Hogyan teljesít Magyarország a világ és Európa versenyében?
Az innováció ma Európa és a világ egyik legfontosabb versenyképességi tényezője, amely nemzetek jövőjét határozza meg. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy melyek a legfontosabb rangsorok és hogyan teljesít bennük Magyarország.
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által összeállított Globális Innovációs Index (GII) 2024-es kiadása („Unlocking the Promise of Social Entrepreneurship”) azt vizsgálta, miként válhatnak a társadalmi vállalkozások fejlődésünk kulcstényezőivé.
Magyarország a legutóbbi, 2024-es indexben a 36. helyet szerezte meg a 133 vizsgált ország közül. Ez a pozíció mérsékelt visszaesést jelent az előző évekhez képest. Az erősségek közé tartozik a tudás- és technológiai output, valamint az üzleti szféra innovációs aktivitása, hiszen ezen a területen hazánk az élmezőnyhöz közelít. Ugyanakkor a piac fejlettségében és az intézményi környezetben komoly elmaradás tapasztalható: ezek a tényezők hosszú távon fékezhetik az innováció kibontakozását, és rávilágítanak arra, hogy nem elegendő pusztán a technológiai eredményekben erősnek lenni, ha a befektetői környezet nem biztosít stabil támaszt. Magyarország tehát hatékonyan képes az erőforrásait innovációvá alakítani, de a tartós növekedéshez kiegyensúlyozottabb struktúrára lenne szükség.
A GII-ben való helyezés nem pusztán ranglistán elfoglalt pozíció, hanem tükör is: megmutatja, hogy az ország mennyire tudja összekapcsolni a tudás termelését, az üzleti lehetőségeket és a társadalmi hasznosulást. Hazánk esetében a fő tanulság az, hogy a meglévő kutatási és technológiai erősségek mellé robusztusabb intézményi és piaci háttérre van szükség, különösen a társadalmi vállalkozások és a kreatív iparágak támogatásával.
Az innovációs mutatóhoz szorosan kapcsolódik a versenyképesség másik – immár 37. – éves mércéje, az IMD által publikált Versenyképesség Világrangsor (World Competitiveness Ranking) 2025 nyarán megjelent eredménye. Ebben a teljes, 69 országot felölelő globális mezőnyben Magyarország előrelépésként az 48. helyet szerezte meg, ami 6 helyes javulást jelent az előző évhez képest. A rangsor élén továbbra is Svájc, Szingapúr és Hongkong állnak, amelyek példát mutatnak a stabil intézményi háttér, hatékony köz- és magánszektor együttműködés és modern infrastruktúra ötvözetével.
A részletes, országra lebontott adatok azt mutatják, hogy Magyarország helyzete kiegyensúlyozott: a gazdasági teljesítmény, a kormányzati hatékonyság, az üzleti hatékonyság, valamint az infrastruktúra számos altényezője jelenik meg a versenyképességi profilban.
Az innováció, versenyképesség és jövőbeli gazdasági alkalmazkodóképesség immár szerves összefüggésben alakítja országok konkrét teljesítményét. Ez a globális hármas – WIPO által publikált Globális Innovációs Index (GII) és az IMD Versenyképesség Világrangsor– mellett most már a európai kontextusban is megjelenő Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard – EIS) 2025 adatokkal is árnyalható a kép.
A 2025-ös EIS jelentés — amelyet az Európai Bizottság 2025. július 15-én tett közzé — rávilágít: míg az EU egészének innovációs teljesítménye 2018–2025 között jelentősen, 12,6 százalékponttal nőtt, az idén kis visszaesés figyelhető meg: –0,4 százalékponttal csökkent a 2024-es szinthez képest. Ez azt mutatja, hogy bár a hosszú távú trend felfelé mutat, az innováció terén már kis ingadozások is megjelennek, és a tagállamok között nő a teljesítménybeli különbség.
Magyarország a jelentésben az „Emerging Innovators” (feltörekvő innovátorok) kategóriájába tartozik, teljesítménye az EU átlagának 69,5%-a; az uniós mezőnyben 22., az EU- és szomszédos országokat is magában foglaló összevetésben 26. helyen áll. Mindez azt jelzi: bár tartós fejlődést mutat – 2018 óta +16,2 százalékpont, 2024–2025 között +1,7 pont – Magyarország még nem érte el az EU átlagát, de stabilan közelít felé.
Részletesebb kép bontakozik ki, ha megvizsgáljuk a különböző dimenziókat. Erősségei közé tartozik az idegen diákok aránya a doktori hallgatók között (136,3%-os szint, 12. helyezés), a digitális infrastruktúra (pl. szélessáv), valamint a köz- és magánszféra együttműködése (public-private co-publications: 122,4%, 20. hely), továbbá a középmagas és magas technológiájú termékek exportra készenléte (117,3%, 1. hely). Gyengeségek között találjuk a külső uniótól eredő high-tech import alacsony volumenét (mindössze 8,6%), a formatervezési alkalmazások alacsony számát (24,1%), és az innovatív vállalkozások foglalkoztatottságának alacsony arányát.
Ezen felül jól kivehető a fejlesztési mérleg: 2018 óta hatalmas előrelépés történt a cloud computing (+268,4 p, 99%), a szélessáv-elérés (+136,1 p), valamint a digitális készségek (+29,4 p) terén. Ugyanakkor a üzleti R&D támogatás jelentősen csökkent (–99,3 p), az üzleti szektor innovációs kiadásai visszaestek, és a kockázati tőke befektetések is csupán az EU átlag 51%-át érik el.
Ebből is jól látszik, hogy Magyarország innovációs teljesítménye – különösen digitalizáció és export terén – fókuszáltan javult, de a vállalkozói innovációs ökoszisztéma finanszírozási alapjai és piac-ösztönzői gyengébbek maradtak.
A mutatókat vizsgálva az innováció és versenyképesség terén is az látszik, hogy Magyarország képes használni jelenlegi erősségeit (kreatív kutatás-fejlesztés, output hatékonyság, versenyképességi javulás), de csak akkor érhető el tartós előrelépés, ha a szabályozási környezet, az intézményi háttér és a piaci hozzáférés terén tudatos és stratégiai fejlesztés történik.
Mindehhez szorosan kapcsolódik a Világgazdasági Fórum négy jövőképet felvázoló (World Economic Forum) 2025-ös tanulmánya, (Global Economic Futures: Competitiveness in 2030), amely azt elemzi, hogy a geopolitikai feszültségek és a szabályozás erőteljes változásai milyen hatással lehetnek a nemzetek és szektorok versenyképességére. Emellett átfogó, adatvezérelt kockázat- és lehetőségfelmérést kínál 12 kulcsiparág vonatkozásában, és stratégiai ajánlásokat fogalmaz meg a döntéshozók számára abban, hogyan lehet rugalmasan és előrelátón eligazodni ezen bizonytalan és gyorsan változó világban.
A jövőbe tekintve érdemes megemlíteni, hogy a GII 2025-ös jelentését szeptember 16-án mutatják be Genfben, és az esemény után mi is újra áttekintjük az adatok közötti változásokat, összehasonlítjuk Magyarország helyzetét az előző évvel, és kiderítjük, hogy merre mozdultunk el az innovációs térképen a globális mezőnyben.
Nyitókép forrása: needpix.com
