Komoly hazai nagyvállalatok vannak jelen a balkáni országban, mellettük ugyanakkor kisebb magyar vállalkozások is tevékenykednek Albániában. Új nagykövetként mindemellett azt gondolom, hogy van még tér a növekedésre – nyilatkozta lapunknak az ország tavasszal Budapestre érkezett nagykövete.
Nagykövet úr, Ön májusban érkezett Magyarországra, mik az itteni benyomásai?
Nos, ezt megelőzően 1993-ban jártam Budapesten, így nagy változást tapasztalok. A fővárosuk igazi nagyváros, nagyon tetszik a budapesti élet, megszerettem. A családom kezdi megszokni, a két kisgyerekemnek most intézem az iskolai beiratkozást. Szeretném, ha kicsit megtanulnánk a nyelvüket, de ez – akárcsak külföldiek számára az albán – nagy kihívást jelent. Ebben is hasonlítunk.
A két ország külügyminisztere néhány hete találkozott Tiranában, és a közös sajtótájékoztató fontos eleme a kétoldalú kapcsolatok fejlődése volt. Mi segítette a kereskedelem erősödését Magyarország és Albánia között?
Nagyon örülünk a hazánk uniós csatlakozásához kapcsolódó támogatásnak, különösen most, az önök EU-elnöksége alatt. Ez a jó politikai légkör a gazdasági kapcsolatok alakulására is pozitívan hatott. Jelentős magyar vállalatok vannak jelen Albániában, például az OTP Bank vagy a Wizz Air, MOL, 4iG. Nagyon örülök, hogy naponta indulnak járatok Budapestre és más országok városaiba is. A nagyvállalatok mellett pedig kisebb magyar vállalkozások is tevékenykednek nálunk. Új nagykövetként mindemellett azt gondolom, hogy van még tér a növekedésre. Albánia jó hely az üzleti élet szereplői számára, és szeretném, ha még több magyar cég ismerné fel ezt a lehetőségt. Ugyanígy szeretném látni azt is, hogy albán cégek is megjelennek Magyarországon: célom, hogy albán termékek is elérhetővé váljanak a magyar fogyasztók számára Budapesten.
Mely iparágakban lehetne érdekeltek a magyar cégek Albániában?
Az önök országa hosszú ideje jó partnerünk, és ipari szempontból erős szereplő. Emlékszem, volt idő, hogy Magyarország jelentette számunkra az egyetlen kaput a világ felé. Az energia szektor például olyan terület, amelyben Magyarország erős, beleértve a megújuló energiát is. Örömmel látjuk, hogy vannak magyar cégek, amelyek megújuló energiával kapcsolatos projektekben vesznek részt. A másik terület a turizmus. Egyre több magyar turista látogat Albániába, és tudomásom szerint már magyar tulajdonban is vannak ingatlanok Albániában, különösen a tengerpart közelében. Tavalyhoz képest idén júniusig 40 százalékkal nőtt a magyar turisták száma Albániában. Szeretnénk, ha magyar vállalkozók is részt vennének a turisztikai infrastruktúra, például szállodák vagy más turisztikai létesítmények építésében, hogy a magyarok otthon érezzék magukat, amikor Albániába látogatnak. Harmadikként a mezőgazdaságot említeném: e téren Magyarország régóta erős szereplő, nemcsak Európában, hanem globálisan is.
Mi a helyzet az albán vállalatok magyarországi jelenlétével?
Albánia egyfajta minőségi termelési boomot él meg, különösen a mezőgazdaságban. Szeretném, ha ezek a kiváló minőségű, alacsony növényvédőszer-tartalmú termékek eljutnának a magyar szupermarketekbe, és elérhetőek lennének a magyar vásárlók számára. Ezenkívül Albániában komoly cégek is vannak, amelyek a Balkánon és Európában vezető szereplők, és szerencsés volna, ha ezek a cégek is megjelennének Magyarországon, legyen szó szolgáltatásokról, építőiparról vagy más iparágakról. Nagyon szívesen segítem e folyamatot.
Magyarország célja, hogy Albánia megnyissa az első három fejezetet az EU-csatlakozási tárgyalásokon. Hogy látja, mennyire reális ez a cél?
Nagyon elégedett vagyok, bár az optimizmus nem az én asztalom, nekem nagykövetként inkább pragmatikusan kell gondolkodnom. Örülök, hogy ilyen erős támogatónk van. A három fejezet megnyitásával kapcsolatos kijelentés az alapján is történt, hogy Albánia e területeken készen áll. Most már az Európai Unión múlik a következő lépés. A magam részéről reális ígéretnek és elkötelezettségnek tartom ezt.
Magyarország mindig elkötelezett volt az EU nyugat-balkáni csatlakozása mellett. Miért nem egységes az egész Európai Unió ebben a kérdésben? Milyen kockázatokat mérlegelhetnek?
Jelenleg örömmel látjuk, hogy mintha konszolidálódnának a vélemények hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatban. Úgy gondoljuk, szerves részei vagyunk Európának, ezért megérdemeljük, hogy az EU tagjai legyünk. Sokat tettünk az Unió által javasolt-elvárt reformok végrehajtása érdekében. Komoly átalakításokat hajtottunk végre az igazságszolgáltatásunkban, nagy erőfeszítéseket tettünk a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, valamint a jogszabályaink uniós jogszabályokhoz való igazításában. Külpolitikánk teljes mértékben összhangban van az EU külpolitikájával, például az ukrajnai háborúval kapcsolatban is: Albánia teljes mértékben támogatta az Európai Unió minden intézkedését. Készen állunk tehát, most az Európai Unión a sor, hogy megtegye a szükséges lépéseket. Fontos megérteni, hogy a Nyugat-Balkán integrációja nemcsak a régió biztonságát és stabilitását segíti elő, hanem egész Európáét is, hiszen jelenleg ez az egyetlen olyan terület, ahol destabilizációs tényezők léphetnek fel, a Közel-Kelet és Ukrajna mellett. Ha a Nyugat-Balkán destabilizálódik, az azonnal átterjedhet Európa többi részére is.
Beszéljünk egy kicsit az albán belpolitikáról. Miniszterelnökük, Edi Rama, ha jól tudom, az első a történelmük során, akit egymást követően háromszor is megválasztottak. Minek köszönheti e támogatottságot?
Sikere titka a végrehajtott reformokban rejlik, és abban, hogy figyelembe vette a kormánya, hogy mire van szükségük az embereknek. Albániát nyitott lett a külföldi vállalkozások számára, s a piacok megnyitása számos lehetőséget teremtett. Az, hogy még a fájdalmas reformokat is végrehajtották, hosszú távon hasznot hozott, és ez segített Albánia nemzetközi imázsának javításában is, ami pedig meglendítette a turizmust. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek úgy érezzék, ő a legjobb alternatíva.
Említette a korrupció elleni küzdelmet. Milyen lépéseket tettek e téren?
A teljes igazságszolgáltatási rendszer, az összes bíró átvilágításon esett át, ennek során igazolniuk kellett vagyonuk eredetét. Ez nagyon fájdalmas folyamat volt, sok bírót eltávolítottak a rendszerből, és fiatalabbak érkeztek helyettük. A rendőrség keretein belül is reformok zajlottak le, pénzmosás elleni törvény lépett életbe annak érdekében, hogy gazdasági és politikai rendszerünk megbízhatóbbá, stabilabbá és átláthatóbbá váljon mind a lakosság, mind a külföldi befektetők számára.
Valahol azt olvastam, hogy a Covid-járvány idején a miniszterelnök csökkentette a miniszterek fizetését.
Igen, ez így igaz: ezt a kezdeményezést a kormány teljes mértékben támogatta, és az emberek értékelték ezt.
Néhány hét múlva a miniszterelnöke találkozik Orbán Viktorral. Mik e tárgyalások fő céljai?
Ez a látogatás fontos, hiszen Magyarország éppen az EU soros elnöki tisztségét tölti be. Szeretnénk erősíteni a gazdasági együttműködésünket is, több magyar vállalatot lenne jó látni Albániában, és reméljük, hogy a gazdasági kapcsolatok tovább erősödnek.
Ön személy szerint milyen kihívásokkal néz szembe nagyköveti munkája során?
Az egyik legkomolyabb a magyar nyelv elsajátítása! Korábban már elkezdtem, aztán lassult a tempó, most majd újra nekiállok. Jelenleg elég sűrű volt a programunk; az árvíz időszakában figyelemmel kellett kísérnünk az eseményeket, és segíteni, ahol tudunk. Szeretnék aztán a jövőben szoros kapcsolatot ápolni a magyar politikusokkal, és meggyőzni őket – parlamenti képviselőket éppúgy, mint kormánytagokat – arról, hogy Albánia megbízható, jó szövetséges. Emellett célom minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni a magyar üzleti élet szereplőivel akár egyénileg, akár szakmai fórumokon, és megismertetni velük azokat a lehetőségeket, amelyet Albánia jelent számukra. Ezek a legnagyobb kihívások. Az nagy öröm, hogy a magyar kormány támogatja Albánia uniós csatlakozását, ezért az én célom inkább az, hogy segítsem a kapcsolatépítést a magyar és az albán politikusok és üzletemberek, vállalkozók között. Nemrég sikeres hetet rendeztünk Tiranában a magyar hagyományok és kultúra bemutatására, amelyet az illetékes minisztériumunk és az ottani önkormányzat támogatott. Szeretnék valami hasonlót szervezni itt is, hiszen sok a közös pont országainkban, és ezt érdemes megmutatni mindenkinek.
