Az Európai Bizottság a napokban tette közzé a legújabb cselekvési tervét, amelynek célja a tőkepiaci unió megvalósítása.
Az uniós tőkepiacok integrációjának ötletét 2014-ben vetette fel Jean-Claude Juncker. Az eredeti célkitűzés szerint 2019-re kellett volna létrejönnie az Európai Unió legújabb egységes piacának. A Bizottság korábbi elnöke úgy látta, hogy az Európai Unió sokat veszít lehetséges potenciáljához képest a széttöredezett tőkepiacai miatt. Ennek elsődleges oka az, hogy az egységes piac hiányában a kis- és középvállalatok finanszírozása elsődlegesen a kereskedelmi bankoktól, másodsorban a tagállamukban lévő befektetőktől függ. Amennyiben létezne egy egységes tőkepiac, a vállalatok egy tágabb körből vehetnék fel a szükséges anyagi forrásokat és a befektetők is több cég között választhatnak, preferenciáiknak megfelelően. A 2009-es pénzügyi világválság után egy aránylag lassú gazdasági növekedést tapasztalhattunk, elsősorban a bankszektorban bekövetkezett sokkok miatt. Az eredeti elképzelés szerint egy hasonló pénzügyi válság esetén a kis- és középvállalatok kevésbé lennének kitéve a bankszektornak, hiszen finanszírozásuk rugalmasabb lehetne.
Nem csoda hát, hogy a von der Leyen által vezetett rendkívül ambiciózus helyreállítási tervek között újra napirendre került a tőkepiaci unió. A pandémia miatt bekövetkezett gazdasági válság nyomására a tagállamok kormányai különböző gazdaságélénkítő csomagokkal segítették a vállalatokat. Ezzel viszont a legtöbb tagállam költségvetési hiánya és államadóssága is rekord magasságra növekedett. A járvány újabb hullámai miatt a legtöbb vállalatnak továbbra is szüksége volna anyagi támogatásra, de a kormányzati támogatás több tagállamban is nehezen érhető el. A bankszektorra így fokozott teher hárul, hiszen a megnövekedett igényeken kívül a magas inflációval is számolniuk kell. Ebben a helyzetben az egységes uniós tőkepiacok megfelelő finanszírozási lehetőséget tudnának nyújtani, így a legújabb javaslati csomag erre a problémára kíván megoldást találni.
A törvényjavaslat négy részből áll, amelynek az első lépése egy európai egységes hozzáférési pont (European Single Access Point) létrehozása lenne. Ez egy online felület kialakítását jelentené, amely tartalmazná a kis- és középvállalatok pénzügyi és fenntarthatósággal kapcsolatos információit, olyan egységes formátumban, amely a befektetők számára könnyen elérhetővé, átláthatóvá és összehasonlíthatóvá válna. A javaslat második része az európai hosszú távú befektetési alapok létrehozását szorgalmazza, amely a jelenlegi szabályozásnál sokkal rugalmasabb keretet biztosít a befektetők számára. Az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló irányelv harmonizálja a hitelviszonyt megtestesítő alapokra vonatkozó rendkívül eltérő nemzeti jogszabályokat, megkönnyítve az összehasonlításukat. Végezetül, a pénzügyi eszközök piacairól szóló szabályozás a pénzügyi eszközökkel folytatott keresedelem több, mint ötszáz platformot gyűjtené össze és átláthatóvá tenné a releváns információkat, mint például az egyes tranzakciók mennyiségét, időpontját és árát.
A törvényjavaslat elfogadása hatalmas lépés lenne a jelenleg széttöredezett és befektetői szempontból kevésbé előnyös európai tőkepiacok számára. A kkv-k több forrásból tudnák finanszírozni hiteleiket, ami jelentősen megkönnyítené a gazdasági növekedésüket. Ugyanakkor, amint az a 2008-2009-es pénzügyi válság során is tapasztaltuk, egy hatalmas és rendkívül szorosan összekötött pénzügyi piac szereplőjének csődje széleskörű válságot tud maga után vonni. Az európai tőkepiacok uniója akár jelentős kockázattal járhat megfelelő ellenőrzés hiányában. A magyar gazdaság számára előnyt is jelenhet az unió, hiszen egyes vállalatok valóban könnyebben találhatnának finanszírozókat, ám kérdéses, hogy a magyarországi kevésbé fejlett tőkepiac számára mennyi előnnyel járhat az újabb egységes piac.
