Éppen egy hete, 2025. február 20-án választotta meg az Európai Unió Régiók Bizottsága elnökének Tüttő Kata, magyar szocialista politikust. Ezzel, először Magyarország európai uniós tagsága történetében, magyar elnöke lett az egyik uniós intézménynek. De mi is az a Régiók Bizottsága, és mit jelent a magyar elnök Magyarország szempontjából?
A tavaly megalapításának harmincadik évfordulóját ünneplő Régiók Bizottsága tulajdonképpen annak az európai belpolitikai vitának köszönheti születését, amely a Maastrichti Szerződés megalkotását övezte. Az 1992-ben aláírt szerződés alapvető ambíciója az volt, hogy amellett, hogy a nagyobb lendületet kapó európai integrációt új alapdokumentummal lássa el, hozza létre a politikai uniót is. Ennek eredményeként az addig Európai Közösség névre hallgató szervezet is új, az Európai Unió nevet kapta.
A szorosabb politikai együttműködésnek azonban nem mindenki örült. Különösen nem örültek azok a régiók és tartományok, amely hazájuk belpolitikájában komoly befolyással bírtak, és attól tartottak, hogy a nagyobb fokú centralizáció, amely a szorosabb együttműködéssel jár, az ő döntéshozatali jogaikat csorbítja. Ezért született meg a régiók Európája koncepció, amely mintegy a nemzetállami együttműködéssel szemben a nemzeti szint alatti területi együttműködését helyezte az előtérbe. A vita egyes országokban – elsősorban a föderációkban, mint Németország és Belgium – odáig éleződött, hogy magának az új szerződésnek a ratifikálását veszélyeztette. Ezért a tárgyalások során a döntéshozók különböző engedményeket tettek a szubnacionális szint területi képviselőinek.
Az engedmények egyike egy, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz hasonló érdekképviseleti intézmény létrehozása volt uniós szinten. A koncepció szerint, míg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a funkcionális érdekcsoportok intézménye, addig az újonnan születő Régiók Bizottsága a területi érdekek megjelenítésének uniós színtere lett. A mai felépítésében 350 teljes jogú és ugyanennyi számú póttagnak tanácskozási keretet nyújtó intézmény az önkormányzati világ aktív tisztségviselőiből áll a helyi szinttől a regionális önkormányzatokig, vagy éppen kormányzatokig. A tagság feltétele az aktív részvétel a helyi és területi ügyekben: csak olyan képviselője lehet a Régiók Bizottságának, aki maga is önkormányzati tisztséget tölt be.
A magyar delegáció tizenkét tagból áll, és a delegáció összeállításánál fontos szempont volt a területi, valamint a politikai arányosság követelménye is. Ennek megfelelően a magyar képviselők között is található vármegyei közgyűlés elnöke, megyei jogú város, kisváros és község polgármestere. Hasonlóképpen az ország összes nagyobb régiója rendelkezik képviselettel a testületben.
A Régiók Bizottsága alapvetően konzultációs szerv. Véleményei, állásfoglalásai nem kötelező erejűek az Európai Unió döntéshozatali szerveire nézve. Két tényező ugyanakkor a szokásosnál is befolyásosabbá teszi az intézményt a hagyományos tanácsadó testületeknél. Egyrészt, a Régiók Bizottsága által készített jelentések, vélemények minősége sok esetben vetekszik az Európai Parlament által készített dokumentumokéval. Mivel aktív helyi politikusok készítik őket, sokszor „életközelibbek”, mint az Európai Parlament gyakran túlságosan is ideológiai ihletettségű dokumentumai. Másrészt, az országok jelentős részében a helyi és regionális önkormányzatok fontos szereplői a politikai döntések végrehajtásának. Éppen ezért a döntéshozóknak is érdeke, hogy megszerezzék az önkormányzatok képviselőinek támogatását valamely döntés során.
Tekintettel arra, hogy az uniós intézmények mindegyikének elsődleges küldetése az európai érdek megalkotása és előmozdítása, így természetesen egy magyar elnök is alapvetően ezen érdek megjelenítésén kell, hogy dolgozzon. Mégis, a történelmi jelentőségén túl gyakorlati okokból is nagyon fontos, hogy Tüttő Kata személyében egy olyan szocialista politikus áll a Régiók Bizottsága élén, aki nyitott a nemzeti érdek alapján álló politika megértésére, és az általa birtokolt információk megosztásával segítheti hazáját az európai belpolitikában való eligazodásban.
Kép: Régiók Európai Bizottsága
