A Közgyűlés egészét áthatotta az a gondolat, hogy a kimunkálás alatt álló digitális jogszabályok tekintetében egyre inkább érzékelhető, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt rugalmas, mégis az emberek jogainak védelmét előtérbe helyező jogalkotói látásmódra van szükség, ami új kihívásként jelenik meg a jogalkotási mechanizmus során, hiszen eddig talán még soha nem próbáltak szabályozni egy annyira gyorsan fejlődő jelenséget, mint a digitalizáció.
Rendkívüli természeti jelenségnek lehetünk tanúi, hiszen a héten az univerzum általunk ismert bolygói mind láthatóak lesznek, ha a megfelelő időpontban vizsgáljuk az eget. A romantikus égi jelenséghez hasonló forradalmi folyamatnak lehetünk tanúi, hiszen a metaverzum egyre nagyobb teret nyer a globális gondolkodásban.
2022. június 21–22. között a hagyományokhoz híven az Európai Bizottság és a soros tanácsi elnökség közös szervezésében rendezték meg a Digitális Közgyűlést, ezúttal a francia elnökségnek megfelelően Toulouse-ban.
A korábbi években beszámoltunk a Digitális Közgyűlés főbb eredményeiről, amelyek rend szerint illeszkednek az aktuális jogalkotási folyamatokhoz, a soros elnökségi prioritásokhoz, a legújabb technológiai kihívásokhoz és lehetőségekhez, valamint Európa Digitális Évtizedének mérföldköveihez. 2021-ben, a portugál elnökség alatt Lisszabonban megrendezett esemény rendkívülinek mondható abban a tekintetben, hogy több nyilatkozat aláírása is lezajlott, amelyek a digitális és zöld átmenetre való törekvést hivatottak előmozdítani, a jelenlegi európai trendeknek megfelelően, a társadalmi, gazdasági, tudományos és politikai szféra bevonásának szorgalmazásával.
A francia elnökség prioritásai között a digitális fejlődés nagy hangsúlyt kapott, ebből kifolyólag fontos megállapításokat várhattunk az idei Digitális Közgyűléstől. Azért is érdemes odafigyelni a közgyűlések főbb témáira, mert az aktuális technológiai trendekről rajzolnak körképet, amellyel egyidőben az esemény lehetőséget teremt a digitális világ fejlődésében érdekelt szakmai és politikai felek közötti egyeztetésre, a tapasztalatok megosztása, a digitális egységes piac és a digitális szakpolitika tovább gondolása útján
Thierry Breton, belső piacért felelős biztos ismertette a Bizottság prioritásait, amelyben a zöld és digitális ipari átmenetet helyezte a középpontba. A metaverzumot érintően kiemelte, hogy nincs tudományos definíciója a jelenségnek, ahogyan egységes megközelítése sem. A Közgyűlés egészét áthatotta az a gondolat, hogy a kimunkálás alatt álló digitális jogszabályok tekintetében egyre jobban érzékelhető, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt rugalmas, mégis a polgárok jogainak védelmét előtérbe helyező jogalkotói látásmódra van szükség, ami új kihívásként jelenik meg a jogalkotási mechanizmus során, hiszen eddig talán még soha nem próbáltak szabályozni egy annyira gyorsan fejlődő jelenséget, mint a digitalizáció. Valamennyi szakértő egyetértett abban, hogy a metaverzum szereplői az egész világon jelen vannak, így nem csak európai szintű szabályozási közegre van szükség, illetve kérdéses hogy a jogalkotók fel vannak-e készülve a terület sajátos jellegéből fakadó egyedi szabályok kialakítására. Az Európai Unió eddig sem titkolt törekvése az, hogy a digitális kodifikáció bölcsőjévé váljon, így a következő éveket továbbra is a technológiai területek szabályozása körüli viták és érdekek egyeztetése fogja meghatározni, amelynek az európai értékekkel összhangban a fő vezérfonalát az adja, hogy a polgárok számára ugyanazokat a jogokat tudjuk garantálni online, amelyeket a digitális téren kívül élveznek. Fontos szempont továbbá az ex-ante szabályozási forma, hogy a jogok védelme minél magasabb szinten az előre megjósolható esetleges jogsérülések kiküszöbölésével érvényesüljön.
A kétnapos rendezvény során a nyersanyagok megszerzéséért folytatott, erősödő globális verseny hatását is vizsgálták a technológiai fejlődés kontextusában, amelyről megállapították, hogy a fenntarthatósági célkitűzések végrehajtása egyre sürgetőbb. A digitális és zöld átmenetről folyó vitában eddig a vezérgondolat az volt, hogy digitális fejlődés nélkül nem érhetőek el a fenntartható fejlődési célok, ugyanakkor egyre hangsúlyosabbá válik az a megközelítés is, hogy a zöld energiaforrások használata nélkül a technológiai fejlődés mértéke csökken, ami Európa digitális szuverenitása megerősítésének elengedhetetlen feltétele, és végső soron meghatározza Európa globális versenyképességét.
