A döntés gyakran már azelőtt megszületik, hogy tudatosulna bennünk. Könnyen lehet, hogy például a tudatos vásárlás csak látszat, hiszen elménk gyorsabban működik, mint mi magunk. Talán nem is az a fő kérdés, hogy befolyásolnak-e minket, hanem inkább az, mennyire vagyunk kiszolgáltatottak ennek. Cikksorozatunk a neuromarketing világába nyújt betekintést: a szabad döntés kérdését Frivaldszky János egyetemi tanár, az NKE ÁNTK Kormányzat, Kormányzás és Közpolitikai Rendszerek Kutatóműhely vezetője, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora segítségével vizsgáljuk. A teljes adást hamarosan a Ludovika TV KÖZÉRT című műsorának legújabb műsorában láthatják.
„A legismertebb pszichológiai irányzatok – például a pszichoanalitikus megközelítés – alapvetően csak a pszichére és a fizikai dimenzióra koncentrálnak, ugyanakkor a még használt terminológia is félrevezető lehet, hiszen a „psziché” alatt gyakran a lelket értik, miközben szerinte létezik egy mélyebb, szellemi dimenzió is, amelyről ritkábban esik szó” – emelte ki Frivaldszky János. Kifejtette, hogy ez a szellemi dimenzió nemcsak része az embernek, hanem a lényegét adja. Példaként említette a logoterápiát, amely az emberi élet értelmét, a szabadságot és a felelősséget állítja középpontba, és azt hangsúlyozza, hogy az ember képes körülményeitől függetlenül is szabad döntéseket hozni. A szakértő szerint ennek a dimenziónak van tudatos és tudattalan része is; utóbbiban jelennek meg az intuíciók, inspirációk, sőt akár az isteni jelenlét is.
„Már az is kulcsfontosságú, ha felismerjük, hogy befolyásolnak bennünket” – emelte ki a professzor. Példaként hozta fel az addiktív reklámokat, amelyek szerinte nem pusztán hirdetések, hanem az agy működésébe való beavatkozások. Ezek képesek neurokémiai szinten hozzászoktatni az embert bizonyos termékekhez, így könnyen azt hihetjük, hogy szabad döntést hozunk, miközben valójában biológiai folyamatok irányítanak. Arra a kérdésre, hogy ilyen környezetben beszélhetünk-e egyáltalán szabad döntésről, határozottan igennel válaszolt. Úgy fogalmazott, ahogyan megtanultunk kritikusan viszonyulni a reklámokhoz, ugyanúgy tudatosíthatjuk az agyunkat érő hatásokat is. Rámutatott, hogy a meggyőzés eszközei nem újak: már az ókori görög szofisták is alkalmaztak hasonló technikákat. A különbség ma abban rejlik, hogy ezek a hatások sokkal kifinomultabbak és közvetlenebbül az idegrendszerre hatnak.
A szakértő szerint ezért különösen fontos a szabályozás szerepe is. Úgy vélte, a jogalkotás még mindig egy idealizált, racionális és teljesen tudatos fogyasztó képéből indul ki, holott ilyen már alig létezik. Az ember agya folyamatos befolyás alatt áll, ezért védeni kell a mentális egészséget, a magánszférát és az emberi méltóságot. Hangsúlyozta, hogy nem elfogadható, ha a fogyasztói igények kiszolgálására hivatkozva valójában manipuláció történik.
Felmerül a kérdés, hogyan ragadható meg a szellemi dimenzió a döntések során. Frivaldszky János kiemelte, hogy egyrészt szükség van arra, hogy a társadalmi szabályozás biztosítsa ennek a dimenziónak a működési feltételeit, másrészt egyéni szinten is fejleszteni kell. Úgy fogalmazott, hogy a szellemi dimenzió halk, nem tolakodó, ezért tudatos gyakorlást igényel, például türelmet, önkorlátozást és valódi, átgondolt döntéseket. Végül kritikusan szólt a fogyasztói szemléletről is: szerinte amíg az ember életének középpontjában a fogyasztás áll, addig a szellemi dimenzió nem tud igazán kibontakozni, mert az emberi lét értelme nem merül ki a fogyasztásban.
Nyitókép forrása: Kornienko Alexandr / depositphotos.com
