Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Magazin: Műhely
Picture of Ludovika.hu
Ludovika.hu
Az NKE tudományos platformja
  • Fási Csaba

    tudományos munkatárs, NKE ÁNTK

  • Szűcs Petra

    tanársegéd, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

  • 2026.01.29.
  • 2026.01.29.
Magazin / Műhely

Az Európai Unió digitális jövője: hogyan alakíthatja át az Európai Unió gazdaságát a digitális szakadék megszüntetése

A cikk Fási Csaba és Szűcs Petra „A digitális szakadék áthidalása: Út egy versenyképes és reziliens Európai Unió felé” című kutatási cikkén alapul.

Ha az Európai Unió legfejlettebb digitális gazdaságaira gondolunk, általában olyan skandináv országok jutnak eszünkbe, mint Finnország és Dánia. A legújabb tanulmányunk, amely az Európai Unió egész területén vizsgálta a digitalizációt, váratlan eredményt tárt fel: egyes kelet-európai országok valójában nagyobb termelékenységnövekedést értek el digitális beruházásaikkal, mint nyugati társaik. A kutatásunk mélyrehatóan vizsgálta azt, hogy milyen mértékben alakította át a digitalizáció a gazdasági versenyképességet az EU 27 tagállamában. Az eredmények ígéretes lehetőségeket és aggasztó hiányosságokat is feltártak, amelyek meghatározhatják az Európai Unió globális versenyképességét.

A digitális termelékenység paradoxona

Míg az olyan országok, mint Hollandia, Finnország vezettek az általános digitális készségek terén (lakosságuk több mint 80%-a rendelkezett alapszintű vagy annál magasabb szintű digitális kompetenciákkal), a kelet-európai országok vállalkozásai drámaibb termelékenységi javulást tapasztaltak, amikor digitális technológiákba fektettek be. Ez volt az a koncepció, amit a közgazdászok „leapfrogging” hatásnak neveztek. Az alacsonyabb digitális kiindulási pontról induló országok gyors felzárkózási növekedést tapasztalhattak, hasonlóan ahhoz, ahogy a fejlődő országok néha gyorsabban alkalmazták a legújabb mobil technológiákat, mint a hagyományos infrastruktúrához ragaszkodó, már megalapozott piacok. Hollandia vezette Európát, ahol a lakosság 82,7%-a rendelkezett alapvető digitális készségekkel, és a munkaerő 6,9%-a dolgozott IKT-szakemberként. Románia ezzel szemben jelentősen lemaradt, mivel csak 27,73%-a rendelkezett digitális készségekkel, és csak 2,6%-a volt IKT-szakember. A digitalizációba befektető román vállalatok azonban éppen azért láttak jelentős hozamot, mert olyan sok volt a fejlesztési lehetőség.

A digitális versenyképesség négy pillére

A tanulmányunk négy kulcsfontosságú tényezőt azonosított, amelyek az Európai Unió digitális átalakulását hajtották. (1) A digitális készségek nem csak a számítógép használatának ismeretét jelentették. A modern digitális kompetenciák mindent magukban foglaltak az adatelemzéstől a digitális biztonságon át egészen a tartalomkészítésig. Azok az országok, amelyek átfogó digitális írástudási programokba fektettek be, mérhető javulást tapasztaltak a munkaerő termelékenységében és a gazdasági rugalmasságban. (2) Azok a vállalatok, amelyek mesterséges intelligenciát, felhőalapú számítástechnikát és automatizálási technológiákat alkalmaztak, előnyt szereztek. Az EU-ban átlagosan a vállalkozások 8%-a használt mesterséges intelligencia technológiákat, míg 45%-uk támaszkodott felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra. Dánia és Finnország vezette a rangsort, ahol a vállalkozások 15-15%-a alkalmazott mesterséges intelligencia megoldásokat. (3) A nagy sebességű internet nem egy elérhetetlen szolgáltatás volt, hanem olyan gazdasági infrastruktúra, amely ugyanolyan fontos volt, mint az utak és a vasutak. A kutatások azt mutatták, hogy a robusztus digitális infrastruktúra vonzotta a külföldi befektetéseket, csökkentette a működési költségeket és lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy globális szinten versenyezzenek. Azok az országok, amelyek szélessávú lefedettséget és nagy sebességű kapcsolatot kombináltak, a legnagyobb javulást tapasztalták a gazdasági teljesítmény terén. (4) A digitális közszolgáltatások voltak az a terület, ahol a polgárok számára a leginkább érezhetőek voltak a változások. Az erős e-kormányzati szolgáltatásokkal rendelkező országok kézzelfogható előnyöket tapasztaltak a társadalmi befogadás és a gazdasági hatékonyság terén. Finnország vezette a rangsort, ahol az internethasználók 82,75%-a fért hozzá online kormányzati információkhoz, míg Románia csak 12,47%-kal maradt el.

Az Európai Unió hármas kihívása

A kutatásunk kiemelte Mario Draghi legutóbbi jelentését az EU versenyképességéről, amely három kritikus nyomáspontot azonosított. (1) Az Európai Unió lemaradt az Egyesült Államoktól és Kínától az olyan csúcstechnológiák terén, mint a mesterséges intelligencia és a fejlett félvezetők. (2) Az EU-s vállalkozások kétszer-ötször többet fizettek az energiáért, mint amerikai versenytársaik, ami megnehezítette a digitális infrastruktúra beruházások indoklását. (3) Európának 5 százalékponttal kellett növelnie a GDP-hez viszonyított befektetési arányát, ami az 1960-as évek óta nem látott szint volt. Ezek a kihívások tovább súlyosbították a digitalizációs problémát. A magas energiaköltségek drágává tették az adatközpontok üzemeltetését. Az alacsony befektetések lassabb infrastruktúra-kiépítést jelentettek. Az innovációs szakadék pedig azt jelentette, hogy az európai vállalatok inkább amerikai vagy kínai technológiát vásároltak, mintsem sajátot fejlesztettek.

A Draghi-jelentés utáni előrelépés

A Draghi-jelentés kiadását követően az Európai Bizottság konkrét lépéseket tett a versenyképesség javítása érdekében. A jelentés megjelenésének első évfordulóján kiadott áttekintés szerint a Bizottság már több mint 1 billió eurót mozgósított az innováció, a tiszta technológia és a biztonság területén. 33 kiemelkedő kezdeményezést és 14 jogalkotási intézkedést fogadtak el, amelyek közül 90%-a közvetlenül Draghi legsürgősebb ajánlásaiból származott. A mesterséges intelligencia területén 200 milliárd eurót mozgósítottak befektetésre, beleértve 20 milliárd eurót AI Gigagyárakra. A biztonság és védelem terén 150 milliárd euró állt rendelkezésre a SAFE program keretében, míg a tiszta technológiai gyártásra és ipari dekarbonizációra több mint 100 milliárd eurót fordítottak. Ezek az intézkedések konkrét eredményeket hoztak: az EU GDP-je 1,1%-kal növekedett 2025-ben, 732 000 új munkahelyet hoztak létre, és a termelékenység 0,4%-kal nőtt a 2024-es negyedik negyedévben.

Fási, Csaba – Szűcs, Petra (2024): Bridging the Digital Divide: Pathways to a Competitive and Resilient European Union. EURÓPAI TÜKÖR: AZ INTEGRÁCIÓS STRATÉGIAI MUNKACSOPORT KÉTHAVONTA MEGJELENŐ FOLYÓIRATA, 27(2), pp.95–122. Online: https://doi.org/10.32559/et.2024.2.5

Nyitókép: depositphotos.com

Témakörök: Digitális Európa, gazdaságpolitika
Műhely

Az Európai Unió digitális jövője: hogyan alakíthatja át az Európai Unió gazdaságát a digitális szakadék megszüntetése

Az alacsonyabb digitális kiindulási pontról induló országok gyors felzárkózási növekedést tapasztalhattak. Elemzés.

Aula

Civitas Sapiens ’21 Okos Város Konferencia és V4-es Csúcs

Konferenciasorozat Európa jövőjéről.

LUDECON BLOG

Meddig fújható a lufi?

Amikor a pénzpiacok elszakadnak a reálgazdasági folyamatoktól

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT