Az innováció értékét nem csupán az újdonság, hanem a társadalmi és gazdasági hatásai adják, s akkor igazán értékes, ha válaszokat ad a legégetőbb globális kihívásokra, például az államközi konfliktusokra, dezinformációra, klímaváltozásra, nyersanyagválságokra, kiberfenyegetésekre és migrációra – hangzott el az NKE idei Innovációs Napján.
Innováció, védelem, kiberbiztonság, társadalmi innováció, vízbiztonság – egyebek mellett e támákban rendezte meg – immár negyedik alkalommal – egyetemünk Innovációs és Technológiai Osztálya, valamint a Fejlesztési Osztályai az Innovációs Nap 2025 elnevezésű egésznapos programját szeptember 23-án.
Kutnyánszky Zsolt haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkár előadásában a multipoláris világ nagyhatalmi versengését elemezte, kiemelve, hogy az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió és Oroszország gazdasági, politikai és katonai pozíciókért folytatott küzdelme a fegyverkezési trendekben is megmutatkozik. A modern hadviselés azonban már messze túlmutat a hagyományos katonai műveleteken, hiszen a kibertér a mindennapok szerves részévé vált, jelentősen bővítve a fenyegetettségek körét. Emellett a hibrid hadviselés egyre gyakoribb, amely a hagyományos katonai eszközöket kiber-, információs, politikai és gazdasági módszerekkel ötvözi. A biztonság ma már nem csupán a katonai erőtől függ, hanem az információ, a technológia és a különböző hadviselési dimenziók összehangolásától. Az államtitkár részletesen bemutatta, hogyan reagál Magyarország ezekre a kihívásokra a védelmi innováció szakpolitikáján keresztül, amely három szinten működik. A stratégiai környezetet a NATO 2022-es koncepciója és a hazai biztonsági stratégiák határozzák meg, amelyek keretrendszert biztosítanak a védelmi innovációhoz. A műveleti környezetben a cél, hogy a Magyar Honvédség önállóan és szövetségi keretekben is képes legyen feladatokat végrehajtani. A technológiai környezetben pedig az új trendek, például a digitalizáció és a kettős felhasználású eszközök kapnak hangsúlyt. A magyar védelmi innovációs ökoszisztéma céljai között szerepel az ellátásbiztonság és a reziliencia erősítése a hazai gyártási kapacitások bővítésével és NATO-kompatibilis rendszerek fejlesztésével. Az innovációs kutatás-fejlesztést a Védelmi Innovációs Kutatóintézet koordinálja, szoros együttműködésben egyetemekkel, például az NKE-vel, és ipari szereplőkkel, fókuszban olyan területekkel, mint a platformtechnológiák, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a szenzortechnológia. Magyarország nemzetközi programokhoz is csatlakozik, például a NATO DIANA-hoz és az European Defence Fundhoz, hogy támogassa ezeket a fejlesztéseket. A harmadik cél a jövedelmezőség növelése a kettős felhasználású technológiák piaci hasznosításával, amely a magyar gazdaság fejlődését is előmozdítja, így Magyarország nemcsak fogyasztója, hanem aktív szereplője lehet a globális védelmi innovációs piacnak. Kutnyánszky Zsolt szemléltette a Digitális Katona Programot, amely a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kulcseleme. Ez a program biztosítja a katonák fizikai védelmét, tűzerejét, mobilitását, adatkapcsolatát és látóképességét egy integrált rendszeren keresztül. A politikus zárásként hangsúlyozta, hogy a védelmi innováció célja a katonák túlélőképességének növelése és a harc hatékonyságának biztosítása, miközben Magyarország aktív szerepet vállal a globális védelmi innovációs piacon, lépést tartva a multipoláris világ kihívásaival.
Mesterséges intelligencia: a hadviselés új korszaka
Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese eőadásában áttekintette a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődésének hatását a modern hadviselésre, hangsúlyozva, hogy a technológia alapvetően átalakítja a katonai műveleteket. Az előadás, amely nyílt forrásokból származó információkra épült, a 21. századi hadseregek kihívásaira és az MI lehetséges szerepére fókuszált, anélkül, hogy minősített adatokat érintett volna. Kovács László kiemelte, a hadviselés ma már nem korlátozódik a fizikai térre: a multitér műveletekben az információs és kiberterek is kulcsszerepet játszanak, amit a digitalizáció tett lehetővé. A mesterséges intelligencia – különösen a nagy nyelvi modellek (mint a ChatGPT) megjelenése óta – elengedhetetlen eszköz az óriási adatmennyiség kezeléséhez a műveletek előtt, alatt és után. „A hadseregeknek fel kell készülniük ezekre a változásokra, hiszen a szövetséges keretekben, például a NATO-ban egységesen gondolkodunk a hadviselés átalakulásáról” – fogalmazott a tudományos rektorhelyettes, aki szerint az MI nem csupán segédeszköz, hanem adaptív rendszerek alapja, amelyek valós idejű döntéseket tesznek lehetővé. Az előadás részletesen kitért az MI gyakorlati alkalmazási területeire a hadseregben. A felderítésben az MI valós idejű adatfeldolgozást biztosít, támogatva a digitális katonák munkáját és a parancsnokok döntéselőkészítését. Fontosnak nevezte a hálózatok közötti kommunikációt és koordinációt, amelyek ellenállnak az ellenséges beavatkozásoknak. További kulcsterület az előrejelzés és hadijátékok (wargaming), ahol az NKE Hadtudományi Kara kiemelkedő kutatásokat folytat, az MI segítségével modellezve az ellenség lehetséges lépéseit a stratégiai tervezés támogatására. Kovács László beszélt az MI általi kihívásokról is: a technikai fejlesztések költségei hatalmasak, miközben biztonsági, etikai és felelősségi kérdések merülnek fel – például autonóm robotok használatakor, ha sérülés vagy halálos kimenetel következik be. Az NKE ezért más egyetemekkel együttműködve képzési programokat dolgoz ki, hogy felkészítse a katonákat és civileket az MI használatára és fejlesztésére.
Okosmegoldások a büntetés-végrehajtásban
Kiss Attila r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárságának kabinetfőnöke videós bemutató keretében ismertette a büntetés-végrehajtás területén alkalmazott korszerű és innovatív megoldásokat. Előadásában a Csengeri Országos Büntetés-végrehajtási Intézet projektről számolt be, ahol az alkalmazott okosmegoldások elsősorban a biztonságot, a felügyeletet és az adminisztrációt szolgálják, Európa egyik legmodernebb börtönének szánva az intézményt. Mint mondta, az egyik legkiemelkedőbb megoldás a mesterséges intelligencia alkalmazása a fogvatartottak viselkedésének folyamatos monitorozására. Ez a rendszer elemzi a rabok arckifejezéseit, mozgását és általános viselkedését valós időben, hogy azonosítsa a szokatlan mintázatokat – például feszültséget, agressziót vagy rendellenes aktivitást, ami potenciális verekedést, szökést vagy egyéb rendkívüli eseményt jelezhet előre. Ha eltérést észlel, azonnal jelzést küld a felügyelőknek, akik így proaktívan beavatkozhatnak. A börtön „kulcs nélküli” koncepciója az arcfelismerő technológián alapul, ami az ajtók nyitását és zárását vezérli. Ez kiterjed a személyzet, fogvatartottak és látogatók azonosítására is, integrálva más biometrikus elemekkel, mint ujjlenyomat vagy írisz-szkennelés. A videóanalizáló és helymeghatározó rendszerek a börtön teljes területét lefedik, beleértve kamerás robotfelügyelőket, amelyek előre programozott útvonalakon járőröznek. Ezek zárt online csatornán keresztül biztosítanak hozzáférést adatokhoz. Kiss Attila elmondta, hogy a kapcsolattartás ellenőrzéséhez MI-alapú hangelemzést használnak, ami kulcsszavakat, hangulatot vagy rendellenességeket detektál beszélgetésekben. Ez kiegészül szöveganalízissel és arcképelemzéssel.
Innováció a globális kihívások tükrében
Kemény Gábor fejlesztési rektorhelyettes a diszruptív technológiák és globális kihívások kapcsolatát járta körül. Az innováció társadalmi és gazdasági hatásait hangsúlyozva bemutatta, hogyan válaszolhat Magyarország az olyan égető problémákra, mint a klímaváltozás, dezinformáció vagy a nyersanyagválságok. Kemény Gábor előadásában hangsúlyozta, hogy az innováció értékét nem csupán az újdonság, hanem a társadalmi és gazdasági hatásai adják. A diszruptív technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI) és a drónok, új piacokat teremtenek és átalakítják a meglévő rendszereket. Az innováció érettsége, alkalmazhatósága és a közösségi rendszerekbe való integrálhatósága kulcsfontosságú, ahogy az is, hogy egy ország miként tudja hasznosítani ezeket a fejlesztéseket. Az innováció akkor igazán értékes, ha válaszokat ad a legégetőbb globális kihívásokra, például az államközi konfliktusokra, dezinformációra, klímaváltozásra, nyersanyagválságokra, kiberfenyegetésekre és migrációra. A rektorhelyettes kiemelte, globálisan az USA és Kína vezet a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásokban, előbbi 300 milliárdról 900 milliárd dollárra, utóbbi 50 milliárdról 700 milliárd dollárra növelte költéseit az elmúlt évtizedekben. Az EU, 200 milliárdról 500 milliárd dollárra bővülő büdzsével, lemaradásban van, Magyarország pedig a GDP 1,3-1,4%-át fordítja K+F-re, ami az uniós átlag alatt van. Bár az élmezőnyben Svédország, Belgium és Németország 3% feletti költéssel szerepel, Magyarország az alsó harmad tetején áll. Az NKE egyedülálló képzései – hadtudomány, rendészettudomány, víztudomány – és állami-ipari együttműködései kulcsszerepet játszanak az innovációs ökoszisztéma erősítésében. Az egyetem célja a tudásteremtés, a KKV-k bevonása és a tudás hasznosításának növelése, hogy 2030-ra jelentősebb innovátorokká váljunk. Kemény Gábor szerint az NKE speciális helyzete – hadtudományi, rendészettudományi és víztudományi képzéseivel – egyedülálló lehetőséget kínál a magyar innovációs színtéren. Az egyetem szoros kapcsolatban áll állami és ipari szereplőkkel, tesztpályái és interdiszciplináris megközelítése pedig lehetővé teszi a védelmi és biztonsági igényekre szabott kutatásokat. Az innovációs kultúra megteremtése kulcsfontosságú: a hallgatókat már az egyetemi évek során innovatív szemléletre kell nevelni, hogy a jövő magyar honvédségében és rendőrségében felelős pozíciókban is nyitottak legyenek az új technológiákra.
A Magyar Honvédség jövője: kutatás és innováció
Berek Tamás ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának tudományos dékánhelyettese a kar K+F+I tevékenységeit mutatta be. Előadásában ismertette a kar tudományos és innovációs tevékenységeit, hangsúlyozva azok szoros kapcsolatát a Magyar Honvédség fejlesztési céljaival. Az egyetem küldetése az oktatás mellett a tudásteremtés, amelyet korszerű kutatások és innovációs projektek támogatnak. A kar kutatásai két fő területre oszlanak. A Hadtudományi és a Katonai Műszaki Doktori Iskolák modern hadtudományi és technológiai kutatásokat végeznek, míg a külső partnerekkel – állami és piaci szereplőkkel – folytatott együttműködések az aktuális biztonsági és védelmi igényekre fókuszálnak. A tudományos dékánhelyettes elmondta, hogy a 2021-ben indult PKP 21 kiemelt kutatási program négy fő területet ölel fel. A Zöld Repülőtér Kutatócsoport bioüzemanyagok fejlesztésével csökkenti az energiafüggőséget és támogatja az EU környezetvédelmi céljait. A Szenzoros Kutatócsoport drónra szerelhető RGB-infravörös kamerákat és sugárzásmérő detektorokat fejleszt, amelyek precíziós méréseket tesznek lehetővé katasztrófa sújtotta területeken. A Virtuális Repülőtér Kutatócsoport szimulátorokat üzemeltet oktatási, katonai és kereskedelmi célokra, például távoli repülőterek irányítására. A mesterséges intelligencia alapú rendszerek objektumfelismerő algoritmusokat fejlesztenek a repülőtéri biztonsági fenyegetések azonosítására. További kutatási irányok között szerepel a globális biztonsági kihívások elemzése, döntéstámogató rendszerek fejlesztése légvédelmi rakétatechnológiákhoz, valamint a 3D fémnyomtatás alkalmazása kulcsalkatrészek előállítására a hadiipar számára. Az 5G technológia kutatása passzív radaros fejlesztésekkel és IoT-alkalmazásokkal foglalkozik, míg az asztrofizikai kutatások a csillagok gammasugárzásának vizsgálatával új műholdkonstellációs tervezési lehetőségeket tárnak fel. Az ezredes hangsúlyozta, hogy az NKE HHK kutatásai szorosan illeszkednek a hazai védelmi szektor igényeihez, és az interdiszciplináris megközelítés, valamint a modern infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a kar jelentős tudományos és gyakorlati eredményeket érjen el, hozzájárulva a globális és hazai biztonsági kihívások kezeléséhez.
