Egy román közmondás úgy szól, hogy az ország lángokban áll, a vénasszony pedig fésülködik. Romániában az elmúlt 10 évben 16 kórházi tűzeset keletkezett. Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kórházi tűzesetében, 2010. augusztus 16-án hat csecsemő égett meg a bukaresti giulesti kórház újszülött osztályán. További öt csecsemő súlyos égési sérüléseket szenvedett és életre szóló nyomokat hagyott rajta a recsegő-ropogó román egészségügyi rendszer. Már akkor felvetődött a kérdés: hogyan történhetett meg, és ismétlődhet-e meg ilyen horderejű tragédia. Néhány válasz született, a közbeszéd elhalkult, aztán ugyanez az alapforgatókönyv megismétlődött különböző változataiban még sokszor. Az elmúlt elmúlt három hónapban például még hatszor.
2020. november 14-én a karácsonykői (Piatra Neamt) kórház internzív osztályán ütött ki tűz. 10 páciens meghalt. A karácsonykői kórházat 1973-ban építették, és több mint 30 éves tűzvédelmi engedéllyel rendelkezett. 2020. december 4-én egy Maros megyei klinikai kórház egyik épületében, szintén az intenzív osztályon csaptak fel a lángok. Ebben az esetben senki nem sérült meg, és csupán azt a pácienst kellett más kórterembe költöztetni, akinek az ágya melletti konnektor meggyulladt. 2020. december 25-én a jászvásári (Iasi) Socola Pszichiátriai kórház egyik páciense hunyt el a kórházban bekövetkezett tűzeset következtében. A 2021-es év is kórháztűzzel kezdődött, január 2-án egy másik Neamt megyei kórház, a Romanban levő pszichiátriai kórházban keletkezett tűz. Január 5-én egy Temes megyei kórház COVID-19-es pavilonjában elhelyezett matrac gyulladt ki. Haláleset a január 2-án és 5-én keletkezett kórháztüzek esetében ekkor nem következett be.
Következett viszont a legújabb, az egész országot megrázó január 29-i, bukaresti tűzeset. 102 pácienst kellett evakuálni és más kórházba szállítani. Ezúttal 8 emberéletet követelt a Matei Bals Kórházban bekövetkezett tűzeset. Az épületet 1953-ban építették, de azóta újították, és a legújabb kórházi ellenőrzések tavaly novemberben történtek, amikor is a kórház átment az ellenőrzésen, és a rendszer nem jelzett semmilyen anomáliát. Ehhez képest a tűzesetet, bár a hivatalos vizsgálatok még tartanak, jó eséllyel egy páciens rokonai által a kórteremben üzembe helyezett fűtési alkalmatosság okozta. A kórház alkalmazottai látták, de szemet hunytak e fölött a gyakorlat fölött, ugyanis a kórteremben a fűtés akadozott. Florin Citu miniszterelnök keményebb fellépést ígér ezúttal, valamint a Victoria Palotában nyilatkozatban kéri az egészségügyi alkalmazottakat, hogy mindenki tegye a dolgát, vagy inkább menjen haza. Klaus Johannis államfő a január 29-én bekövetkezett tragédia másnapján, riportereknek sízés közben azt nyilatkozza, hogy nagyon jó a hó, és minden romániait arra buzdít, hogy menjen sízni. A kórházak égnek, a vénasszony fésülködik, az államelnök sportol.
Egy jelenleg Angliában dolgozó aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos 2020. novemberében tett nyilatkozata szállóigévé válhat: „minden romániai intenzív osztály egy időzített bomba”. Dr. Carmen Marginean, marosvásárhelyi és kolozsvári kórházakban szerzett tapasztalattal a háta mögött úgy látja, hogy az intenzív osztályok felszereltsége elavult, az oxigénellátottságot növelő gépekhez szükséges áramforrások nem korszerűek és nem is elégségesek, ezért bármikor nagyon könnyen tűz üthet ki Románia bármelyik kórházának az intenzív osztályán. A Covid-19-es páciensek magas száma pedig még inkább tűzpróba alá helyezi az intenzív osztályokat.
Egy, a karácsonykői tragédiát követő, most sajtónyilvánosságra jutott ellenőrzés eredménye határozottan alátámasztja a fentebbi véleményt. Az ellenőrzések eredményeképpen az derült ki ugyanis, hogy a 243 vizsgált intenzív osztály 70%-ában nem áll rendelkezésre mesterséges lélegeztetést elősegítő eszköz, 28%-ában nincsen tűzoltás esetére poroltó, és az osztályok 20%-a volt felügyelet nélkül a vizsgálat időpontjában.
A román egészségügy újraélesztése kétségkívül szükséges, de hogyan történhet meg egy olyan kontextusban, ahol az egészségügyre szánt költségvetés 90%-a csupán a kórházi alkalmazottak bérének fedezésére elég. Az egészségügyi szakemberek magas elvándorlásának megfékezése miatt, Romániában 2018-ben jelentős bérelemések történtek. Egy szakorvosjelölt (szakterület függvényében) akár 600 000 forintos bruttó alapfizetéssel, egy intenzív terápiás nővér bruttó 400 000 forintos alapfizetéssel, míg egy patológus szakorvos például 1 500 000 forintos bruttó alapfizetéssel is rendelkezhet. Ezek, az egészségügybe csatornázott, látványosan magas fizetésemelések viszont sajnos nem oldják meg a román egészségügy rendszerproblémáit, az ágazatok közötti bérfeszültséget viszont jelentősen növelik.
Annak ellenére, hogy Románia jelentősen növelte az egészségügyre fordított kiadásait, még így is az EU-n belül sereghajtó. A legfrissebb, 2017-es Eurostatos adatok alapján Románia a GDP-jének 5,2%-át, míg Magyarország a GDP-jének 6,9%-át fordítja az egészségügyi rendszer kiadásainak fedezésére. A román egészségügyi rendszer, a romániai kórházakban dolgozó orvosok és szakképzett egészségügyi személyzet számára kínált jelentős fizetésemelés mellett is nem maradt más mint egy aknamező, a kórházak pedig „időzített bombák”.
