A blokklánc technológia olyan technikai újítás, amely akár a mindennapi életünk részévé is válhat idővel. Vajon a kriptovaluták elsősorban befektetési eszközként maradnak velünk, vagy képesek lesznek átvenni a hatalmat a jelenlegi pénzügyi rendszer felett? E kérdésre keresték a választ a hazai kriptoközösség szakértői.
Kriptotőzsdei kerekasztal-beszélgetést szervezett február 14-én az online térben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (NKE EJKK GVKI) az intézet Pénzpiaci esték sorozatában. A témához Honti Roland, a Cryptofalka online közösség alapítója és Gülsen Péter, a Hungarian Vizsla Inu, egy magyar kriptovaluta alapítója szólt hozzá, moderátorként pedig Czeczeli Vivien, a GVKI munkatársa működött közre.
Az út kezdetén
A kriptovaluták alapját jelentő blokklánc technológia mindössze másfél évtizede van jelen életünkben Az ebből következő digitális pénz, az okosszerződések vagy épp a fizetési folyamatok modernizálásának jelensége kapcsán Honti Roland azt hangsúlyozta, hiba lenne a kriptovalutákat a korábbi, teljesen kifejlett, ezért megfáradt technológiákkal összehasonlítani. A kriptopénzek még az út kezdetén állnak, ám egyre többen ismerik meg ezeket az eszközöket, így egyre több helyen fogadják el, ezért piacuk folyamatosan változik, fejlődik.
Gülsen Péter szerint a kisbefektetők elsősorban akkor fordulnak a kriptovalutákhoz, amikor a korábban biztosnak vélt befektetésük valamiért megbicsaklik. A makrogazdasági mozgások mellett a piacokra az új embereket különösen az olyan celebek vonzzák, mint például Elon Musk, illetve a nemzetközi kriptocégek egyre jelentősebb marketingtevékenysége – legutóbb például a Super Bowl idején. Segítenek persze a nagyobb bejelentések is, mint például az, hogy a kriptopiac nagysága elérte az Apple tőzsdei méretét.
Forradalom küszöbén
A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy a kriptovaluták egyik nagy előnye lehet a kiszámítható inflációs kockázatuk. Az infláció ma nagyon sok ember munkáját és idejét olvasztja el egy nehezebben észrevehető formában. A fejlődő országokban éppen ezért egész komolyan működik már a kriptovalutákkal történő fizetés. A szakértők példaként említették, hogy miután El Salvadorban törvényes fizetőeszköz lett a bitcoin, szinte költségmentessé vált a pénzek hazautalása a bankrendszer megkerülésével. Gülsen Péter úgy fogalmazott, hogy ezen a területen nagy áttörés, szinte forradalom küszöbén vagyunk.
A kriptovaluták akár napon belüli áringadozását talán minden újságolvasó ismeri. Befektetői szinten továbbra is nagy kérdés, hogy egységnyi rizikóra mennyi hozamot képes egy eszköz hozni. Ebben, a hozamrizikóban ma egyelőre minden más eszköznél jobb a bitcoin, hasonlít a 60-as évek aranyához. Azok a befektetők persze, akik az 1–2 százalékos alapkamattal érzik a pénzüket biztonságban, nyilván nem szállnak be ebbe a világba. Ám a digitális korszakhoz szokott fiatalok egy egészen más habitussal érkezve nem feltétlenül félnek ezektől a változásoktól – ráadásul talán a vesztenivalójuk is kevesebb.
Időt, energiát
Fontos azt is látni, hogy a kriptovaluták értéke azért mozog ma még ennyire, mert egyelőre nagyon kicsi a piac. A kriptotőzsdét akár néhány millió dollár érkezése meg tudja mozgatni, ez persze nem kedvező a kisbefektetők számára. Ez a jelenség roncsolja azt a decentralizált ideát is, ami miatt a bitcoin voltaképpen létrejött. Emellett az államok is szeretnék szabályozni a kriptotőzsdét – azonban a bürokratikus szervezetek túl lassú szereplői ennek a piacnak. Mindenképpen előnye azonban a kriptotőzsdének, hogy teljesen transzparensen működik.
A szakértők egyetértettek abban is, hogy mindenképpen időt és energiát kell befektetni a kriptotőzsdézésbe is, ahogy minden más kereskedésbe. Ezért folyamatosan érdemes képezni magát annak, aki sikeresen akar kereskedni. Egyfelől ebből ma már meg is lehet élni, másfelől azonban az is bizonyos, hogy zéró hozzáértéssel aligha lehet megütni a főnyereményt.
