Európa Konferencia – védelmi fejlesztések címmel rendezett szakmai fórumot az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma március 7-én. Beszámolónk első része.
Az eseményt Kaló József, a Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék egyetemi docense nyitotta meg. Ezt követően Molnár Anna egyetemi tanár, a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék vezetője “Európai védelmi együttműködés az EU stratégiai iránytűjének tükrében” címmel tartott előadást egyebek mellett a néhány hét múlva az Európai Tanács elé kerülő Stratégiai iránytűről, azaz az unió közös védelmi politikájának formálódó kereteiről.
A 2007-es Lisszaboni Szerződést követően EP-határozatok foglalkoztak e témával, ám ezek betartása nem volt kötelező. 2015-ben aztán Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy interjúban említette először az EU Army, azaz a közös uniós haderő fogalmát, ezzel vette kezdetét az e témáról szóló vita. Egy évvel később a Globális Stratégia foglalkozott a közösség kül- és biztonságpolitikájával.
Az Európai Védelmi Unió eddigi története mellett szóba került az Európai Védelmi Alap is, utóbbi immár költségvetési elem, igaz, hivatalosan nem katonai műveleteket, hanem a hadiiparon belüli versenyképességet finanszírozza belőle a közösség, például fegyvervásárlást. Az Európai Békekeret ötmilliárd eurós összegét például fegyverszállítást fordítják, ennek tizedét pedig máris felhasználták: 500 milliós támogatási csomagot kaptak az ukrán fegyveres erők.
A Stratégiai Iránytű nevű projekt egyébként a német elnökség alatt, 2020-ban vette kezdetét és az idén zárul majd a francia elnökség időszakával. Egyebek mellett a hírszerzés és a kibervédelem erősítése is szerepelnek benne.
Az ukrán-orosz háború kapcsán Molnár Anna elmondta: az nagymértékben hozzájárult az ukrán identitásépítéshez, az oroszoknak pedig az uniót és a NATO-t „sikerült összezárnia”. Az is látszik, hogy a 2015-ös migrációs válságnál a mostani fejlemények súlyosabb problémát jelentenek. Hétmillió menekültre lehet számítani előrejelzések szerint, „jelenleg másfélnél tartunk”. Annyi bizonyos, hogy a NATO és az EU együttműködik védelmi kérdésekben, két hónap múlva kerül sor a NATO stratégiájának elfogadására, ezzel párhuzamosan pedig az unió Stratégiai iránytűjét is véglegesítik.
Kaló József Európa határai az orosz-ukrán konfliktus fényében című előadásában történelmi áttekintést adott a témáról a Római Birodalomtól egészen napjainkig, amikor is „Oroszország katonai erővel igyekszik bipolárissá tenni a világot”. A jelenlegi háború kapcsán a résztvevők térképen ismerkedhettek meg a konfliktus „Putyin-i interpretációjával”: eszerint Ukrajna nyugati részeit Sztálin, középső területeit orosz cárok, a keleti térséget Lenin, a Krímet pedig Hruscsov „ajándékozta” Ukrajnának, amely voltaképpen csak egy kis magterületet jelent az ország közepén. Így néz ki tehát a helyzet a Rosszija 24 hírtelevízió értelmezésében – mondta Kaló József, hozzátéve: nagyon úgy tűnik, hogy a villámháború forgatókönyve nem fog megvalósulni, hiszen szisztematikus ostromok zajlanak immár nagyvárosok ellen. A számos, felmerülő kérdés egyike, hogy vajon az EU megerősödik vagy meggyengül a háború nyomán.
Ezt követően Edl András, az egyetem Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhelyének doktorandusza az európai űriparról és a védelmi fejlesztésekről tartott előadást. Ebben ismertette az európai űrstratégia megszületését, és az európai űrszektor gazdasági súlyáról is szó esett. Az európai államok által létrehozott Európai Űrügynökség kapcsán jelenleg még kérdés, hogy betagozódik-e az unió alá.
A katonai védelmi célú űripar ma még mindössze 0,2 százalékra tehető, ebben tehát van növekedési potenciál, hangzott el; ami pedig az iparágban foglalkoztatottak számát illeti, e téren a franciák, az olaszok és a németek vezetnek.
A konferencián szó esett még a közép-európai katonai kihívásokról és a védelmi képességek fejlesztéséről, az európai szomszédságpolitikáról és a déli bővítésről is, e témákról cikkünk második részében olvashatnak.
