Hogyan alakítja az elit amerikai média a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jövőképet?
A mesterséges intelligenciáról (MI) szóló közbeszédet ma sokan a túlzó várakozásokkal vagy a technológiai hype-pal azonosítják. Közkeletű elképzelés, hogy a média szerint az MI átalakítja a gazdaságot, a munka világát és a mindennapi életet is. Egy friss nemzetközi kutatás azonban azt mutatja, hogy az amerikai elitmédia MI-képe jóval összetettebb.
Fehér Katalin, az NKE ÁNTK Társadalmi Kommunikáció Tanszékének habilitált egyetemi docense, MI-kutatója is közreműködött abban a Vicsek Lilla, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora által vezetett nemzetközi vizsgálatban, amely három meghatározó amerikai lap (a The New York Times, a The Washington Post és a The Wall Street Journal) mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkeit elemezte. A Disappointment or hype? Framing artificial intelligence in the US elite news media című cikk a Global Media and Communication folyóiratban jelent meg, a kutatás pedig az MI-várakozások szociológiája: víziók a mesterséges intelligencia társadalmi és munkaerőpiaci szerepéről (OTKA 142207) című projekt keretében valósult meg.
Az eredmények szerint a sajtó a jelenlegi alkalmazásokra, azok előnyeire és korlátaira koncentrált. A vizsgált időszak azonban az MI-hype korszakának tekinthető. A kutatók ugyanakkor nem találták nyomát annak, hogy a vezető napilapok tömegesen használták volna a technológiát forradalmi áttörésként bemutató retorikát. Fehér Katalin szerint a vizsgált időszak egy átmeneti, lecsengő hullámot ragadott meg, közvetlenül a generatív MI-eszközök berobbanása előtt: a mesterséges intelligenciáról szóló cikkek száma már csökkent a korábbi évekhez képest, a túlzott lelkesedést kifejező megfogalmazások is ritkák voltak.
A kutatás különbséget tett a hype-retorika és a csalódottság retorikája között. Hype-ról akkor beszélhetünk, amikor egy technológiát forradalmi áttörésként mutatnak be, és a várható társadalmi hatásait rendkívüli mértékűnek vagy alapvetően átalakítónak feltételezik. Ezzel szemben a csalódottság retorikája arra helyezi a hangsúlyt, hogy a technológia elmarad a korábbi várakozásoktól, és fejlődése lassabb vagy korlátozottabb a korábban feltételezettnél.
Az elemzett cikkekben ez utóbbi megközelítés jóval hangsúlyosabban jelent meg. A negatívumok között a mesterséges intelligencia technikai korlátai domináltak: az újságírók elsősorban az MI aktuális képességeire és korlátaira összpontosítottak, nem pedig egy távoli jövőre vonatkozó lehetőségeire.
Ugyanazt a technológiát a szerkesztőségek eltérő hangsúlyokkal keretezték. A The Wall Street Journal elsősorban a gazdasági lehetőségeket és üzleti előnyöket emelte ki, míg a The Washington Post sokkal nagyobb figyelmet fordított az etikai kérdésekre, a szabályozásra, valamint a társadalmi következményekre. A The New York Times gyakrabban helyezte előtérbe a technológia korlátait és a jelenlegi rendszerek hiányosságait.
A vállalati szereplők mellett azon egyetemi kutatók nyilatkoztak pozitívabban a mesterséges intelligenciáról, akik maguk is részt vettek adott technológiai fejlesztésekben. Fehér Katalin szerint ez önmagában nem tekinthető elfogultságnak, inkább arra világít rá, hogy a megszólalók saját szakmai tapasztalataik alapján értelmezik a technológiát. Éppen ezért kiemelt szerepe van annak, hogy az újságírók többféle nézőpontot is bemutassanak.
A közbeszédben gyakran emlegetett szuperintelligencia vagy általános mesterséges intelligencia szinte teljesen hiányzott az elemzett cikkekből. Ha mégis szóba került, többnyire kritikus összefüggésben jelent meg, aminek azért van jelentősége, mert a technológiákról kialakuló társadalmi várakozások hatással vannak a kutatásfinanszírozásra, a beruházásokra, az innovációs irányokra és a szabályozási döntésekre is. Egy túlzott várakozásokkal övezett technológia könnyebben vonz befektetéseket és politikai támogatást, ugyanakkor irreális elvárásokat is teremthet. A túlzott csalódottság ezzel szemben visszafoghatja a fejlesztéseket és a finanszírozást.
A média tehát nemcsak beszámol a mesterséges intelligencia fejlődéséről, hanem azzal is alakítja annak társadalmi jövőjét, hogy milyen keretben mutatja be a technológiát a döntéshozók és a nyilvánosság számára.
Nyitókép forrása: ifeelstock / depositphotos.com


