2025. január 1-jétől Románia és Bulgária a schengeni térség teljes jogú tagjává válik, lezárva azt a 2011-ig visszanyúló folyamatot, amikor az Európai Bizottság mindkét országot csatlakozásra késznek nyilvánította. Az országok schengeni tagsága az Európai Unió belügyminisztereinek végső döntése nyomán múlt hét csütörtökön vált véglegessé.
Eddig ezt a folyamatot főként Ausztria gátolta, arra hivatkozva, hogy az illegális migránsok folyamatos érkezése bizonyítja, hogy Schengen nem működik, így annak további bővítése nem indokolt. Bukarest és Szófia vitatkozott ezzel, hiszen egyikük sem része a nyugat-balkáni útvonalnak, amelyen keresztül évente több ezer migráns érkezik illegálisan a blokkba. Az Európai Bizottság 2011 óta kiállt a két ország mellett, ragaszkodva schengeni csatlakozásukhoz, amit akkoriban számos ország, köztük Németország és Franciaország is ellenzett. Idővel a politikai ellenállás fokozatosan enyhült, így Hollandia és végül Ausztria képezte az akadályt Románia és Bulgária számára. A Tanács már 2023. december 30-án megállapodott a két országgal a közös belső légi és tengeri határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről, amely a gyakorlatban 2024. március 31-től lépett életbe.
Idén novemberben az EU Tanácsának magyar elnöksége kapcsán, Románia, Bulgária és Ausztria belügyminisztereinek budapesti találkozóján az osztrák fél feloldotta a 2 ország csatlakozásával kapcsolatos vétóját. A miniszterek ekkor közös megállapodást írtak alá, amely megnyitotta az utat Románia és Bulgária teljeskörű schengeni tagsága előtt, valamint többek között kiemelte az illegális migráció és a menedékkérelmek visszaszorítása terén a három országban elért előrelépéseket és megerősítette az elutasított kérelmezők kitoloncolásának felgyorsítására vonatkozó ígéretet. Továbbá a budapesti megállapodás értelmében legalább hat hónapig ellenőrzéseket kell bevezetni a Magyarország és Románia, valamint Románia és Bulgária közötti szárazföldi határokon, hogy megelőzzék a közrendet és a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyeket.
Bár a két tagállam számára a schengeni csatlakozás nagy áttörést jelent, a migrációs hullámok megfékezésére irányuló határellenőrzések alkalmazása egyre népszerűbbé válik a blokkban. Az elmúlt hónapokban több tagállam, köztük Németország, Franciaország és Hollandia is újra határellenőrzést vezettek be.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is örömét fejezte ki az új schengeni bővítés kapcsán, kiemelve, hogy ezeknek az államoknak ott van a jogos helyük, valamint ezáltal egy erősebb Schengen és egy biztonságosabb és egységesebb Európa jön majd létre.A schengeni térség, az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya, jelenleg 29 országot és közel 450 millió embert foglal magában.
A múlt csütörtöki jóváhagyás ellenére az útlevélellenőrzés végleges eltörlése 2025 januárjától a szárazföldi határokon nem valósul majd meg teljesen, az országok között utazó állampolgároknak nagy valószínűség szerint továbbra is bizonyos mértékű sorbanállással és késésekkel kell majd számolniuk.
A december végén befejeződő féléves magyar EU elnökség fantasztikus sikereként hivatkozott Orbán Viktor a Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatos döntésre. Kiemelte, hogy Románia csatlakozása a határon túli magyarok által régóta várt és a magyar nemzeti egység szempontjából fontos lépés, hiszen így az erdélyi magyarok akadálymentesen tudnak majd közlekedni a két ország között. Emellett azt is elmondta, hogy ennek a döntésnek a románok is a haszonélvezői, így ebben a folyamatban ők is konstruktívak voltak, és a két nemzet közötti ,,viharvert“ kapcsolatok történetében ez egy pozitív fejleménynek tekinthető.
