A 2021. év első félév portugál soros elnökség egyik kiemelt prioritása a „Reziliens Európa” megteremtése. Ennek fontos alpontja az Európai Unió „képessé tétele” pontosabban autonóm cselekvési képességének növelése és megerősítése. Milyen területeken, és hogyan illeszkedik bele a mostani globális versenyben az autonóm képesség fejlesztése? Mennyiben válhat az EU a saját sorsának, vagy akár a nemzetközi folyamatok alakítójává?
A mostani globális járványhelyzet ráébresztette a nemzetközi szereplőket egymásrautaltságukra és a gazdasági értékláncok törékenységére, amely jelentősen szűkítette cselekvési képességüket. A járványhelyzet kezdetén látszott, hogy Kína gyártási kapacitásai nélkül kevés esély van a gyors védekezésre. 2020-ban több száz tonnányi maszk, védőfelszerelés és fertőtlenítőszer érkezett az ázsiai óriástól az öreg kontinensre, megmutatva, hogy milyen komoly függésben van Európa a világgazdaság nagy szereplőitől. A vakcinabeszerzések körüli polémia pedig tovább csorbította az EU nemzetközi hitelét.
A nyersanyag-ellátási problémák kiküszöbölésére, Thierry Breton belső piacért felelős biztos tavaly szeptemberben jelentette be az Európai Nyersanyag Szövetség megalakítását, amelyre a portugál elnökség építeni tudna, hiszen a lefektetett stratégia már a COVID-19 utáni korszakot veszi alapul. A pandémia során az alaptermékek (antigén gyorstesztek, FFP és N95 maszkok) tömeges előállítását és gyors szállítását Európa önmaga képtelen volt megoldani. Ez rávilágított arra a helyzetre, hogy az egészségügyi alapellátás során nem csupán a védőeszközöket, hanem az egészségügyi rendszerek előállításához szükséges nyersanyagokat Európa 100%-ban importálja.
Az európai ipar zöldítéséhez és versenyképességének növeléséhez a Bizottság szerint elengedhetetlen a globális értékláncok lerövidítése és diverzifikálása. Emellett, a Copernicus program keretében műholdas rendszerek segítségével derítené fel Európa eddig kiaknázatlan nyersanyaglelőhelyeit. Ennek szerves részét képezné az Igazságos Átmenet, amely a szennyező iparágakban (szén, kőolaj) dolgozók átképzésével segítené a munkahelyek megtartását és egyben a fenntartható célok elérését is. Azonban az Uniónak nem csupán cselekvésében kell innovatívnak lennie, hanem gondolkodásában is. Ennek kapcsán az új Horizon Europe program (2021-2027) keretén belül a Bizottság közel 100 milliárd eurót irányoz elő az európai kutatás-fejlesztés-innováció területén. Ez közel 25%-os növekmény az előző hét éves programozási ciklushoz képest.
A tagállamok tudományos együttműködésével a mostani ciklusban olyan új, még ismeretlen anyagok, innovatív megoldások, technológiák születhetnek, amelyek akár egyes külső függőségeket is teljesen kiválthatnak. Európa hátrányát olyan projektekkel is igyekszik behozni, mint pl. a Gaia-X felhőprogram, amely az EU-t egészségügyi szempontból is kvázi adatszuverénné tehetné.
A globális folyamatok alakításához elengedhetetlen, hogy az Unió visszataláljon önmagához. A pandémia alatt elkövetett hibák orvoslása mellett szükséges a precedens nélküli pénzügyi alapok célzott felhasználása a függőségek csökkentése érdekében. Európa csakis egy zöldebb, egészségesebb és válságállóbb jövő kialakításával lehet vonzóképesebb a kontinens lakosai számára, amely lehetőséget ad arra, hogy erősebben kerüljön ki a járvány utáni nemzetközi színtérre. Jelenleg minden szem a portugál elnökségre figyel.
Kép: 2021Portugal.eu
