Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Műhely
Tasi Tibor
Tasi Tibor
újságíró, a Bonum Publicum munkatársa
  • 2023.02.15.
  • 2023.02.15.
Magazin / Műhely

Ludovika Szabadegyetem: a két világháború közötti török-magyar kapcsolatok

Függetlensége kivívása után a Kemal Atatürk vezette Törökország a Nyugat felé akart fordulni. A reformok bevezetésekor a magyar modernizációt vették alapul, a török nemzetépítési folyamatot egyenesen a magyarról mintázták – erről az ankarai Hacettepe University kutatási asszisztense beszélt a Ludovika Szabadegyetem legújabb előadásán. Emre Saral 2009 óta kutatja Magyarországon a két nemzet kapcsolatait, előadásában a magyarok két világháború közötti országépítő szerepéről beszélt.

A törökök és a magyarok közeledése a 19. század második felében kezdődött, a barátságot Kossuth Lajosnak és társainak I. Abdul-Medzsid szultán általi befogadása jelentette az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után – kezdte előadását Emre Saral. A közeledési folyamatot erősítette, hogy II. Abdul-Hamid szultán visszaszolgáltatta a Mátyás király magánkönyvtárában lévő Corvinák egy részét, amelyeket II. Szulejmán szultán uralkodása idején hadizsákmányként hurcoltak Isztambulba. 1906-ban pedig II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait szállították Isztambulból Kassára.  

Kölcsönös szimpátia

Az első világháborúban a magyarok és a törökök szövetségesként harcoltak Galíciában, Gallipolinál, a Sínai-félszigeten és Palesztinában. Az isztambuli Fatih negyedben található Magyar Testvérek utcája a mai napig őrzi ennek emlékét. A vesztes háború után, 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot, hasonló a törököknek is volt, az 1920. augusztus 10-én aláírt Sѐvres-i szerződés. A két paktum céljai és cikkei nagy hasonlóságot mutatnak egymással, ám a köztük lévő különbség sokkal jelentősebb. Mint azt a Hacettepe University kutatója jelezte: a trianoni parancs hatályba lépett, a Sѐvres-i szerződés nem. A Kemal Atatürk vezette török függetlenségi harc ugyanis részben megváltoztatta a helyzetet, amelyet a magyar közvélemény érdeklődéssel követett.

Előadásában Emre Saral beszélt a török-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a magyar munkaerő török gazdasági szférában való megjelenéséről. A háború után megszakadt diplomáciai kapcsolat az 1923. december 18-án Isztambulban aláírt barátsági szerződéssel állt helyre a két ország között. A kontraktust 1925-ben kereskedelmi megállapodás, 1926-ban kölcsönös letelepedési egyezmény egészítette ki. A két nép kölcsönös szimpátiája ellenére az 1930-as évek elejétől kezdve nézeteltérések is adódtak a politikai kapcsolatok terén.

Ötven mérnök

A magyar revizionista politika, a náci Németországhoz és a fasiszta Olaszországhoz való közeledés ellentétes volt a status quo-párti Törökország érdekeivel, „így a két ország közötti politikai együttműködést nem lehetett tovább mélyíteni” – fogalmazott Emre Saral, aki szerint a 1929-ben aláírt „választottbírósági és megnemtámadási szerződés” kivételével a miniszterelnöki és külügyminiszteri találkozóknak nem voltak más politikai eredményei. A gazdasági kapcsolatok terén azonban más volt a helyzet. Az 1930-as években magyar vállalatok nyertek el törökországi megbízásokat a városi infrastruktúra, villamossági munkálatok, a katonai telefonközpontok és a gyári létesítmények ki- és felépítése terén.

A függetlenségi harc után megjelent a magyar munkaerő, amelyet ösztönöztek a politikusok nyilatkozatai is. Ahmet Rıza Bey, a török Nagy Nemzetgyűlés párizsi képviselője például 1922-ben egy magyar újságnak adott interjúban kijelentette, hogy hazájának szüksége van Magyarország mérnökeire és szakembereire. Ali Haydar Bey, Ankara polgármestere 1924-ben öt napot töltött Budapesten és arról beszélt: célja, hogy „ötven mérnököt és szakértőt hozzon magával” a török fővárosban létrehozandó intézmények újraélesztésére. A mintegy 1000-1500 Törökországba érkezett magyar állampolgár Ankarában olyan szakértelmet igénylő munkakörökben dolgozott, mint a csatornázás, építési és vasúti munkák, járdák, zöldfelületek és parkok létrehozása, elektromos világítás kiépítése.

Keletinek és nyugatinak lenni

Később a török állam törvénybe iktatta a külföldiek bizonyos szakmákban való munkavállalásának tilalmát, így a magyarok is csak szakemberként dolgozhattak, számuk pedig egyre fogyott, igaz, nem csak a törvény miatt. Egészségtelen körülmények, nem megfelelő bérek, zord éghajlat, malária, szabadban való éjszakázás, a szakszervezetek és a szociális biztonság hiánya – sorolta a kedvezőtlen tényezőket Emre Saral, aki szerint a magyarok megítélésének nem tett jót a kommunista propaganda terjedése sem körükben. A törökországi kommunisták elleni boszorkányüldözés, az 1929-es gazdasági világválság, a külföldiek önálló iparosként való tevékenységének tilalma hatására csökkent a kint tartózkodó magyarok száma: míg 1927-ben 1830 magyar állampolgár volt a 13 milliós Törökországban, az 1935-ös népszámláláskor ez a szám 1078 fő volt az akkorra 16 millió főt számláló országban. A Törökországot elhagyók többsége visszatért Magyarországra, míg mások olyan országokba utaztak, mint Szíria, Irak, Irán és Palesztina.

A fenti folyamatoknak kulturális következményei is voltak. A törökök célja egy nyugati mintájú társadalom kialakítása volt, ahogy a turanista Ahmet Ağaoğlu 1922-ben megfogalmazta: „Keletinek lenni szívben és érzésben; nyugatinak lenni észben és fejben!” „A reformok bevezetésekor a magyar nemzeti karakter kialakítását, valamint a magyar modernizációt vették alapul, tulajdonképpen a török nemzetépítési folyamatot a magyar nemzetépítési folyamatról mintázták” – jelentette ki Emre Saral. A trianoni békeparancs nyomását a magyar kormány a kulturális diplomácián keresztüli presztízsszerzéssel kívánta enyhíteni, amelynek nyomán a törökországi magyar gazdasági jelenlét mennyisége helyett annak minőségi, tudományos-kulturális dimenziója kapott nagyobb figyelmet. Ennek leképeződése a magyar mérnökök foglalkoztatása a török állami vagy magánszektorban. Magyarország olyan mezőgazdasági, méhészeti és ipari iskolákkal, alkalmazott szántóföld- és faiskolákkal, sőt mezőgazdasági gyűjteményekkel segítette Törökországot, amelyek párjukat ritkították Európában. A török agrárpolitika sarokkövét adó cukorrépa termesztésére szolgáló gyárak és gazdaságok magyar példák alapján jöttek létre.

Nagy nevek

A török fejlődést magyar szakemberek sora segítette. Mivel Magyarországot tekintették a legfejlettebb állattenyésztési szervezettel rendelkező országnak, olyan magyar szakembereket alkalmaztak, mint például Wellmann Oszkárt, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem rektorát. Gutherz Hermann volt az alpullui cukorgyár alapító igazgatója. Waldinger Béla és Végh Bertalan kőművesek falusi intézetekben és szakiskolákban dolgoztak oktatóként. A magyar tudást a lótenyésztésben úgy hasznosították, hogy a százezer hektáros állami tulajdonú lótenyészet főigazgatójának meghívták Csíky Ferencet. Máté János Ankara parkjainak és kertjeinek rendezésén dolgozott, a török államfőnek hivatalt adó Çankaya-kúrián végzett munkájával pedig elnyerte Atatürk bizalmát.

Ormos Imre kert- és tájépítész 1927–1929 között szintén az ankarai önkormányzatnak dolgozott. Réthly Antal 1925–1927 között megalapította a Török Meteorológiai Szervezetet és az ankarai obszervatóriumot, valamint földmérési utakat tett Anatóliában. A Meteorológiai Intézet obszervatóriumának tervét Tittes György mérnök rajzolta meg, aki mások mellett az Állami Vasutaktól is kapott megbízást. A neves magyar sejtbiológus, Péterfi Tibor 1939–1946 között dolgozott az Isztambuli Orvostudományi Kar szövettani és embriológiai tanszékén. Fekete Lajos az Állami Levéltár reformjában vett részt, míg Mészáros Gyula a Néprajzi Múzeum kurátoraként dolgozott. Bartók Béla is elutazott Törökországba kutatni és előadásokat tartani.

Az ankarai nyelv-, történet- és földrajztudományi fakultáson belül, magának Atatürknek az utasítására hungarológiai intézet nyílt, amelynek első előadója a híres turkológus, Rásonyi László volt. Az intézetben olyan elismert török professzorok tanultak, mint Hasan Eren, Şerif Baştav, Tayyip Gökbilgin, Sami Özerdim és İbrahim Kafesoğlu. Ezek a tudósok a török társadalomtudományok fejlődéséhez járultak hozzá, egyébként folyékonyan beszéltek magyarul. Mindez jól mutatja Atatürk látásmódját és azt, hogy milyen fontosnak tartotta Magyarországot – zárta előadását Emre Saral.

A Ludovika Szabadegyetem előadása az alábbi videóban megtekinthető:


Videó: Pálfalvi Zoltán

A Ludovika Szabadegyetem február 21-én, 18 órakor folytatódik az Oktatási Központ II. előadójában, ahol Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője Törökország kül-, biztonság- és védelempolitikájáról tart majd előadást.

Nyitókép: Ankara (Forrás: Depositphotos.com)

Témakörök: Kemal Atatürk, Ludovika Szabadegyetem, török-magyar kapcsolatok, törökország
Szabadegyetem

Jó hazugságok, rossz hazugságok

Mi módon manipulálnak minket a vizuális hatások?

Előadó

Kossuth törökországi hagyatéka

A Ludovika Szabadegyetem előadássorozata a „turini remete” Oszmán Birodalomban töltött éveivel folytatódott.

Szabadegyetem

Hogyan védik határaikat mások?

Az integrált határőrizeti rendszer megvalósítása Törökországban.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT