Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ötévente vizsgálja, hogy Európa környezete milyen állapotban van. A jelentésből kiderül, hogy az Európai Unió vezető szereppel bír a klímaváltozás kezelésében, ugyanakkor jól visszaadja, hogy az előrelépéshez minimum ennyi cselekvésre van szükség, nem lehet visszavenni az ebbe fektetett erőforrásokból.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 1995 óta ötévente teszi közzé az Európa Környezeti Állapota című tudományos jelentését, szorosan együttműködve az Eionet (European Environment Information and Observation Network) szakértőivel. A jelentés túlmutat az Európai Unión, ugyanis az EEA 32 tagállama, illetve további 6 ország segíti adatszolgáltatással a környezeti, fenntarthatósági és klímaváltozási riport elkészítését.
A legújabb jelentés részletes képet ad Európa környezeti állapotáról, amely egyszerre mutat előrelépéseket és súlyos aggodalomra okot adó tendenciákat.
Az elmúlt évtizedekben bizonyos területeken sikerült előre lépni, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a megújuló energiaforrások részarányának növelésében. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a klímapolitikai intézkedések működhetnek, ha kellően ambiciózusok és következetesek.
Biodiverzitás és ökoszisztémák
A jelentés által vizsgált területek közül a biodiverzitás esetében látható leginkább negatív tendencia. Európa szárazföldi, édesvízi és tengeri biodiverzitásának általános állapota jelenleg gyenge, amelyhez az elmúlt évtizedekben lezajlott folyamatos állapotromlás vezetett. Jól szemlélteti ezt, hogy 2013 és 2018 között az élőhelyek több mint 80%-a, a fajok közel 60%-a az EU-ban gyenge vagy rossz állapotú besorolást kapott. Ugyanakkor pozitív példát is lehet találni, hiszen 2010-hez képest a felszíni vizek 38-%-nak állapota jó vagy kiváló állapotnak örvendett 2021-ben. Mindazonáltal ez az arány is meglehetősen alacsony, illetve a további csökkenés közép és hosszú távon az élelmiszer-termelésre, az ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a társadalmi jólétre is hatással lesz. A túlhasználat mind a szárazföldön, mind a vizeinkben jellemző, nem beszélve a különböző szennyezésekről, illetve az invazív fajok elterjedéséről. Ezek együttes hatása alátámasztja a jelentés által is felvázolt jövőképet: „A romló tendenciák várhatóan dominálni fognak”.
Klímaváltozás
A jelentés a klímaváltozás témakörében nem beszél jelentős változásokról, helyette ráerősít arra a tényre, hogy Európa továbbra is a legjobban felmelegedő kontinens, amely mögött a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának, intenzitásának és következményeinek növekedése húzódik. Ugyanakkor a kibocsátáscsökkentés tekintetében javuló tendenciákat figyeltek meg, 1990-es bázisévhez képest, csaknem egyharmaddal csökkent az üvegházhatású gázkibocsátása a kontinensnek, és a különböző szcenáriók szerint ez a folyamat folytatódni fog. A 2050-re elérendő nettó zéró kibocsátási célkitűzés elérését azonban jelen állapot szerint erősen bizonytalannak ítéli meg.
A mitigáció mellett a jelentés kiemeli a klímaalkalmazkodás területén lezajlott előrehaladást. Kiemelendő, hogy 2025-ben már minden egyes EU tagállam rendelkezik adaptációs szakpolitikával és a 2024-es állás szerint több mint fele a hazai klímatörvény szerves részévé emelte ezt a területet. Hazánkban jelenleg felülvizsgálatra kerül ez a törvény, így várhatóan több és átfogóbb klímaadaptációs stratégiai irányvonal kerül meghatározásra.
Légszennyezés és emberi egészség
A levegőminőség terén történt némi javulás, különösen a szennyezéshez köthető korai halálozások csökkenése tekintetében. Ennek ellenére számos városban és régióban továbbra is túllépik az egészségügyi határértékeket. A légszennyezés így még mindig komoly közegészségügyi problémát jelent, amely egyenlőtlenül sújtja a társadalom különböző rétegeit.
A jelentés szerint 2030-tól a levegőszennyező anyagok szinte mindegyikének további kibocsátáscsökkentése jelentős kihívást jelent majd, mivel egyes szennyező anyagok csökkentési üteme mostanra stabilizálódik. Különösen igaz ez a mezőgazdasági tevékenységből fakadó ammónia-szennyezésre, ott további beavatkozások szükségesek a politika részéről.
Körforgásos gazdaság
Bár az anyagfelhasználás és a hulladéktermelés növekedése valamelyest lelassult, a gazdasági növekedést még mindig nem sikerült leválasztani a környezeti terhelésről. Az EU-ban keletkező hulladék mennyisége továbbra is igen magas, és bár az újrahasznosítási arányok emelkedtek, az EEA rámutat, hogy a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása eddig elsősorban a hulladékgazdálkodás szintjén történt meg, miközben a teljes életciklus-szemlélet – a termékek tervezésétől kezdve az anyagok újrafelhasználásáig – még nem épült be a gazdasági rendszerekbe. A jelentés hangsúlyozza, hogy a fogyasztási szokások változása és a forrásfelhasználás jelentős csökkentése nélkül a körforgásos gazdaság nem tudja betölteni a szerepét. Ezért a jövőbeli szakpolitikákban sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a fenntartható termelési és fogyasztási minták elterjesztésének, különösen az építőipar, az élelmiszeripar és a közlekedés területén, amelyek a legnagyobb anyagfelhasználók.
Kitekintés
Ahogy számos egyéb kutatás és szakpolitikai elemzés folyamatosan számot ad környezetünk állapotáról, így az EEA jelentése is ráerősít arra a tényre, hogy a klímaváltozás nemcsak, hogy velünk él, fokozatosan túl is él bennünket. Éppen ezért nem lehet félbeszakítani az eddigi előrehaladást, még akkor sem, ha Európa messze az élvonalba tartozik e téren. Ugyanakkor erősödnek azok a hangok, amelyek szerint feleslegesen cselekszik Európa, miközben a nagy kibocsátók, mint például Kína vagy India töredékét teszi a klímaváltozás elleni küzdelemben. Viszont a megfelelő szabályozásokkal (pl. vámok), a fogyasztói szokások megváltoztatásával (európai termékek előnyben részesítése), és természetesen az ehhez elengedhetetlen európai gazdaság fellendítésével aktívan tehetünk egy fentarthatóbb jövőért. A kulcs a politikánál van, az eszköz a gazdasági szereplőknél, az akarat pedig elsősorban a társadalom irányából kell, hogy erősebben feltörjön.
