Sűrű napirenddel számolhatnak az európai uniós tagállamok állam- és kormányfői a június 24-25-i Európai Tanácson. A 14 napirendi pont közül kiemelt szerepet kap a kibervédelem, különösen a pandémia során kialakult folyamatos online jelenlét és ennek következtében kialakult kibertámadások fényében. Mennyiben lesz sikeres a nemrég bejelentett Közös Kiber Egység (Joint Cyber Unit), és elég lesz-e a tagállamok közös fellépése az európai online kibertér védelméhez? Beszélhetünk-e egyáltalán közös európai kibertérről?
A nyári szünet előtti brüsszeli csúcson megvitatásra kerülő kibervédelmi dosszié sok újdonságot hozott, amely gyakorlati hasznát az európai polgárok is érezhetik. A Bizottság által kedden bemutatott javaslat –amely egy európai szintű Közös Kiber Egység megvalósítására törekszik- több érdekességet hordoz. A javaslat a tagállamok egységét teremtené meg, összefogva a tagállami kibervédelmi szerveket, intézményeket és szakértőket. A 2022 júniusában felálló, majd rá egy évre működésbe lépő szervezetre több fontos feladata hárul.
Először is közös leltárat hozna létre a tagállamok képességeiről, ezáltal jobb képet kaphatunk az egyes erősségekről és fejlesztésre szoruló területekről. Az új Egység emellett kibervédelmi jelentéseket tenne közzé és nemzetközi együttműködéseket kötne a közös fenyegetések detektálása és elhárítása érdekében. Ez akár az egyetemi képzésekben is fontos szerepet kapna, hiszen a lehető legújabb tudást és technológiát kell, hogy elsajátítsák a szakértők és a jövő hallgatói. A tagállamok közötti információmegosztás mellett pedig az EU Kibervédelmi Incidens és Válságkezelési Terv végrehajtását segítené. A gyakorlati eszközök terén a Kibervédelmi Gyorsreagálású Csapatok valós időben hárítanák el az online fenyegetéseket. Ez rendkívüli tagállami koordinációt és bizalmat igényel, hiszen a kibertérfenyegetések lekövetése rendkívül nehéz, különösen, ha a támadó kilétére szeretnénk sort keríteni. Az államok mellett, már informális csoportok és egyének képesek megbénítani kritikus infrastruktúrákat, amelyek emberéleteket veszélyeztetnek. A közelmúltban a Colonial olajvezetéket ért támadás, illetve az ír egészségügyet fenyegető zsarolóvírus mutatta meg, mennyire kiszolgáltatott a világ és főként Európa az online fenyegetések ellen.
A hatékonyság a szervezet felállítását követően dől el, viszont a közös európai kibertér szabályozására jelenleg is folynak kísérletek. A Bizottság 2017-ben tett ajánlást a kiberesemények és válsághelyzetek összehangolt reagálására. Ez vonatkozik mind a biztonsági fenyegetés kiterjedtségére és mélységére amennyiben több tagállamot is egyszerre sújt. Komoly előrelépés történt az elmúlt hónapokban, hiszen az Európai Parlament megszavazta a rendeletet, miszerint az online szolgáltatóknak 1 órán belül kell eltávolítaniuk a terrorista tartalmakat a felületükről. A pár napja megjelent Biztonsági Unióról szóló Stratégia végrehajtásának második helyzetjelentése is kiemeli a magasszintű európai kibervédelem szükségességét az energiaszektortól egészen az 5G mobilhálózatokig. Mivel az emberek életének komoly része online eszközökhöz kötött, mind szolgáltatások, biztonság, mobilitás és kommunikáció terén ezért egyre kiemeltebb szerepet kap az egyéni és közösségi biztonság kérdése, különösen a gyermekek védelme az online fenyegetésektől. Ezek mellett a szolgáltatások védelme is komoly hangsúlyt képez mind a mesterséges intelligencia vagy magas számítási teljesítményű rendszerek iránt. Ezen rendszerek sokkal pontosabban jeleznék az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyokat, személyre szabott gyógymódokat tudnának létrehozni és teljesen átalakítanák az ember-ember és ember-gép közötti kapcsolatokat. A biztonság ezért kulcsfontosságú az új technológiák iránti bizalom megteremtésében. Az Európai Tanácson elfogadott következtetések tehát tovább fejleszthetik a hiányzó képességeket. A tagállamok eszmecserét folytatnak majd a Covid-19 alatt szerzett kibervédelmi tapasztalataikról is. Az Európai Uniót végső soron közös érdekei védelmére sarkallhatja a külső fenyegetések ellen.
