A XXI. század második évtizedében az európai biztonsági környezet jelentős átalakuláson ment keresztül, amely új együttműködési formák kialakulását ösztönözte a közép- és kelet-európai térségben. A regionális kezdeményezések közül kiemelkedik a Bukaresti Kilencek (B9) együttműködése, amely a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő tagállamok biztonságpolitikai koordinációjának egyik meghatározó fóruma lett. A jelen cikk röviden áttekinti a B9 létrejöttének hátterét, működésének főbb jellemzőit és biztonságpolitikai jelentőségét, majd külön figyelmet fordít Magyarország szerepére és kapcsolódási pontjaira az együttműködésen belül.
A Krím-félsziget 2014-es annektálását néhány nyugat-európai ország még nem tekintette fenyegetésnek, így arra sem lehetett ekkor számítani, hogy a NATO-, illetve az európai védelmi politikában érdemi változások lesznek. Azonban a közép- és kelet-európai régió másként tekintett erre a kérdésre, így Lengyelország, valamint Románia vezényletével a saját kezébe vette az irányítást. A kezdeményezést 2015-ben Klaus Johannis és Andrzej Duda indította el abból a célból, hogy a NATO keleti térségében elhelyezkedő tagállamok összehangoltabban képviseljék érdekeiket, valamint erősítsék a régió katonai és politikai súlyát a szövetségi döntéshozatalban. Az egyesülés létrejötte alapján megállapítható, hogy a közép-kelet-európai térség átalakult, az orosz–ukrán háború kitörése óta a létjogosultsága felértékelődött. A tömörülés nevéből is adódóan kilenc országot fog össze: Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Romániát és Szlovákiát, amelyek államfői kivétel nélkül jelen voltak az alapító okirat Bukarestben történő aláírásán. Az iniciatíva hátterében jelentős mértékben az állt, hogy a térség országai az ukrajnai eseményeket és az orosz külpolitikai aktivitás erősödését közvetlen biztonsági kihívásként értékelték. Több részt vevő állam történelmi tapasztalataiból kiindulva úgy ítélte meg, hogy a meglévő NATO-garanciák mellett további regionális koordinációra is szükség van.
Emelkedő büdzsé, új fejlesztések
Az együttműködés egyik legfontosabb eleme a védelempolitikai ráfordítások növelése lett. A NATO korábbi vállalásai alapján a tagállamok számára a GDP 2%-ának megfelelő védelmi ráfordítás tekinthető irányadó szintnek, ugyanakkor több B9-ország ennél magasabb célokat is megfogalmazott. Észtország, Lettország és Litvánia hosszabb távon a GDP 2,5%-át is elérhető célnak tekintette. Litvánia különösen gyors növekedést mutatott: 2009 és 2018 között 156%-kal emelte katonai költségvetését, ami a térség egyik legnagyobb bővülésének számított. A modernizáció nem csupán a kiadások emelését jelentette, hanem a fegyverrendszerek lecserélését és a külső függőségek csökkentését is. Több ország amerikai technológiák beszerzésével próbálta korszerűsíteni haderejét. Bulgária nyolc darab F–16-os repülőgép beszerzéséről döntött, Románia 36 ilyen típusú vadászgép rendszerbe állítását tervezte, Szlovákia pedig 14 vadászgéppel kívánta lecserélni korábbi szovjet eredetű eszközeit. Lengyelország különösen nagyszabású programot indított: a fejlesztések között rakétarendszerek, új tengeralattjárók és 32 F–35-ös repülőgép beszerzése is szerepelt.
Fókuszban Ukrajna
A B9 jelentősége ugyanakkor nem kizárólag a katonai fejlesztésekben jelenik meg. A csoport működésének fontos eleme a közös politikai fellépés és a NATO-n belüli érdekegyeztetés. A kezdeményezés létrejötte óta több csúcstalálkozót, külügyminiszteri és katonai szintű egyeztetést tartottak. A résztvevő országok rendszeresen hangsúlyozták a keleti szárny megerősítésének szükségességét, a katonai jelenlét növelését, valamint az Egyesült Államok régiós szerepének fenntartását. Mivel a transzatlanti szövetségen belül megkerülhetetlen a tömörülés, a mindenkori NATO főtitkár személye nem általános, de gyakori vendég ez egyeztetéseken. A B9 működésének másik fontos dimenziója Ukrajna támogatása és a regionális biztonsági kapcsolatok mélyítése. Ukrajna már a csoport létrejötte előtt is aktív katonai együttműködést folytatott több részt vevő állammal, amit később közös kiképzések és többnemzeti gyakorlatok egészítettek ki. Az ukrán védelmi kiadások 2019-re 212 milliárd hrivnyára emelkedtek, miközben az ország saját szabályozása legalább a GDP 5%-ának megfelelő védelmi ráfordítást ír elő. Fontos kiemelni, hogy a Bukaresti Kilencek nem önálló katonai szövetségként működik, hanem olyan regionális koordinációs platformként, amely egyszerre kívánja erősíteni a NATO keleti tagállamainak biztonságát, a transzatlanti kapcsolatokat és a térség politikai érdekérvényesítő képességét. Az együttműködés egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közös fenyegetésérzékelést gyakorlati lépések – védelmi beruházások, képességfejlesztés és összehangolt diplomácia – követték.
Magyarország szerepe és jövője
Magyarország a 2022-es teljes körű invázió előtt még ki tudta használni kettős helyzetét: csatlakozott a zárónyilatkozatokhoz, amelyek az orosz agressziót, a Krím-félsziget erőszakos megszerzését, valamint a hibrid hadviselést elítélték; ezenkívül pedig rendre a NATO megerősítését szorgalmazta. Mindeközben pedig gazdaságilag továbbra is a gazdaságot komolyan befolyásoló üzleteket kötött Oroszországgal, például ekkorra datálható a Paks II beruházás aláírása is. A háború tagadhatatlan kitörésével Magyarország a B9-ben – ahogy az Európai Unióban is – kívülálló lett. Az ország szerepét innentől kezdve a sorozatos tartózkodások és a különvélemények jellemezték (a hivatalos vétót a szövetség működését megalapozó okiratok nem ismerik). Bár 2023-ban Novák Katalin mint köztársasági elnök még aláírta azt a záróokmányt, amelyben a tagállamok elismerik Ukrajna önvédelemhez való jogát, a viszony rövid idő alatt annyira fagyos lett a 2024-ben rendezett rigai csúcson, majd azt követően, hogy – bár nem általános véleményként, de – felmerült Magyarország kizárása a szövetségből.
A B9 nem egy elzárkózó szervezet képét festi le. A legutóbbi, 2026 májusi csúcstalálkozó Dánia, Svédország, Finnország, Izland, valamint Norvégia jelenlétével zajlott le Bukarestben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet mondott. Sőt, korábban Svédország és Finnország NATO-tagságának elnyerésekor felmerült, hogy bővítsék a B9-ek tömörülését, de ez a téma jelenleg nincs napirenden. A néhány hónappal ezelőtti közös egyeztetésen Magyarország egyébként szintén a konstruktív tartózkodás eszközével élt, azonban a zárónyilatkozatból kiderül, hogy ez csupán azért történt, mert hamarosan új kormány fog felállni, és a képviselet a szövegezés feladatát már az új adminisztrációra bízza.
A Bukaresti Kilencek együttműködése az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai biztonságpolitikai koordináció egyik meghatározó regionális fórumává vált. A kezdeményezés jelentősége nem kizárólag a katonai és védelmi dimenzióban ragadható meg, hanem abban is, hogy lehetőséget teremt a részt vevő államok számára biztonságpolitikai prioritásaik összehangolására, valamint közös érdekérvényesítésük erősítésére az euroatlanti intézményi kereteken belül. Magyarország szerepe az együttműködés terén az elmúlt években több szempontból is sajátos képet mutatott, amelyet egyszerre formáltak a nemzeti kül- és biztonságpolitikai prioritások, a regionális kapcsolatrendszer alakulása, valamint a szélesebb geopolitikai környezet változásai. A magyar pozíció ezért az Európai Unióban betöltött szerepéhez hasonlóan hullámzó volt az évek során. Ebben az összefüggésben külön figyelmet érdemel, hogy a kormányváltás által kijelölt, és jelenleg fokozatosan kirajzolódni látszó külpolitikai iránykorrekció új lehetőségeket nyithat Magyarország és a B9-országok kapcsolatában. Amennyiben ez az irány tartós külpolitikai orientációként jelenik meg, hozzájárulhat a regionális együttműködés elmélyítéséhez, a politikai koordináció intenzívebbé válásához és Magyarország aktívabb szerepvállalásához a kelet-közép-európai biztonsági együttműködésben. Mindez hosszabb távon nem csak a kétoldalú és regionális kapcsolatok újraértelmezését eredményezheti, hanem a magyar érdekérvényesítés lehetőségeit is bővítheti a tágabb euroatlanti térben.
Felhasznált irodalom
- Marosfi, Gábor. (2026). A NATO–EU-kapcsolatrendszer transzatlanti dimenziója.
- Sergiy Gerasymchuk. (2019). Bucharest Nine: Looking for Cooperation on NATO’s Eastern Flank?. Friedrich Ebert Stiftung.
- Kizárhatják Magyarországot a Bukaresti Kilencekből Ukrajna miatt egyes értesülések szerint. (2024. június 11.). Krónika. Kizárhatják Magyarországot a Bukaresti Kilencek közül Ukrajna miatt egyes értesülések szerint
- Aláírták a Paks II. megvalósítási megállapodásokat. (2014. december 9.). Magyarország Kormánya. Kormányzat – Miniszterelnökség – Hírek
- Privátbankár.hu (2026. május 13.). Bukaresti Kilencek: növelni kell a NATO tagállamok védelmi beruházásait. Bukaresti Kilencek: növelni kell a NATO-tagállamok védelmi beruházásait – Privátbankár.hu
- Join statement from the B9 and the Nordic Allies’ meeting. (2026.05.13.). Regjerinden.no. Joint statement from the B9 and the Nordic Allies’ meeting – regjeringen.no
- Kizárni nem fogják Magyarországot a B9-ből, de ami jöhet, annak sem fog a kormány örülni. (2024. június 12.). Kizárni nem fogják Magyarországot a B9-ből, de ami jöhet, annak sem fog a kormány örülni
- Magyar Ádám. (2026. június 16.). Nyugati nyitás: 180 fokos fordulatot hozott a magyar kormányváltás a külpolitikában. Nyugati nyitás: 180 fokos fordulatot hozott a kormányváltás a magyar külpolitikában | Euronews
Nyitókép forrása: Mircea Moira / depositphotos.com
