Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Aula
Szabó Réka Zsuzsanna
Szabó Réka Zsuzsanna
újságíró, NKE
  • 2023.11.21.
  • 2023.11.21.
Magazin / Aula

Mit hozhat az újabb előrehozott választás?

Az elmúlt három és fél év alatt december 17-e lesz a harmadik alkalom, hogy Szerbiában választásokat tartanak. Ennek okairól, az egyes pártok esélyeiről és a vajdasági magyarok szerepéről is kérdeztük Palusek Eriket. A Nemzetközi Főigazgatói Iroda főreferensétől azt is megtudtuk, hogy a szerbek az uniós csatlakozást, vagy a BRICS országokkal való szorosabb együttműködést támogatják-e.

Amióta a Szerb Haladó Párt van hatalmon, azóta gyakoriak az előrehozott választások. Mi áll ennek hátterében?

Ennek az az oka, hogy többnyire olyankor írják ki a szavazást, amikor számukra kedvező az időpont: jellemzően olyankor kerül erre sor, amikor azt látják, hogy elegendő a támogatottságuk egy újabb győzelemhez ahelyett, hogy kivárnák az aktuális ciklus végét az addigra bekövetkező, számukra esetleges kedvezőtlen változásokkal együtt. Ráadásul most lépnek életbe azok a fizetésemelések, amelyekről korábban határoztak. Ezúttal arra hivatkoztak, hogy az ellenzék kérésének tesznek eleget, mert ők követelték a voksolás előre hozását elsősorban a Szerbián végig söprő erőszakhullám, a demokrácia hiánya és az emberi jogokkal kapcsolatos hiányosságok miatt.

Milyen hatással volt a májusi erőszakhullám a kormány megítélésére?

Májusban először egy kamasz ölte meg több társát és az iskolaőrt, majd egy fiatal férfi hajtott végre vérengzést Belgrád közelében, ezért utcára vonultak az emberek. A megmozdulásokat ugyan az aggódó és elégedetlen polgárok táplálták, azoknak élére azonban a Szerbia az erőszak ellen néven induló ellenzéki koalíció állt, amelynek tagjait természetesen saját politikai érdekeik is vezetik, ahogyan ez bármelyik másik politikai pártról vagy tömörülésről elmondható. A várakozások alapján viszont a mostani kormánykoalíció marad továbbra is hatalmon, mert a Szerb Haladó Párt jelenleg is a legerősebb politikai tömörülés. Önállóan valószínűleg már nem tud kormányt alakítani, szövetségeseivel azonban igen, hiszen a Szerb Szocialista Pártra és a magyar kisebbség támogatására is számíthat. Az Új Szerb Politikai Gondolat (Nova srpska politička misao) elnevezésű szerb politikaelméleti folyóirat legújabb, november elején készített reprezentatív felmérése szerint, ha most lennének a választások, az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett Szerb Haladó Párt a szavazatok 39,2 százalékát szerezné meg, míg a legjelentősebb, a Szerbia az erőszak ellen elnevezésű ellenzéki tömörülés a voksok 25,8 százalékát kapná. Az látszik tehát, hogy a korábban sokkal súlytalanabb ellenzék a többséget nem tudná megszerezni, de mindenképpen erősödött. A polgárok 8,4 százaléka mondta azt, hogy valamelyik ellenzéki pártra szavazna, de azt nem tudja, melyikre, az Ivica Dačić külügyminiszter által vezetett szocialisták pedig a voksok 8,1 százalékára számíthatnak.

Hazánkban nem egy időpontban tartják a parlamenti és az önkormányzati választásokat, Szerbiában igen. Van ennek különleges jelentősége?

Szerbiában ez gyakori, sőt, az is, hogy háromszintű voksolást rendeznek: köztársasági, tartományi és önkormányzati szinten is tartanak szavazást. Ez most is így lesz, mivel november 16-án feloszlatták Vajdaság Autonóm Tartomány képviselőházát. A szerb országgyűlést (szkupstina), illetve azokat az önkormányzati képviselő-testületeket, ahol helyi szintű választások is lesznek, ugyanezért már hetekkel ezelőtt feloszlatták, hogy tartományi szinten is lehetővé tegyék a választások kiírását december 17-ére. Ennek megfelelően aznap három szinten tartanak szavazást: köztársasági, tartományi és önkormányzati – utóbbi 65 községet és várost jelent – listákra is voksolhatnak majd a szerbiai szavazók.

Mennyire fontos a választóknak a pártok programja?

A pártoknak természetesen vannak programjaik, az emberek azokban inkább az egyes pártokra vagy a pártok „arcaira” szavaznak. A Szerb Haladó Párt ilyen szempontból nagyon jó pozícióban van, mert biztosított számára a megjelenés, hiszen a média nagy része – és nem csak az állami – a hozzá közel álló körök ellenőrzése alatt van. Ezáltal olyan üzeneteket és olyan mennyiségben tudnak kommunikálni, amelyek számukra kedvező módon befolyásolhatják a választások alakulását. Ez az ellenzékről nem feltétlenül mondható el, mivel jóval kevesebb médiamegjelenésre kap lehetőséget.

A magyar kisebbség érdekeit mennyire tartják szem előtt a pártok?

A kormánypártok együttműködnek a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ), amely az ottani magyarság legerősebb pártja, és amely a legtöbb szavazatra számíthat a vajdasági magyaroktól. A legnagyobb számú megjelenéssel is a VMSZ rendelkezik mind a vajdasági magyar nyelvű, mind az állami, szerb nyelvű médiumokban. Fontos azonban látni, hogy a választáskor ők ellenfelek, hiszen mindegyik párt ugyanúgy szeretné megszerezni a szavazatokat. A kisebbségi érdekképviseletnek azonban nem feltétlenül az a legjobb módja, ha a kisebbségi politikusok a többségi nemzet pártjaiba beolvadva indulnak, mert úgy háttérbe szorulhatnak a kisebbségi érdekek. A nagyobb pártok ugyanis országos ügyeket érintő programot dolgoznak ki, és ezek között a kisebbségek ügye elveszhet. A kisebbségek igényeit, valamint érdekeit éppen ezért a kisebbségi pártok tudják a legmegfelelőbben képviselni.

A Szerb Radikális Párt szerint nem az Európai Unió, hanem a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) szövetségéhez kellene Szerbiának csatlakoznia – első európai államként. Hogyan vélekednek erről az emberek?

A választópolgárok inkább a biztosra szavaznak, amely jelen esetben a kormányzópárti szövetséget jelenti, számukra pedig Európa a cél. A Szerb Haladó Párt taglétszáma viszont 7-800 ezer fő között mozog (egy fegyelmezett és állandó szavazóbázissal kiegészülve). Ez egy óriási szám, figyelembe véve, hogy az országnak 6,5 millió lakosa van a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, így ők tudnak a leghatékonyabban mobilizálni. A radikálisok – akik jóval kevesebb szavazatra számíthatnak, mint a kormánypártok – azért próbálják erősíteni az Európa-ellenességet, mert jelenleg az EU- csatlakozás nem tartozik a legnépszerűbb témák közé a szerb társadalom körében, amely hagyományosan inkább az oroszokkal szimpatizál.

Mekkora a valós esélye Ön szerint Szerbia uniós csatlakozásának úgy, hogy Koszovóval nem is akarnak megállapodni a függetlenség kérdéséről?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert igazából az Európai Unió részéről sincs komoly politikai szándék arra, hogy a Nyugat-Balkán irányába terjeszkedjen, Szerbiának húsz éve ígérik ezt. Amikor például azt halljuk, hogy Ukrajna csatlakozásáról és a tárgyalások gyorsításról beszélnek, az nem feltétlenül egy jó üzenet Szerbiának, mert a szerbek már sokkal felkészültebbek és több reformot végrehajtottak, mint az ukránok. Az sem segíti a folyamatot, hogy a mostani szerb vezetés ugyan a csatlakozás mellett áll, az EU mégis olyan teljesíthetetlen feltételeket fogalmaz meg, mint Koszovó önállóságának elismerése. Szerbia azonban erre nem hajlandó, mert a területre sajátjaként tekint. A már említett közvéleménykutatásban egyébként erre is kitértek: a válaszadók 38,8 százaléka támogatja az EU-hoz való csatlakozást, 32,5 százalékuk viszont egyértelműen ellenzi, míg az inkább támogatók 11,1 százalékával – az inkább nem támogatók 8,5 százaléka és a bizonytalanok 9,1 százaléka mellett – sem éri el a támogatók száma a megkérdezettek felét. A megkérdezettek 63,4 százaléka támogatná ugyanakkor azt, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot Oroszországgal, Kínával és a BRICS országokkal, míg 9,3 százalék ellenzi. Mindez érdekes annak fényében, hogy a megkérdezettek 57,3 százaléka szerint gyengültek Szerbia pozíciói Koszovóban, mióta a jelenlegi kormánykoalíció vezeti az országot.

Hogyan befolyásolhatja a migrációs helyzet a választásokat?

Országos szinten a migráció nem a legfontosabb témák egyike, ezzel inkább csak a kisebbségi pártok, és főleg a Vajdasági Magyar Szövetség foglalkozik. Ők továbbra is küzdeni fognak annak a tarthatatlan helyzetnek a megoldásáért, amely Szerbia északi részén, a magyar határ közelében a szerb oldalon kialakult.

Nyitókép: Győzelmi emlékmű, Belgrád (Depositphotos.com)

Témakörök: BRICS, orosz, Oroszország, Szerbia, Ukrajna, Vajdasági Magyar Szövetség, választások
ÖT PERC EURÓPA BLOG

Az előttünk álló év fontos választásai

Eltérő Európa-képek versenyeznek.

Ludovika Podcast

A Biden-elnökség aktuális kérdései II.

Folytattuk beszélgetésünket a Biden-elnökségről.

Műhely

Szavazás és főbetörés

Egy országgyűlési választás a dualizmus hajnalán.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT