Az Európai Tanács ülésen a bővítés, a migráció és a versenyképesség kérdése is napirendre kerül.
A mai napon, október 15-én veszi kezdetét Brüsszelben az Európai Tanács soron következő kétnapos csúcstalálkozója. António Costa, az Európai Tanács elnökének meghívó levele és a hivatalos napirend alapján a tagállamok vezetőinek számos, több esetben egymással összefüggő témát kell megtárgyalniuk a közös nevezőre jutás reményében. A mostani találkozó középpontjában átfogó, geopolitikai és strukturális stratégiaalkotás áll, ahol az egyik napirendi ponton elért kompromisszum közvetlenül a másik sikeréhez vezethet.
A 2026. október 15–16-i uniós csúcs egyik legfontosabb témáját az Unió hosszú távú pénzügyi és strukturális jövője jelenti, amelynek alapjait a 2028 és 2034 közötti többéves költségvetés (MFF) tervezése fekteti le. Bár a hivatalos elfogadására még várni kell, a viták már most kiélezettek, a nettó befizető és a nettó kedvezményezett államok közötti hagyományos törésvonalat az átsrukturálással kapcsolatos tervek miatti ellentétek egészítik ki. A jogállamisági szempontok több területre való kiterjesztése, a kohéziós források jövője mind-mind olyan kérdések, amelyek megosztják a tagállamokat.
Ez a költségvetési vita kihatással van egy másik jelentékeny prioritásra is, a globális gazdasági versenyképesség kérdésére. Az uniós vezetők előtt fekvő „Egy Európa, egy piac” stratégia végrehajtási menetrendje rávilágít arra, hogy az EU rohamosan szakad le az Egyesült Államok és Kína mögött. A megoldás finanszírozása azonban azonnal visszacsatol az MFF vitájához: míg a francia blokk masszív, államilag támogatott iparpolitikát és közös uniós beruházási alapokat sürget, addig a német és holland vezetésű, fiskálisan konzervatív tengely mereven elutasítja az újabb közös hitelfelvételt, és inkább a belső piac deregulációjában, valamint a tőkepiaci unió elmélyítésében látja a kiutat.
A közös finanszírozás körüli egyet nem értések és álláspontok a védelmi iparral és Ukrajna támogatásával kapcsolatban is éreztetik hatásukat. A háborús fáradtság növekedésével a tagállamoknak hosszú távon is fenntarthatóvá kellene tenniük a katonai segítséget. Bár a balti államok és Lengyelország radikális fegyverszállításokat követelnek, a közös uniós védelmi beszerzések finanszírozására felvetett védelmi kötvények ötlete ugyanabba a merev ellenállásba ütközik a fukar államok részéről, mint a gazdasági mentőcsomagok.
A belső megosztottságot tovább fokozza a migrációs válság újabb hulláma. Bár az Európai Unió korábban elfogadta a Migrációs és Menekültügyi Paktumot, és az idén június 12-én hatályba is lépett, a gyakorlatban a rendszer máris nehézségekkel néz szembe. Jól megmutatta ezt a ceutai válság és az arra születő politikai reakciók, az ideiglenes határellenőrzések visszaállítása pedig a schengeni övezet alapjait veszélyeztetik. A külső határokon fekvő országok eközben a kerítések közvetlen uniós finanszírozását követelik, miközben a geopolitikai instabilitás a harmadik országokkal kötendő visszaküldési megállapodásokat is nehezíti.
Az októberi csúcstalálkozó második napján a vezetők Montenegró várható év végi csatlakozási tárgyalásainak lezárása mellett Ukrajna és Moldova integrációját is áttekintik, ám a bővítés nem képzelhető el belső reformok nélkül. Az Európai Bizottság legfrissebb javaslata jelentősen átalakítaná a bővítési folyamatot, az újonnan csatlakozó államok Unión belüli helyzetét, valamint a döntéshozatali mechanizmusokat. A kezdeményezés egyes pontjait – például a döntéshozatali szabályok megváltoztatását – ugyanakkor már most kritikával illették egyes tagországok.
Összességében a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó várhatóan számos ellentétet ismét felszínre hoz, és ugyan az elfogadott következtetések diplomatikus kompromisszumokat mutathatnak majd, a zárt ajtók mögötti viták hűen tükrözik, hogy az Európai Unió a belső kohézió és a külső cselekvőképesség határvonalán egyensúlyozik.
Nyitókép forrása: depositphotos.com
