Szlovákiában az elmúlt majdnem két hónapban kormányválságnak lehetünk tanúi, amelynek legfőbb oka a SaS (Szabadság és Szolidaritás) pártelnöke, Richard Sulík és az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) pártelnöke, Igor Matovič pénzügyminiszter közti személyes ellentét, illetve az utóbbi által kidolgozott intézkedési javaslatcsomag, melyet a SaS nem támogat. A liberálisok Igor Matovič kabinetből való távozását követelik, illetve a SaS korábban azt az ultimátumot adta, hogy ha feltételeiket nem teljesítik, akkor minisztereik augusztus végén elhagyják a kormányt.
A liberális SaS már a nyár elején tájékoztatott arról, hogy a kormánykoalícióban való maradását a pénzügyminiszter menesztésétől teszik függővé, melyre az augusztus 31-i határidőt adták meg – elsődlegesen abból az okból, mert a liberálisok nem értenek egyet a Matovič által ajánlott válságkezelő intézkedéscsomaggal. Matovič és Eduard Heger miniszterelnök a nyár folyamán jelezték, hogy Matovič csak abban az esetben távozik, ha a SaS támogatja az energiaválság kezelésére összeállított programjukat. Ennek része, többek között, hogy emelnék a családi pótlék és az adóbónusz összegét, a SaS-nak támogatnia kellett volna az állami költségvetés elfogadását és a költségvetési felelősségről szóló törvény, illetve a nyugdíjrendszer stabilitását garantáló törvény elfogadását. Emellett a SaS nem adhatott volna be az államháztartást érintő törvényjavaslatokat a koalíciós tanács jóváhagyása nélkül. A javaslatcsomagban szintén szerepelt, hogy átalakítanák az alkoholra és a szerencsejátékra vonatkozó adót, új adót vetnének ki az orosz olajra és annak tranzitjára, megemelnék a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókra vonatkozó adókat, és az ezekből befolyó pénzt az energiaválság lakosságot érintő következményeinek enyhítésére fordítanák. Az OĽaNO javaslatai befagyasztanák az elektromos áram árát minden háztartás számára, a földgáz beszerzésére kedvező szerződéseket kínálnának a háztartásoknak, 2023-ban 250 millió euró értékben támogatnák a háztartások földgáz és távhőbeszerzését, illetve idén ősszel 150 millió eurót osztanának szét a nyugdíjasok között.
Ahogyan a válság kiváltó okairól és esetleges kimeneteleiről nemrégiben a jelen blogfelületen Tárnok Balázs összefoglalója is tájékoztatott, néhány hete még több forgatókönyv merült fel a válság megoldásával kapcsolatban, ami mostanra némileg beszűkült.
Újabb fejlemény a szlovák kormányválság jelenlegi, csaknem két hónapos történetében, hogy e héten hétfőn, pozsonyi sajtótájékoztatójukon bejelentették lemondásukat a négypárti szlovák kormánykoalíció nagyobb liberális pártjának, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) még hivatalban lévő miniszterei, név szerint Ivan Korčok külügyminiszter, Mária Kolíková igazságügyminiszter és Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője, így a kormánykoalíció hárompárti marad, Eduard Heger kormánya pedig elveszíti többségét a pozsonyi parlamentben. Fentiek mellett Richard Sulík, az SaS elnöke, gazdasági miniszter már a múlt héten lemondott posztjáról. A miniszterek lemondását követően Eduard Heger szlovák kormányfő elmondta, hogy a továbbiakban kisebbségi kormányzásra készülnek, és a távozó miniszterek helyére nem politikai jelöltek, hanem párton kívüli szakértők kerülnek majd, azonban egyelőre nem közölte a leendő miniszterek nevét, ez valószínűsíthetően a jövő hét folyamán válik majd nyilvánossá.
A kormánykoalíciónak, mely eddig alkotmányozó többséggel rendelkezett, így 68 képviselője maradt a 150 fős pozsonyi parlamentben, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban kisebbségi kormányzásra kényszerül majd. A kormányválsággal összefüggésben szeptember elején a sajtóban azt is kiemelték, hogy ez a jelenleg is zajló negatív folyamat félmilliárd eurótól foszthatja meg Szlovákiát 2022-ben. A szlovák helyreállítási tervet az Európai Bizottság elfogadta, de a kormányválság miatt előfordulhat, hogy Szlovákia nem tudja teljesíteni a vállalt kötelezettségeit és így, a politikai és gazdasági bizonytalanságok miatt a támogatások kiutalása is megakadhat. Ez jelentős mértékben befolyásolná és visszahatna a kormánypártokra, és az előreláthatólag október végén megrendezendő önkormányzati választásokra, azonban előfordulhat az is, hogy erre a kormányzásképtelenség miatt nem is kerülne sor.
A jelenlegi helyzetben a szlovák kormány az EU-s támogatások szempontjából némi időt nyerhet, mivel az EP még nem hagyta jóvá az összes ezzel kapcsolatos és szükséges törvényt, így a közeljövőben láthatóvá válik majd, milyen módon sikerül működtetni a gyakorta labilissá váló szlovákiai kormányzati rendszert.
Nyitókép forrása.
