Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Magazin: Műhely
Picture of Fási Csaba
Fási Csaba
tudományos munkatárs, NKE ÁNTK
  • 2024.08.15.
  • 2024.08.15.
Magazin / Műhely

Hogyan lehet emberközpontú a városfejlesztés?

Miképpen képzelhető el a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele? Mit javasol az ENSZ?

Az ENSZ Közgyűlésén elfogadott határozat 2005-ben a fenntartható fejlődés három, egymással szoros kölcsönhatásban és függőségben levő dimenzióját, a gazdaságit, a társadalmit és a környezetit azonosította, melyet 2015-ben megerősítettek. Az ENSZ Közgyűlés 193 tagállamának vezetője 2015. szeptember 25-én egyhangú döntéssel fogadta el a fenntartható fejlődés új, globális, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet és keretrendszert „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” címmel, melynek középpontjában a fenntartható fejlődési célok állnak. Az Agenda 2030 néven is ismert dokumentumba foglalt keretrendszer alapjait a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem képezik. Összesen 17 fenntartható fejlődési cél (Sustainable Development Goals – SDG) és 169 alcél került meghatározásra.

Célok és alcélok

Témánk szempontjából különösen érdekes és tanulmányunk középpontjában áll a 11. cél, mely így hangzik: a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele. Az ENSZ megállapítása szerint a városok a Föld földterületének mindössze 3%-át foglalják el, de az energiafogyasztás 60-80%-ért és a szén-dioxid-kibocsátás 75%-ért felelősek. E célhoz 7 db alcélt rendeltek. Összefoglalóan elmondható, hogy a 11. SDG célja a városok és más emberi települések megújítása és tervezése olyan módon, hogy mindenki számára lehetőségeket kínáljon, hozzáférést biztosítva az alapvető szolgáltatásokhoz, az energiához, a lakhatáshoz, a közlekedéshez és a zöld közterületekhez, miközben csökkenti az erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést.

A fenntartható városfejlesztés döntő szerepet játszik az emberek életminőségének javításában, mind az EU-n belül, mind pedig globális szinten, így fontos, hogy az EU és tagállamai közös jövőképet alakítsanak ki az Európai Unió és a világ számára. Az ENSZ legutóbbi, 2023-as jelentése alapján a már korábban bemutatott 11. cél elérése érdekében az erőfeszítéseknek befogadó, rugalmas és fenntartható városfejlesztési politikák és gyakorlatok megvalósítására kell összpontosítaniuk. A fentiekkel összhangban készítette elő az Európai Unió a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák kézikönyvét. A fentiekben láthattuk a várospolitika előtt álló kihívásokat.

A Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák egy olyan eszköz, amely a fenntartható fejlődési elvek városi területen történő implementálására törekszik. A 2023-as jelentés helyzetértékelése szerint mintegy 325 millió ember, azaz az Európai Unió lakosságának csaknem háromnegyede él városias területeken – városokban (csak a városokban közel 40%-uk lakik), községekben és külvárosokban –, arányuk 2050-re egyértelműen emelkedni fog. A jelentés foglalkozott többek között a városokban és a közösségekben tapasztalható életminőséggel (lakhatás minősége, biztonság, szállópor-koncentráció, zajszennyezés, zöldterületek), a fenntartható mobilistással (tömegközlekedés, közúti balesetek), valamint a környezeti hatásokkal (településterület, hulladék- és szennyvízkezelés).

Kiszolgálni a kor igényeit

A kihívások többek között a városvezetés és a kormányzati aktorok számára is feladatokat telepítenek. Az Európai Unió megállapítása szerint a jó városirányítás előmozdítása az alábbiakkal lehetséges: (1) a hatóságok kapacitásának megerősítése a kormányzat minden szintjén, (2) az integrált tervezés és az államháztartás irányítása terén, (3) a megfelelő jogi és politikai keretek létrehozásával, (4) az önkormányzatok állami és magánberuházásokhoz való hozzáférésének elősegítésével, valamint (5) a nők szerepvállalásának növelésének ösztönzésével a városirányítási ügyekben. Vagyis a kormányzatnak biztosítania kell azt a szabályozói és támogatói környezetet, amely elősegíti a fenntarthatósági céloknak és az Európai Unió vállalásainak való megfelelést, az időarányos teljesülést. Ugyanakkor nagyon fontos hatósági-ellenőrző funkciókkal is bír a kormányzat, melyek kulcselemei például egy-egy környezetszennyezési ügy megelőzése és felszámolása terén.

A kormányzatnak / városirányításnak olyan infrastruktúrát kell működtetnie és szerveznie, mely kiszolgálja a mai kor igényeit. Ugyanakkor ez nem képzelhető el a települési önkormányzatokkal történő együttműködés nélkül. Ahogy a fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak, úgy az ipar 5.0-ban a technológia az embereket szolgálja. A tanulmányban részletezett kihívások kezeléséhez a kor technikai vívmányai rendelkezésre állnak, ezeket a megoldásokat adaptálni és használni szükséges mind állami, mind települési szinten. Ehhez viszont megfelelő felkészültségű, releváns – különösen digitális – kompetenciával rendelkező tisztviselői karra van szükség a közigazgatás teljes vertikumában, az államigazgatást és önkormányzati igazgatást is beleértve.

A témával összefüggésben írt részletes tanulmány a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás lapszámában fog megjelenni.

A bejegyzés a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-4-II-NKE-106 kódszámú új nemzeti kiválóság programjának a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Nyitókép: depositphotos.com

Témakörök: ENSZ, fenntarthatóság, városfejlesztés
ÖT PERC EURÓPA BLOG

ENSZ Kisebbségi Fórum: konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogai

Megelőzhetők a konfliktusok?

KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG

Haiti a káosz szélén – 3. rész

Kenya a volán mögött.

LUDECON BLOG

A koronavírus és a környezeti fenntarthatóság viharos kapcsolata

Gondolatok a zöld fordulat mentén.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT