Összehasonlító áttekintés a 2024-es és 2025-ös Digitális Évtized Helyzetéről Szóló Jelentések alapján
Az Európai Bizottság évente értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben haladnak a Digitális Évtized 2030-ig kitűzött céljai felé. Ezt korábban a Digitális Gazdaság és Társadalom Fejlettségét Mérő Mutató (DESI) eredményeiből láttuk, mára azonban beépült a Digitális Évtized Helyzetéről Szóló jelentésbe (State of the Digtial Decade Report). Utóbbi 2025. június 16-án készült el, és elődeihez híven négy területet elemez részletesen, illetve veti össze azokon az egyes 2030-as Európa Digitális Évtized Szakpolitikai Program célkitűzéseket a megvalósítás helyzetével. Ezek a vizsgált területek a digitális infrastruktúra, a vállalkozások digitális átállása, a polgárok digitális készsége, valmaint a közszolgáltatások digitális átállása. A 2025-ös jelentés alapján Magyarország néhány területen számottevő fejlődést ért el, más területeken viszont stagnálás vagy elmaradás figyelhető meg. Érdemes ezeket a trendeket a 2024-es jelentés tükrében is vizsgálni, hogy megértsük, merre haladunk.
Először nézzük, az EU-s átlag jelenlegi helyzetét tekintve elérheti-e a 2030-as célokat. Az alábbi táblázatok a 2024-es és 2025-ös jelentés fő mérőszámait mutatják. A 2025-ös State of the Digital Decade jelentés szerint a tagállamok többsége előrehaladást ért el az elmúlt évhez képest, ugyanakkor az előrehaladás mértéke – különösen a kulcsterületeken – lassabb, mint amire a célok eléréséhez szükség lenne.
A digitális infrastruktúra terén kedvező tendenciák láthatók: az 5G-lefedettség, a nagy sávszélességű hálózatok kiépítése és az edge node-ok száma is emelkedett, de még mindig távol vagyunk a teljes lefedettségtől. A félvezetők és kvantumszámítógépek terén technológiai áttörésekre lenne szükség, hogy az ambiciózus célok realitássá váljanak. A digitális transzformációban a KKV-k digitalizációja jól halad, ám a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és az adatelemzés elterjedése stagnál vagy – mint az AI esetében – még csökkent is, ami komoly figyelmeztető jel.
A digitális készségek szintje csak lassan emelkedik: az alapvető készségekkel rendelkezők aránya egy év alatt mindössze egy százalékponttal nőtt, az IKT-szakemberek száma pedig még mindig jóval a 2030-as cél alatt van. A digitális közszolgáltatásoknál a fejlődés folyamatos, de nagyon lassú, és egyes szegmensek – például az e-egészségügy – még vissza is estek.
A jelenlegi trendek alapján az Európai Unió valószínűleg nem fogja elérni minden digitális célját 2030-ig, ha nem történik célzott gyorsítás a legkritikusabb területeken. Különösen igaz ez a mesterséges intelligencia és a fejlett adatkezelés üzleti alkalmazásaira, a digitális készségek fejlesztésére, valamint az IKT-munkaerő bővítésére. Bár a fizikai infrastruktúrában (5G, VHCN, edge node-ok) történt előrelépés, a „szoft” komponensek – az emberi és intézményi kapacitások – még nem tartanak lépést a technológiai fejlődéssel. A jelentések tanulságait a következő hétéves pénzügyi tervezés során mindenképp alapul kell venni, de már rövid távon is fontos lenne az EU forrásallokációjának tükröznie a célokat.
Hogyan áll Magyarország a digitális évtized céljaival?
Az Európai Bizottság 2025-ben közzétett State of the Digital Decade jelentése szerint Magyarország stabil alapokkal rendelkezik a digitális infrastruktúra területén, ugyanakkor jelentős kihívásokkal szembesül a digitális készségek fejlesztésében, az IKT-szakemberek számának növelésében, valamint a vállalati digitalizáció – különösen a mesterséges intelligencia – terén.
Infrastruktúra: előnyből hátrány?
Magyarország élen jár az ultragyors hálózatok (VHCN – Very High Capacity Network) kiépítésében, 2024-ben az országos lefedettség 86% volt, ami meghaladja az uniós átlagot (82,5%). A Fibre to the Premises (FTTP) technológia tekintetében is előkelő a helyzet: 79,9%-os lefedettséggel bőven az EU-átlag felett járunk. Ugyanakkor a növekedési ütem elmarad az uniós átlagtól – Magyarország inkább stabil, mint dinamikusan fejlődő szereplő ezen a területen.
A 5G-lefedettség terén ugyanakkor már jelentősebb az elmaradás: az országos 5G-hálózatok lefedettsége 85,6%, míg az uniós átlag 94,3%. A vidéki területeken még jelentősebb a lemaradás: 57,9% Magyarországon szemben az EU 79,6%-os átlagával. Ezzel együtt megindult a spektrumszélesség bővítése is, és gyorsan nő a 3.4–3.8 GHz frekvenciasáv használata, amely 2024-ben 41,6%-kal nőtt, megelőzve az EU átlagos növekedési rátáját.
KKV-k és digitalizáció: félig teli pohár
A magyar KKV-k 57,4%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, ami jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest, de még mindig jóval elmarad az EU-átlagtól (72,9%). Az adatelemzés elfogadottsága viszont kiemelkedő: 53,2% a vállalkozások körében, szemben az EU 33,2%-os átlagával.
A mesterséges intelligencia (MI) vállalati alkalmazása Magyarországon továbbra is gyenge pont: a magyar cégek mindössze 7,4%-a alkalmaz MI-t (EU-átlag: 13,5%), a 2030-ra kitűzött hazai cél is csak 24%, míg az EU-s cél 75%.
Érdekesség, hogy miközben az MI elterjedtsége alacsony, a növekedési ütem látványos: az MI alkalmazása 2023-ról 2024-re több mint megduplázódott (+101,4%). A digitális szakadék azonban továbbra is fennáll: a nagyvállalatok sokkal intenzívebben használják ezeket a technológiákat, mint a KKV-k.
Digitális készségek és IKT-munkaerő: lassú előretörés
A magyar lakosság 58,9%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami az EU-átlag (55,6%) felett van. A fiatalok (16–24 év) digitális tudása kiemelkedő (76,9%), míg az idősebb generáció (65–74 év) körében ez mindössze 28,4%. A nemek közötti különbség viszonylag kicsi, de a vidék–város különbség jelentős: a vidéki lakosság digitális tudása 10,8 százalékponttal marad el az országos átlagtól.
Az IKT-szakemberek aránya Magyarországon 4,5% (EU-átlag: 5%), a cél 2030-ra 8,3%. Női IKT-szakértők aránya stagnál (15,2%), miközben az EU-ban ez az arány nő. A vállalatok 18,9%-a nyújt IKT-képzést alkalmazottainak, ami még mindig elmarad az EU 22,3%-os átlagától.
Közszolgáltatások digitalizációja: javuló tendencia
Az állampolgároknak nyújtott digitális közszolgáltatások pontszáma 2024-ben 77,7 volt (EU: 82,3), míg az üzleti közszolgáltatásoké 80,0 (EU: 86,2). Ezen a területen Magyarország gyorsabban javul, mint az EU-átlag, de még van hová fejlődni.
Az e-egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében Magyarország élen jár: 86%-os lefedettséggel az EU-átlag (82,7%) felett van, igaz, ezen a területen 2024-ben nem történt további előrelépés. A digitalizált orvosi képek elérhetősége még hiányzik.
Főbb különbségek a 2024-es és 2025-ös jelentés között
A táblázatból jól látszik, hogy a legtöbb kulcsterületen kis lépések történtek, de jelentős áttörés csak az MI alkalmazásában figyelhető meg. A felhő- és adatvezérelt technológiák terén Magyarország halad, de a célokhoz képest még mindig nagy az elmaradás.
És mi a helyzet az unikornisokkal?
A 2024-es jelentés szerint Magyarországnak ambíciója, hogy 2030-ra legalább két unikornis céget neveljen ki (azaz egymilliárd eurónál értékesebb startupot), de a jelentés nem említett konkrét terveket. A 2025-ös jelentés már árnyaltabb képet ad: továbbra sincs unikornis, viszont két potenciális unikornisjelöltet azonosítottak, ami pozitív fejlemény. Ugyanakkor – és ez kulcsfontosságú – nem szerepel a nemzeti ütemtervben célzott intézkedés a scale-up ökoszisztéma erősítésére. Ez jelentős hiányosság, ha a cél valóban az európai élmezőny elérése.
Összességében a 2025-ös jelentés ugyanazokat a kulcsterületeket jelöli meg fejlesztendőként, mint a 2024-es dokumentum: a digitális készségek elterjesítése továbbra is alapvető kihívás, különösen az idősebb korosztály, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű csoportok körében. Az IKT-szakemberek számának növelése – különös figyelemmel a női részvétel ösztönzésére – továbbra is kiemelt fontosságú. Ezzel párhuzamosan a digitális személyazonosítás (e-ID) uniós szintű bevezetése még mindig késlekedik, noha a digitális közszolgáltatások fejlesztésének alapfeltétele lenne. Szintén visszatérő problémaként jelenik meg a közszolgáltatások digitalizálása – különösen a határon átnyúló szolgáltatások interoperabilitása –, amely elengedhetetlen az egységes digitális piac erősítéséhez. Végül, de nem utolsósorban, a jelentés hangsúlyozza a digitális és zöld átmenet összekapcsolásának szükségességét: pozitív példaként említi például a Komondor szuperszámítógép hulladékhőjének újrahasznosítását, amely a körforgásos gazdaság szempontjából is előremutató modell.
Elmondható, hogy haladás van, de tempót kell váltani
A két év összevetéséből világosan látszik, hogy Magyarország stabil, de nem elég ambiciózus szereplő a digitális átállásban. A legtöbb mutatóban közelítjük az EU-átlagot, de a lendület megtörni látszik, különösen ott, ahol strukturális reformok kellenének (MI, IKT-képzés, unikornis ökoszisztéma).
Ha valóban szeretnénk 2030-ra az EU tíz legdigitálisabb gazdasága közé tartozni – ahogy azt a magyar stratégia célozza –, akkor az ambíciók megerősítése és a startup-ökoszisztéma támogatása elengedhetetlen.
Nyitókép: ranonaudit / PxHere
