Az ENSZ Közgyűlése 2024. május 23-án elfogadta a Srebrenicáról szóló határozatot, amelynek értelmében július 11-ét a világszervezet az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Ennek megfelelően múlt héten méltóságteljes keretek között emlékeztek meg a tragédia 30. évfordulójáról.
Az eseményen több tízezren vettek részt, köztük számos magas rangú bosznia-hercegovinai, regionális és nemzetközi tisztségviselő is.
Srebrenica 1995-ös ostroma idején egy kis, könnyű fegyverzettel ellátott holland békefenntartó egység az ENSZ zászlaja alatt nem volt képes feltartóztatni a nagy létszámú boszniai szerb erőket, amelyek végül elfoglalták a várost. Ez az esemény előzte meg a későbbi tragédiát, amelynek során több ezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg.
A július 11-i megemlékezés során újabb hét, azonosított áldozat földi maradványait helyezték örök nyugalomra. A legfiatalabbak, Senajid Avdić és Hariz Mujić, mindössze 19 évesek voltak.
A srebrenicai események idején eltűntként nyilvántartott vagy meggyilkolt személyek száma jelenleg 8372, ennyi nevet tartalmaz az áldozatok hivatalos listája. Eddig összesen 6772 áldozatot temettek el Potočariban, míg mintegy 250 személy földi maradványait családtagjaik kérésére más helyszíneken helyezték végső nyugalomra. Ugyanakkor Srebrenicából és a környező településekről még mindig több mint ezren vannak, akiket eltűntként tartanak nyilván.
A megemlékezésen Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője kiemelte, a Srebrenicában történtek nem merülhetnek feledésbe. Kiemelte: „Srebrenicát nem lehet elfelejteni”, és reményét fejezte ki, hogy Potočariból olyan üzenet indulhat el, amely szerint lehet egyszerre gyászolni, ugyanakkor a jövőért is tenni. Beszédében elismeréssel szólt a túlélőkhöz. „Hálás vagyok a bátorságotokért és kitartásotokért, amellyel egy jobb jövő építésén dolgoztok, és azért is, mert soha nem adtátok fel. Köszönöm, hogy meghívtatok bennünket – azokat, akik 1995-ben nem léptünk közbe Mladić és bűntársai ellen” – zárta gondolatait Schmidt.
Mark Rutte, NATO-főtitkár videoüzenetben fordult a résztvevőkhöz. Beszédében hangsúlyozta, hogy az 1995-ös daytoni békemegállapodás továbbra is Bosznia-Hercegovina stabilitásának alapköve, még ha – mint fogalmazott – „nem is tökéletes”. Hozzátette: a NATO nem fogja megengedni, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki az országban, és arra figyelmeztetett, hogy Bosznia-Hercegovina lakosainak nem szabad hagyniuk, hogy a megosztó retorika visszahúzza őket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a srebrenicai népirtás 30. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez a tragédia Európa kollektív emlékezetének egyik legsötétebb fejezete. Von der Leyen hangsúlyozta: „Tudniuk kell, hogy 1995 nyarán az áldozatokat módszeresen kivégezték, majd tömegsírokba temették az ENSZ által kijelölt ‘biztonságos övezetben’, Srebrenicában – abban a városban, amelyről úgy hitték, menedéket nyújt számukra a Bosznia-Hercegovinát sújtó brutális háborúban.”
Kiemelte, hogy az Európai Unió soha nem fogja elfelejteni mindazt, ami ebben a városban történt. „Elismerjük a múltunkat és felelősségünket is amiatt, hogy elmulasztottuk megelőzni és megállítani a népirtást. Azt sem fogjuk megengedni, hogy a történelmet átírják” – tette hozzá. Von der Leyen leszögezte, hogy határozottan elutasítják és elítélik a srebrenicai népirtás tagadását, a tények torzítását, a háborús bűnösök dicsőítését. A politikai vezetők felelőssége ebben kulcsfontosságú – különösen Bosznia-Hercegovinában és szerte a Nyugat-Balkánon.
Fontos megjegyezni, hogy a megemlékezésen nem vettek részt a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia hivatalos képviselői, viszont három szerbiai ellenzéki párt képviselője lerótta kegyeletét az áldozatok emléke előtt.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke az X közösségi oldalon és a szerb Pink és Informer TV csatornán részvétét fejezte ki a bosnyák áldozatok családjainak fejezte ki, és kijelentette, hogy hasonló bűncselekmény soha többé nem történhet meg.
A srebrenicai népirtás 30. évfordulója Szerbiában is visszhangot váltott ki: július 11-én Belgrád és Újvidék belvárosában megemlékezéssel egybekötött demonstrációkat tartottak, több civil szervezet szervezésében. A fővárosban a rendezvény az „Anya kendője” című előadással és gyertyagyújtással vette kezdetét. A megemlékezések ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy a szerb társadalom továbbra is megosztott a srebrenicai események megítélését illetően: míg egyes csoportok az áldozatok előtti főhajtással és nyílt szolidaritással lépnek fel, mások távolságtartással és egyéb narratívák mentén közelítenek a történtekhez.
A térség biztonsági helyzetének stabilizálása és a béke megőrzése érdekében elengedhetetlen a nemzetközi közösség és a helyi vezetők közötti együttműködés javítása. A bizalomépítés kulcsfontosságú eleme az áldozatok emlékének tiszteletben tartása és a múltbéli sérelmek őszinte, közös feldolgozása, amely elősegítheti a társadalmi megbékélést. A térségben végzett empirikus szociológiai kutatások rámutatnak, hogy a Balkánon a bizalom elsősorban a személyes tapasztalatokon és közvetlen interakciókon alapul, melyek közül a szomszédok iránti bizalom számít az egyik legfontosabb társadalmi tőkének. A népi bölcsességek is ezt tükrözik, amelyek szerint, „jobb a közeli jó szomszéd, mint a távoli testvér”, vagy „jobb a jó szomszéd, mint a magas kerítés”. Ezek a megállapítások megerősítik, hogy a helyi közösségek közötti bizalom és együttműködés erősítése nélkülözhetetlen a tartós politikai és társadalmi stabilitás megteremtéséhez a Nyugat-Balkánon.
Nyitókép forrása: Lucignolobrescia / wikimedia.org