A „Romanian Economic Monitor” projekt keretében a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakemberei azt vizsgálták, hogyan állt Románia állami költségvetése 2022. április 1-je és 2023. március 31-e között.
A vizsgált adatokból kiderült, hogy az államháztartás bevétele a bruttó hazai érték 33,3%-a volt, a kiadások pedig meghaladták ezt az értéket: 39,2%-os kiadást jegyeztek. A kiadások százalékarányosan nem rosszak, a nagy baj a bevételnél van: az EU átlaga meghaladja a 45%-ot, így Románia esetében nagyon nagy a különbség. Ennek az egyik oka az, hogy az állam adóbehajtási hatékonysága nagyon rossz. Ezt a rendkívül alacsony értéket az elektronikus számlázással és más módszerekkel próbálják növelni, egyelőre kevés sikerrel.
Románia 2020 óta túlzottdeficit-eljárásban van, mivel az éves költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. 2022-ben 5,75 százalékos volt a deficit, ami a legrosszabb adat a teljes Európai Unióban. A BBTE által vizsgált időszakban a költségvetési deficit 5,9 százalék volt, messze több az EU által elfogadottnál. Erre az évre 4,4 százalékos deficitet tervezett a kormány, ebben egyeztek ki az Európai Bizottsággal, de a jelenlegi adatok szerint a költségvetési hiány meghaladhatja a 6%-ot is.
Az Európai Bizottság már kérte Romániától a költségvetési hiány csökkentését, és figyelmeztette a kormányt, hogy ha ez nem történik meg, visszatarthatják a Románia számára elkülönített kohéziós alapok egy részét.
A kormány tehát tisztában van azzal, hogy ha nem csökkenti drasztikusan a költségvetési hiányt, akkor fennáll annak a veszélye, hogy jövőre befagyasztják az EU-s alapok folyósítását Romániának a helyzet rendezéséig. Éppen ezért kidolgoztak egy intézkedéscsomagot, amely a költségvetési hány csökkentését célozza. Részben az állami kiadásokat csökkentenék, részben pedig növelnék a költségvetés bevételeit.
A tervezett intézkedések között van az állami alkalmazottak egyes pótlékainak megszüntetése, létszámstop az állami intézményeknél, valamint az adóhatóság reformja, amely – remélhetőleg – növelné az adóbehajtás eredményességét. Nagy vitát váltott ki egy kormányrendelet-tervezet, amely szerint a helyi önkormányzatok alkalmazottainak a számát és a kulturális, sport és szabadidős-tevékenységekre költhető pénzt is drasztikusan is csökkentenék.
Ugyanakkor megadóztatnák a multinacionális vállalatokat, illetve megszüntetnék az IT szektor, a mezőgazdaság és az építőipar által élvezett adókedvezményeket is.
Emellett a kormány több tagja próbál egyeztetni az Európai Bizottsággal, a háborúra és egyéb okokra hivatkozva próbálja meggyőzni a bizottságot arról, hogy fogadjon el egy, az egyeztetett 4,4%-nál magasabb költségvetési hiányt.
