Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Hatos Pál

„…nem álmodozhatunk többé a híd szerepéről Kelet és Nyugat között”

Szekfű Gyula Forradalom után című könyvéről.

Hatos Pál 2025.03.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

A geopolitikai bizottság és Európai Unió gazdasága 2024-ben

Milyen kihívásokkal küzdött az Unió az idén és mi várható jövőre?

Máthé Réka Zsuzsánna 2024.12.18.
Csepeli Réka

„Kit hívjak, ha Európával akarok beszélni?”

Mi az oka az Unió megosztottságának?

Csepeli Réka 2024.12.17.
Mernyei Ákos Péter

A geostratégiától a geoökonómiáig

Az EU „Global Gateway” stratégiája új valóságban.

Mernyei Ákos Péter 2024.10.15.
Navracsics Tibor

Saját magad dicséretét ne bízd másra!

Mit tart sikernek a Bizottság?

Navracsics Tibor 2024.03.21.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Picture of Zsivity Tímea
Zsivity Tímea
kutató, NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2024.04.11.
  • 2024.04.11.

Pókerjátszma kívül-belül: Hol tart Bosznia uniós csatlakozása?

Az Európai Bizottság március 12-i javaslatát figyelembe véve az Európai Tanács a március 21-i brüsszeli csúcson jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy készítse elő a tárgyalási keretet, amint a 2022. október 12-i bizottsági ajánlásban meghatározott összes releváns lépésre sor került.

A dokumentumban arról a 14 kulcsfontosságú prioritásról van szó, amelyet a Bizottság 2019. májusában alapvető teljesítendő követelményként határozott meg az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásához. Ezek a kritériumok négy nagy területre: a demokrácia és az állami intézmények működőképességére, a jogállamiságra, az alapvető jogokra és a közigazgatási reformokra vonatkoznak.

Fontos megjegyezni, hogy Bosznia-Hercegovina még 2016. február 15-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Az orosz-ukrán háború kitörését követően, a megváltozott geopolitikai helyzet hatására némi előrelépés történt az ország EU-integrációját illetően. Az Európai Tanács 2022 júniusában felszólította Bosznia-Hercegovina vezetőit, hogy mielőbb hajtsák végre a politikai megállapodásban rögzített kötelezettségvállalásokat. Ezt követően, 2022 decemberében Bosznia-Hercegovina megkapta a tagjelölti státuszt azzal a feltétellel, hogy végrehajtja a bővítési politikáról szóló 2022. októberi bizottsági közleményben meghatározott lépéseket a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a migrációkezelés, valamint az alapvető jogok megerősítése kapcsán.

Az Európai Parlament 2023. július 12-i állásfoglalásában elismerte a Nyugat-Balkán jelentőségét az EU bővítési politikájában, és sürgette az EU-t, hogy gyorsítsa fel Bosznia-Hercegovina saját érdemein alapuló csatlakozási folyamatát. A Bizottság 2023. évi országjelentésében megfogalmazta, hogy amennyiben Bosznia-Hercegovina teljesíti a prioritásként megfogalmazott feltételeket, abban az esetben javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését. 2023 decemberében az uniós vezetők kijelentették, hogy készen állnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amint Bosznia-Hercegovina elérte ezt a mérföldkövet. Felkérték a Bizottságot, hogy döntéshozatal céljából legkésőbb 2024 márciusáig tegyen jelentést a Tanácsnak az elért eredményekről.

A Bizottság 2024. március 12-i javaslatában foglaltak szerint mérsékelt előrelépés történt a korábban megfogalmazott kritériumok teljesítése területén. A dokumentumban pozitívumként került említésre azon törvények elfogadása, amelyek a korrupció, az összeférhetetlenség, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányulnak. Kihangsúlyozta továbbá, hogy az ország jobban kezeli a migrációs áramlásokat, valamint az igazságügyi minisztérium elköteleződött amellett, hogy a volt Jugoszláviában elkövetett bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi bíróság ítéletei bekerüljenek a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba.

A fent leírtakból következtethető: a Bizottság javaslata és a Tanács döntése, miszerint az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, inkább szimbolikus gesztusként értékelhető cselekedet, mint valós politikai akaraton alapuló elgondolás. Az EU lépése elsősorban geopolitikai megfontolásból fakadt. Ukrajna preferálása Bosznia-Hercegovinával szemben csak még nagyobb mértékben növelte az EU-val szembeni kritikus hangokat a Nyugat-Balkánon. A Tanács döntésével ezt a folyamatot kívánta valamelyest visszafordítani.

Annak ellenére, hogy a Tanács megszavazta az ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, néhányan – például Dánia és Hollandia – aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Bosznia nem hajtotta végre az alkotmányos és választási reformokat, amit még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt teljesítenie kellett volna.

A holland parlamentben az Új Társadalmi Szerződés (NSC) párt által benyújtott, a tárgyalások elhalasztását követelő indítványt leszavazták, így Mark Rutte ügyvezető miniszterelnök támogatta a tárgyalások megnyitását.  Rutte még január 23-i szarajevói látogatása során kijelentette, hogy hazája támogatja Bosznia-Hercegovinát, azonban a korábbiakban meghatározott feltételeket teljesítenie kell az ország politikai vezetésének.

A mélyen gyökerező etnikai megosztottság, az alkotmányos, igazságügyi és választási reformok késedelmei lassítják az ország európai integrációját.

Míg Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke és a HDZ bosznia-hercegovinai vezetője, Dragan Čović is támogatja az ország EU-csatlakozását, addig ezzel párhuzamosan egyfajta  etnoterritorializált jövőképet is dédelgetnek. Ezzel szemben a szarajevói többpárti kormánykoalíció igyekszik egy pragmatikus, konszenzusorientált politikát folytatni. Közben a Föderáció ellenzéki erői egyre kritikusabb hangokat ütnek meg. Semir Efendić, a jobbközép Bosznia-Hercegovináért Párt elnöke a Tanács jelen döntését az egérfogóba tett “ingyensajthoz” hasonlította. Efendić már korábban is hangot adott az EU-val szembeni fenntartásainak, miszerint a munkaerő elszívása és a külföldi tőke beáramlása negatív hatással lesz a helyi kis- és közepes vállalkozásokra. Ebben a politikai környezetben a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges reformok végrehajtása nem kis akadályokba fog ütközni. Nagy a veszélye annak, hogy a kezdeti eufóriát követően sokan ki fognak ábrándulni. Sok múlik az EU hozzáállásán. Az Uniónak a jelenleginél több forrást kell fordítania a nyugat-balkáni országok integrációjába és sokkal támogatóbb hozzáállást szükséges tanúsítania.

Nyitókép: A mostari Öreg-híd. (Forrás: Wikipédia)

Témakörök: Bosznia-Hercegovina, európai integráció, geopolitika, interetnikus kapcsolatok
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT