európai Unió vezetése és a tagállamok egyaránt különbözőképpen reagáltak az amerikai–izraeli támadásra Irán ellen. Míg a spanyolok, a franciák, valamint az Európai Tanács elnöke, António Costa kritikát fogalmaztak meg a katonai beavatkozással kapcsolatban, indokolatlannak és a nemzetközi joggal szemben állónak nevezve azt, addig mások, mint például Németország már sokkal óvatosabban, a szövetségesekkel szemben megengedőbben nyilvánultak meg, még úgy is, hogy a német kancellár egyértelművé tette, országa nem kíván részt venni ebben a háborúban. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen első nyilatkozataival egy harmadik utat képviselt, amikor is a politikai változás szükségességét fogalmazta meg Iránban, amely kijelentése az amerikai–izraeli támadások jóváhagyására engedett következtetni. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével járó feladatokat ellátó Ciprus azt szorgalmazza, hogy szankciók és diplomáciai erőfeszítések által, az Európai Uniónak a régió stabilitásának megteremtésére és az iráni atomprogram megszüntetésére kell törekednie. A mai Európai Tanács ülés egyik legfontosabb feladata az lesz a politikusok számára, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, amelyet nem csupán a fentebb is bemutatott eltérő álláspontok nehezítenek, de az a tény is, hogy az Unió vezetése is megosztott a kérdésben.
A legújabb háború egyik következménye, melyet mindenki a saját bőrén érez, az energiaárak növekedése, az olajkészletek csökkenése lett. Az uniós tagországok különböző intézkedésekkel segítik állampolgáraikat a növekvő benzinárak miatt, azonban a közös fellépés szükségessége is megfogalmazódott. Az Európai Unió rövid-, illetve hosszú távú következtetések levonására egyaránt törekszik a mostani jelenségből. Rövid távon két megoldási lehetőséget vetettek fel a tagállamok. Egyfelől a stratégiai olajtartalékok felszabadítását sürgetik, az energiát terhelő adók csökkentését, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok ideiglenes enyhítését. A másik javaslat, amelyet Magyarország és Szlovákia támogatna elsősorban, az orosz energiával szembeni szankciók felülvizsgálatát és enyhítését foglalja magában. Ez utóbbi ötlet éles ellenállásba ütközik más tagországok és az Unió vezetése részéről, így az európai tanácsi következtetések tervezete szerint a politikai vezetők a másik javaslatban foglalt intézkedéseket támogatják majd az árak csökkentése érdekében. Hosszú távon ugyanakkor az Európai Unió újabb jelet lát mindebben arra, hogy fokozza saját energiabiztonságát, több forrásra támaszkodjon – például az amerikaira és a norvégra – a kőolaj beszerzésekor, illetve még nagyobb hangsúlyt helyezzen a megújuló energiaforrások felhasználására.
Egy másik jelentékeny napirendi pont a csúcstalálkozón Ukrajna lesz. A következtetések tervezetében az szerepel, hogy a tagállamok üdvözlik a 90 milliárd eurós hitel első részének odaadását az országnak. Ahhoz, hogy ez a mondat valóban megjelenhessen egy, mind a huszonhét ország által elfogadott végső dokumentumban, még sok munka áll a politikusok előtt, ugyanis Magyarország és Szlovákia a Barátság kőolajvezeték helyreállításáig vétózást helyezett kilátásba. Egyezség hiányában, alternatív és átmeneti megoldásként a skandináv és a balti államok nyújtanának hitelt Ukrajnának. Szó eshet az Oroszországgal szembeni huszadik szankcióscsomag elfogadásáról is, melyet utóbbi két ország tiltakozása nyomán nem sikerült eddig hatályba léptetni. Egyöntetű támogatás ugyanakkor a mostani alkalommal sem valószínű. Ukrajna Unióhoz való csatlakozása szintén napirenden lévő téma az európai belpolitikában. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha gyorsított eljárásban, már 2027-ben taggá válhatna, még úgy is, hogy adott esetben csupán korlátozott – szavazati jog nélküli – tagságot jelentene mindez. Amennyiben elő is kerül ma ez a kérdés nagy vitára nem lehet számítani, hiszen Magyarország mellett Németország és Franciaország is ellenérzését fejezte ki a gyors csatlakozással szemben, továbbá egy, a bővítési stratégiáról szóló állásfoglalásában az Európai Parlament szintén hasonló véleményt fogalmazott meg.
Ezeken túlmenően, a ma kezdődő uniós csúcson az állam- és kormányfők egyeztetnek migrációs kérdésekről, melynek során amellett, hogy nyugtázzák a Tanács által a közelmúltban elfogadott jogszabályokat a biztonságos harmadik és származási országokról, közös elvek mentén igyekeznek felkészíteni rendszereiket egy újabb lehetséges migrációs hullámra a Közel-Kelet irányából. Végezetül az európai versenyképesség megerősítésének céljából, a politikai vezetők a mostani formális ülésükön erősítik meg a februári nem hivatalos, Alden Biesenben tartott csúcstalálkozón született megállapodást a belső piac reformjáról.
Nyitókép forrása: Európai Unió
