Három amerikai és egy európai bank ment csődbe idén márciusban 11 nap alatt. Hasonlóra a 2008-as bankválság óta nem volt példa a szektorban. Mi vezetett idáig?
Ennek megértéséhez érdemes áttekinteni a bankok pénzügyi helyzetében történt változásokat. A pénzintézetek a tengerentúlon jellemzően jelentős mennyiségű kormányzati kötvényt vásároltak, amelyeknek az alacsony kamatkörnyezet okán felment az áruk, így fedezetként megfelelő eszköznek bizonyultak. Egészen addig, amíg az infláció el nem indult felfelé. A jegybanknak szigorítania kellett, ezért kamatot emelt. A lépés nyomán azonban a kötvények értéke, ára csökkenni kezdett. A kötvények hosszú lejáratú eszközök, ezért először értékesíteni kell azokat ahhoz, hogy a bank készpénzhez jusson – az eladáskor azonban realizálódik az értékvesztéssel bekövetkezett veszteség.
Ez történt akkor, amikor a betétesek aggódni kezdtek, hogy netán nem kapják vissza a befektetett pénzüket és megrohamozták a bankokat. Elindult egy öngerjesztő folyamat, és ez a bankpánik alapja. Az eszköz- és forrásoldali lejáratok eltérőségéből fakadt tehát itt a baj, de persze más tényezők is álltak a háttérben.
Mindezekről szó lesz a Ludovika Podcast mai adásában, amelyben annak járunk utána, mitől függ, hogy eszkalálódhat-e a helyzet és mi a helyzet ma a bankszektorban.
