Egyre több balesetről lehet hallani, amelyek állítólag a Tesla önvezető rendszere miatt következtek be. Indokolatlanul felgyorsító, a közlekedési lámpákat figyelmen kívül hagyó, megbolondult autókról szólnak a hírek. A Tesla hárít, az áldozatok hozzátartozói perelnek. Mi a jogi helyzet jelenleg az „önvezető” Teslákkal?
Az utóbbi hónapokban ijesztően megszaporodtak a Tesla autopilot (önvezető, vezetéstámogató) rendszere miatt bekövetkezett súlyos balesetek. Egy ezzel foglalkozó oldal szerint emiatt eddig 19-en haltak meg. Ezek közül néhány eset kifejezetten nagy sajtóvisszhangot kapott, mint például Kevin George Aziz Rijad esete, aki még 2019-ben hajtott át egy piroson, majd rohant bele nagyjából 120-szal egy másik autóba, amelyben ketten meghaltak. A vizsgálat szerint az autopilot aktív volt, és a férfi keze a volánon volt, (ahogy azt a cég előírja), csakhogy az ütközést megelőző 6 percben nem használta egyáltalán a féket. Az ügy további érdekessége az volt, hogy a férfit eredetileg emberöléssel vádolták meg (ami mindenkit, beleértve a hozzáértőket is meghökkentett, hiszen a közlekedési balesetek az USA-ban is szinte mindig közlekedési bűncselekménynek minősülnek, és nem emberölésnek). A vád alól egyébként idén júniusban a férfit fel is mentették.
Az ügy – ahogy a többi ügy is – jogi szempontból látszólag egyszerű, és két ága van. A büntetőügyben a sofőr vétkes valamilyen közlekedési bűncselekményért, a polgári ügyben pedig ő (helyesebben a felelősségbiztosítója) köteles a kárt megtéríteni. A Tesla ugyanis teljesen egyértelmű módon figyelmezteti a sofőröket arra, hogy az autopilot, a továbbfejlesztett autopilot (advanced autopilot) és a kissé félrevezető nevű teljes önvezetés (full self driving) funkciók „teljesen figyelmes vezetővel való használatra készültek, aki a kormányon tartja a kezét, és készen áll arra, hogy bármikor átvegye az irányítást”, valamint tudja, hogy ettől a jármű nem minősül „autonómnak”. Ez annyira így van, hogy a cég honlapján a közúti jelzések és a stoptábla-felismerés próbaverziós (béta) funkcióként vannak hirdetve. A fenti ügyben a két áldozat rokonai egyszerre perelték be a Teslát és az elkövetőt kártérítés miatt. Ha tehát Azizt, ahogy az várható, a közlekedési bűncselekmény miatt elítélik, a kapcsolódó kártérítési perben ő vagy a felelősségbiztosítója fogja a kárt megtéríteni, a Tesla nem fog fizetni semmit.
Hogy miért írtam, hogy az ügy csak látszólag egyszerű? Két tényező ugyanis bezavar a képbe. Az egyik az, hogy figyelembe kell venni, melyek a vevő (a sofőr) „észszerű elvárásai” például a cég reklámjai alapján. Egyszerűbben: meg kell vizsgálni, hogy a Tesla vajon a reklámjaiban nem ígér-e többet, mint amit teljesíteni tud, és emiatt nem lehetséges-e, hogy a vevők ebben bízva, túlságosan erősen támaszkodnak a rendszerre (over-reliance). Ezzel összefüggésben pedig a Tesla köteles olyan technikai eszközöket is működtetni (hangjelzés, az autó lelassítása stb.), amelyek a sofőr beavatkozásának hiányában is biztonságossá teszik a rendszert. A most zajló USA-beli pereknek és vizsgálatoknak lehet egy olyan következménye, ahogy azt Sheila Lubetsky a New Yorki Egyetem jogászprofesszora egy interjúban elmondta, hogy megállapítják a Tesla felelősségét – a jövőre nézve. De egyrészt ez hosszú idő, másrészt, amikor a bíróságok és a hatóságok is egy ilyen döntést meghoznak, már nemcsak morális vagy technológiai kérdéseket mérlegelnek, hanem bizonyos szempontból gazdasági és politikai szempontokat is. Ilyen fajsúlyú ügyben ugyanis már felmerül, hogy milyen hatással lenne a technológiai szektorra, az USA egyik legnagyobb értékű vállalatára és az autonóm járművek, illetve tágabban minden mesterséges intelligencia alapú rendszer fejlesztésére egy ilyen döntés? Valószínűleg lelassítaná, megdrágítaná, sőt lehetséges, hogy le is blokkolná ezeket a fejlesztéseket és szektorokat. És ez egy amerikai bíróság számára nagyon is fontos szempont.
Természetesen ismét csak radikálisan más lesz a helyzet, ha megvalósul a tényleges „teljes önvezetés”, az igazi „autonóm” jármű, azaz amikor az autók akár sofőr nélkül is képesek lesznek önállóan eljutni akárhová. Itt nagy valószínűséggel a gyártó, illetve az autonóm jármű szoftverfejlesztője (illetve még valószínűbben ezek felelősségbiztosítója) lesz kártérítési szempontból felelős valamiféle speciális termékfelelősségi szabály alapján. Hogy a büntetőjogi felelősséget ki viseli majd (azaz ki lesz megbüntetve, „erkölcsileg” felelőssé téve, ha egyáltalán ez értelmezhető lesz), az pedig egy további, egyelőre teljesen homályos, de az áldozatokat és hozzátartozóikat annál inkább érdeklő kérdés.
Nyitókép forrása: Flickr / NVIDIA Corporation
