Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Kutasi Gábor

Románia az ikerdeficit csapdája felé robog

A negatív következmények már jelentkeznek.

Kutasi Gábor 2025.03.17.
Varga Csilla

Hosszú ellenállás után új schengeni bővítés

A két tagállam számára a schengeni csatlakozás nagy áttörést jelent.

Varga Csilla 2024.12.16.
Hegedüs Csilla

Nő Romániában a költségvetési deficit

A megoldás még várat magára.

Hegedüs Csilla 2024.09.30.
Hegedüs Csilla

Kihagyják a régiókat a kohéziós politika tervezéséből?

Óriási vita kerekedett az EU-ban: eurómilliárdok forognak kockán.

Hegedüs Csilla 2024.06.26.
Romsics Gergely

Arcélvázlatoktól a közép-európai dimenzióig

Miért érdemes forgatni a Trianon enciklopédiát?

Romsics Gergely 2024.04.08.
MESSZELÁTÓ BLOG
Manzinger Krisztián
Manzinger Krisztián
munkatárs, NKE John Lukacs Intézet
  • 2021.08.24.
  • 2021.08.24.

Elrománosítható-e Székelyföld gazdaságfejlesztéssel?

Nagyot szólt a magyar nyelvű médiában Ludovic Orban román pártelnök augusztus 8-i csíkszeredai nyilatkozata. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke arról beszélt, hogy Székelyföld (ő természetesen következetesen Hargita és Kovászna megyékről beszélt, hiszen a román politikum nem hajlandó Székelyföld létét elismerni) román forrásokból megvalósuló gazdasági fejlesztése munkaerőhiányt keltene, ami az etnikai összetétel jelentős megváltozását eredményezhetné a térségben. Maga a nyilatkozat politikai kontextusban értelmezendő, de több szempontból is vizsgálatot érdemel.

A nyilatkozat tartalma természetesen ellentétben áll Románia nemzetközi kötelezettségeivel és így alkotmányos rendjével. Erre rengeteg közvetett példát lehet hozni, de érdemes inkább egy egyértelmű, közvetlent kiemelni:

„A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak.”

Az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye (Románia 1995. május 11-e óta részese az egyezménynek.)

Maga a román nemzetállami alkotmány nem szabályozza a kérdést: a 3. cikk (4) bekezdése mindössze annyit tartalmaz, hogy az ország területére „idegen népességet” nem lehet beköltöztetni, de az alkotmány 11. cikk (1) bekezdésének értelmében Románia jóhiszeműen teljesíti a nemzetközi kötelezettségvállalásaiból eredő kötelezettségeit. Bár hangsúlyozandó, hogy Ludovic Orban politikai jellegű nyilatkozatot tett, e szavak mégis kifejezetten aggasztóak a Képviselőház félig magyar származású, Brassóban született és unitárius hitre keresztelt elnökétől, Románia harmadik közjogi méltóságától.

Romániában – más országokhoz hasonlóan – hagyománya van az etnikai arányok állami tevékenységgel való megváltoztatásának. Ezt kiválóan mutatja az erdélyi városok románokkal való felduzzasztása (főleg 1945 után). Habár lehetne azzal érvelni, hogy a románság tömeges városokba költözése természetes folyamat volt, ami együtt járt az iparosodással és a társadalmi fejlődéssel, azonban egyes esetekben nyilvánvaló volt a román politikai vezetés szándékával való egybeesés. 1957-ben például Gheorghe Gheorghiu-Dej akkori pártfőtitkár pezsgőbontással ünnepeltette a pártközpontban azt a tényt, hogy Kolozsvár a történelem során először román többségű várossá vált.

A rendszerváltást követően Marosvásárhely kapcsán vált nyilvánossá egy 1985-ös megyei pártdokumentum, amely 7.600 családfő betelepítését kérte családostól annak érdekében, hogy a városban a román etnikai elem többségbe kerüljön. Hasonló folyamatok zajlottak le szinte az összes erdélyi és partiumi városban 1945 és 1990 között, legutoljára épp a székelyföldiekre került sor. Sepsiszentgyörgyön a románok aránya 1966, 1977 és 1992 között a következőképpen alakult: 12,3 százalék, 14, 6 százalék és 23,9 százalék (2011-ben 21,9 százalék volt), Csíkszeredában 7,3 százalék, 15,8 százalék és 16,2 százalék (2011-ben 17,5 százalék), míg Marosvásárhelyen 28,5 százalék, 34,8 százalék és 46,1 százalék (2011-ben 49,2 százalékos román relatív többség) volt. Nagy valószínűséggel csak a Ceauşescu-rezsim bukása akadályozta meg azt, hogy idővel Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda is Marosvásárhely vagy Kolozsvár sorsára jusson.

Az iparfejlesztés általában alkalmas lehet a lakosság felduzzasztására. Ipartelepítésre alapozva történt meg a dél-szlovákiai városok „elszlovákosítása” 1945 után, de az ipar és a közigazgatás volt az, ami a történelmi Magyarország peremterületein fekvő városok erősödő magyarosodását is eredményezte: Temesvár („a magyar Manchester”) 1880-ban 21,6 százalékos magyarsága 1910-re 40,5 százalékra, Trencséné 14,1 százalékról 38,4 százalékra duzzadt. A legnagyobb fejlődést talán a Hunyad megyei Petrozsény futotta be, amely 1818-ban még csak 233 fős román lakosságú pásztorfalu volt, de a Zsil-völgyi szénvagyon felfedezését követően (mely 1918 előtt Magyarország legfontosabb szénbányászati területe volt) 1910-re 12.000 fős, 63,5 százalékban magyar többségű településsé vált. Magyarországon – ellentétben az idézett román és szlovák példákkal – a magyarosodás spontán folyamat volt a városokban. Az állam telepítéspolitikájának központjában nem a városok álltak (ezeket gyorsan „magyarosodónak” tartották), hanem a cél magyar telepesfalvak létrehozása volt nemzetiségi területeken, az ottani etnikai tömbök lazítása érdekében. A telepesfalvak létesítésének gyakorlatát később az utódállamok is átvették, ma is több ilyen falu ékelődik be például Észak-Komárom, Beregszász, Nagykároly vagy Szabadka környéki magyar etnikai tömbökbe.

Ha visszatérünk a mai Romániába, akkor bár Ludovic Orban szavai aggasztóak, de az elmondottak üres politikai nyilatkozatnak tekinthetőek: kevéssé valószínű, hogy Romániának lennének arra forrásai, hogy Székelyföldet fejlessze, miközben a PNL-nek és a többi román pártnak politikai szempontból kevés babér terem ott. Ha lesz fejlesztési forrás, akkor azt arra a vidékre fogják vinni, ahonnan szavazatot remélnek.

A nyilatkozat másik fele is erősen sántít: Romániában évek óta nemhogy a kommunizmus évtizedeihez hasonló tömeges és szabadon mozgatható munkaerő nem áll rendelkezésre, de kifejezetten munkaerőhiány van, amelynek pótlását az EU-n kívülről igyekeznek megoldani. Keleti szomszédunk elveszítette a fiatal lakosságának jelentős részét a 2007-es EU-csatlakozása óta, és nem valószínű az sem, hogy az elment románok tömegesen hazaköltöznének Spanyolországból vagy Olaszországból egy kellően bizonytalan csíkszeredai vagy székelyudvarhelyi munkalehetőségért.

Témakörök: gazdaságpolitika, Nemzeti Liberális Párt (PNL), Románia, Székelyföld
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT