A hétfői Külügyminiszteri Tanácson néhány tagállam kérdőre vonta Dubravka Suica mediterrán ügyekért felelős biztost, amiért a tagállamok által közösen elfogadott mandátum nélkül vett részt a Béketanács alakuló ülésén. Maga a részvétel, illetve az ennek nyomán kibontakozó vita is jól mutatja, hogy az uniós intézmények és a tagállamok jelentős része is némileg tanácstalanul kezeli a nemzetközi politika legújabb multilaterális gyermekét, a Béketanácsot.
A Béketanács létrehozását Donald Trump amerikai elnök még tavaly ősszel kezdeményezte, alakuló ülését húsz ország részvételével, bár végül az alapító országok száma huszonöt lett a januári davosi hivatalos alakuló ülésre. A szervezet eredeti célja a gázai rendezés intézményi keretének felállítása lett volna, azonban már az alakuló ülésen sokkal általánosabban, a konfliktusövezetekben a tartós béke megteremtésében jelölte meg az alapító okirat a Béketanács küldetését.
A történet, bár idáig is érdekes, azonban különösebben nagy dilemmákat nem jelent. Felvetődik persze, hogy a Béketanács, az általánosabban megfogalmazott céllal az ENSZ riválisává válik-e vagy sem, azonban ez, a nemzetközi politika szempontjából korántsem elhanyagolható jelentőségű kérdés sem teszi különösebben fontossá az eseményt az Európai Unió számára. Ugyanakkor az a tény, hogy két európai uniós tagország alapító tagként vesz részt a szervezet működésében, már mindenképpen figyelemre méltó.
Míg ugyanis számos tagállam – például Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország – elutasította Donald Trump meghívását, nem vettek részt a Béketanács megalapításában, és azóta sem annak munkájában, addig Bulgáriát és Magyarországot az alapító országok között tisztelhetjük. Az Európai Unión belüli úgynevezett nagy tagállamok távolmaradása már sejteti, hogy sokak számára antipatikus az amerikai elnök kezdeményezése. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venniük, hogy amennyiben az EU nem akar úgy járni, mint az orosz–ukrán vagy az iráni konfliktus rendezésében, akkor valamilyen formában bent kell tartania magát a gázai helyzet konszolidálásával kapcsolatos tárgyalási körben.
Suica részvételét ez az igyekezet magyarázza. Az Európai Bizottság képviseletét azért tartották szükségesnek, mert a Béketanács eredeti missziója a közel-keleti helyzet kezelése lett volna. A február 19-i ülésen ugyanakkor már általánosságban volt szó konfliktusokról, illetve az új világrendről, így a Bizottság részvétele a tanácskozáson akár indokolatlannak is tűnhetett.
A csatlakozást elutasító tagállamok ingerülten reagáltak a tényre, hogy az Európai Unió végrehajtó intézménye előzetes egyeztetés és mandátum megszabása nélkül, mintegy általános jelleggel vett részt a Béketanács ülésén. A francia külügyminiszter élesen bírálta is a Bizottságot, amiért formális mandátum hiányában utazott el a washingtoni tanácskozásra. Bár az ellentétek most elsimultak, a dilemma megmaradt.
Miközben egyértelműen érezhető, hogy Franciaország és Németország kifejezetten elutasítóan viszonyul a Béketanácshoz, sőt, még Olaszország is jobbnak látta, ha egyelőre felfüggeszti azon törekvését, hogy átveszi az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesének szerepét, és kívül marad a szervezeten, a Bizottság meg nem erősített hírek szerint fontolgatja egy megfigyelő státusz megszerzését. Érthető is lenne ez a törekvése annak fényében, hogy önmeghatározása szerint a geopolitikai kérdések központi jelentőségűek a testület számára.
Ellentmondásos az Egyesült Államok viszonya is az Európai Unióhoz ebben a kérdésben. Trump az elsősorban a bilaterális kapcsolatokra alapozott külpolitikájával automatikusan szorította háttérbe az amúgy sem túl erős nemzetközi pozícióval rendelkező EU-t. A Béketanács munkájához azonban a jövőben szüksége lehet az Európai Unióra, illetve azok nagy tagállamaira. Ha nem is a támogatásukra, de legalább a semlegességükre.
Hogy ezek az óvatos megfontolások megfigyelő státuszban testesülnek-e meg, most még a jövő kérdése. Egyelőre még csak az alapozó és talán a tisztázást segítő vitákig jutottak el a tagállamok és az uniós intézmények.
Nyitókép: depositphotos.com
