Az Európai Bizottság már 2025 első félévében közzétette jogszabály-tervezetét a 2040-re elérendő uniós klímacélokról, ugyanakkor az erről folytatott diskurzus és a véglegesítés egyre inkább elhúzódik.
Az Európai Unió 2030-ra (-55%) és 2050-re (nettó zéró) elérendő klímacéljai mellett 2040-re szóló célokat is meg kell határozzon, amelyet az európai klímatörvény is megerősít. Korábban az Európai Bizottság 90%-os célkitűzésre tett ajánlást, ugyanakkor a tagállamok és az Európai Parlament politikai csoportjai közötti nézetkülönbségek miatt elhalasztotta a 2040-es klímacélt rögzítő jogszabály kihirdetését. Ez a halasztás továbbra is tart, egyre több tagállam csatlakozik azokhoz, akik már a kezdetektől bírálták az ambiciózus 90%-os csökkentést az 1990-es üvegházhatású gáz-kibocsátási szinthez képest.
A közép-európai országok és Olaszország a kezdetektől mértékletességre intettek a célkitűzést illetően, ugyanakkor ez a vélemény immáron szélesebb körből visszhangzik: legutóbb a francia elnök, Emmanuel Macron fejtette ki véleményét arról, hogy a célok tárgyalását mindenképpen halasztani szükséges a novemberben Brazíliában megrendezésre kerülő COP30 utáni időszakra. Tíz évvel a Párizsi Megállapodás aláírása után meglehetősen szimbolikus jelentése van annak, hogy Franciaország is fellép a halasztás mellett. Párizs korábban elismerte, hogy szükség van az ambiciózus köztes klímacélokra, azonban három szempontot mindenek előtt tartva: versenyképesség, technológiai semlegesség, valamint rugalmasság.
De nem csak Franciaország okozott meglepetést. Az október közepén megrendezésre kerülő Európai Tanácsot előkészítendő ülésen, szeptember 12-én immáron Németország is csatlakozott azon országokhoz, akik a célokról való tárgyalás halasztását javasolták.
A konkrét számok
Az EU-átlag a 2023-as adatok szerint 37% az 1990 óta végrehajtott ÜHG-csökkentésben, amelyet Magyarország mintegy 10%-kal meg is halad. A tagállamok közül összesen tízen teljesítenek átlag felett, többnyire a kisebb iparral rendelkező országokkal az élen: Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Magyarország Litvánia, Luxemburg, Románia, Szlovákia. Európa legnagyobb gazdasági motorjai közül egyedül Németország teljesít átlag felett. Meglehetősen érdekes, hogy a 2040-es célkitűzést a kezdetektől bíráló országok közül néhányan – köztük Magyarország is – jó úton járnak az első mérföldkő eléréséhez vezető szakaszon, mégis inkább visszafogottságra intenek. Emögött több indok is állhat: egyrészt egy folyamat elején sokkal egyszerűbb eredményeket produkálni és lehet, mostanra értek el ahhoz a fázishoz, ahol már csak nagyobb befektetéssel lehet még több eredményt elérni. Másrészt lehet ideológiai meggyőződés is, hogy az EU által kitűzött célokat ezen tagállamok másképp látják, mást priorizálnak.
De hogy miért is van szükség a megegyezésre? A 2040-es cél jogi rögzítése irányt adna a beruházásoknak és az ipari átállásnak (energia, közlekedés, épületek, ipar), de a siker kulcsa az, hogy milyen eszközökkel (belső csökkentés kontra külső kreditek, CDR) és milyen ütemben hajtják végre a változtatásokat.
Nyitókép forrása: freepik.com
