Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Pócza Kálmán

Piszkos kezek és keresztény politika

Mit kezdjünk az erkölcsi kompromisszumokkal egy tragikus világban?

Pócza Kálmán 2025.06.13.
Mernyei Ákos Péter

A költség(vetés) fogságában

A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat. Nagy politikai csaták várhatók.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.13.
Matuz János

Az EU szuverenitása is csökken a világban, a tagállamoké is az EU-n belül – akkor ez most lose-lose?

Együtt erősebbek, stabilabbak, hatékonyabbak stb. lesznek?

Matuz János 2025.06.12.
Csepeli Réka

Francia jelentés az iszlamizmus beszivárgásáról

„A köztársasági eszme az iszlám fundamentalizmus fenyegető árnyékában.”

Csepeli Réka 2025.06.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Az euróövezet előnyei és hátrányai

Bolgár tüntetések az euró bevezetése ellen.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.06.10.
PÁK BLOG
Smrcz Ádám
Smrcz Ádám
tudományos segédmunkatárs, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2024.03.11.
  • 2024.03.11.

Pax Economica

Avagy teremthet-e békét a szabadkereskedelem?

Létrehozhatnak-e a nyitott gazdaságok egy stabil, békén alapuló nemzetközi rendszert? Biztosan háborúkhoz vezet-e a protekcionizmus? A fentiekkel kapcsolatos vélekedéseket gyűjtötte csokorba legújabb könyvében Marc-William Palen.

Fontos azonban leszögeznünk, hogy az eszmetörténeti tárgyú kötet egyáltalán nem megválaszolni kívánja a feltett kérdéseket, hanem azt a folyamatot igyekszik vázolni csupán, melynek során az ún. amerikai típusú rendszer, mely a XIX. században még a protekcionizmus szinonimája volt, hogyan vált egyre inkább kegyvesztetté az idők során, és adta át a helyét szabadkereskedelmi elgondolásoknak. A Pax Economica legfontosabb megállapítása az, hogy a nyitott gazdaságokról szóló diskurzus a (vélt vagy valós) gazdasági előnyökön kívül kezdettől fogva tematizálta a laissez-faire (vélt vagy valós) béketeremtő képességét is.

A kötet végső soron a szerző, Marc-William Palen 2016-os monográfiájának (The “Conspiracy” of Free Trade ‒ The Anglo-American Struggle over Empire and Economic Globalization, 1846–1896) még szélesebb horizontú változata. Míg ugyanis előző munkájában kizárólag angolszász kontextusban vizsgálta a protekcionizmusról és laissez-faire-ről szóló diskurzust, a Pax Economica immár osztrák és német példák mellett török, indiai, kínai vagy japán elgondolásokat is felvonultat, tehát a gazdasági fejlődésükben megkésett országok képviselőin túl egyenesen gyarmati sorban tevékenykedő elméletalkotók gondolatait is felvonultatja.

A jelen monográfia címét egy Henri Lambert nevű belga pacifista szerzőtől kölcsönözte Palen, aki az első világháború végnapjaiban úgy fogalmazott, hogy „[a] vámkorlátozások képezik a legsúlyosabb akadályt a béke eljövetele szempontjából”, és hogy nemzetközi béke csak „a szabad kereskedelemből fakadó gazdasági igazságosság és biztonság nyomán lesz lehetséges” (84). A könyv valódi főhőse azonban az a Richard Cobden (1804‒1865), aki a Manchester-liberálisok egyik legfontosabb személyiségeként az 1840-es évektől kezdve többek között a brit gazdák érdekeit védő gabonavám-rendszer (corn laws) eltörlése mellett kardoskodott. A külföldi gabonára kivetett magas vámok ugyanis versenyképtelenné tették az importárukat, és a hazai termelőket hozták kedvezőbb helyzetbe. Ez azonban Cobden szerint szükségképpen instabil nemzetközi környezetet fog teremteni, mivel meggátolja a kevésbé fejlett országokat abban, hogy megjelenjenek a fizetőképes brit piacokon, mely által pedig megfosztatnak a felzárkózás lehetőségétől is. Cobden oroszlánrészt vállalt abban, hogy a fent említett vámrendszert 1846-ban végül tényleg eltörölték, Palen szerint pedig részben ennek is köszönheti azt, hogy neve állandó hivatkozási ponttá vált a szabadkereskedelmet pártoló pacifisták körében az elkövetkező évszázad során.

A Pax Economica azonban mégsem Cobdennel veszi kezdetét, hanem az „Amerikai protekcionista rendszer globálissá tétele” címet viselő első fejezet épp a manchesteri iskola ellenlábasait veszi lajstromba. Mint megtudjuk, az „amerikai típusú rendszer” (American System) kifejezés megalkotója az Egyesült Államok első pénzügyminisztere, Alexander Hamilton volt, és a protekcionizmus szinonimájaként volt használatos a korszak során. A védővámrendszert szorgalmazó és belső gazdasági élénkítést pártoló elgondolás legfőbb teoretikusai azonban mégsem amerikaiak voltak, hanem Friedrich List és az ún. német történeti iskola képviselői. Az 1841-ben megjelent A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere című bestseller-traktátusának egyik passzusában List egy olyan emberhez hasonlította a szabadpiac-párti brit elméletalkotók elgondolásait, aki „amint felért a csúcsra, elrúgja azt a létrát, amelyen felmászott azért, hogy megfosszon ezáltal másokat annak lehetőségétől, hogy utána másszanak” (List 1841, 501). List szerint – véli Palen – a szabadpiac-pártiak maguk sem gondolhatták komolyan nézeteiket, hanem csak egyfajta „ideológiai álcaként” használták azokat annak érdekében, hogy „leplezni tudják valódi szándékaikat: mégpedig azt, hogy örökre Nagy-Britannia maradhasson a világ műhelye” (18). A szerző szerint tehát List tudatos aknamunkának igyekezett beállítani a szabadpiac-pártiságot, sőt a List után következő szabadpiac-ellenes elméletalkotók munkáiban még afféle anti-manchesteriánus összeesküvéselméleteket is felfedezni vél (23, 68), melyeknek részleteibe azonban – sajnálatos módon – nem bocsátkozik bele.

A gondolatmenet az ellenlábasok bemutatása után, a második fejezettől kezdve kanyarodik rá a könyv tulajdonképpeni témájára. Palen tézise szerint Cobden és a Manchester-liberálisok a nemzetközi piaci liberalizációt gazdasági szempontból egy minden fél számára egyformán kedvező lehetőségnek tartották, mely a nemzetközi feszültségek enyhüléséhez, végső soron pedig a háborúk megszűnéséhez vezethet. A megállapítást az teszi még különösebbé, hogy Cobden és követői mindezt a gyarmatosítás alternatívájaként javasolták, vagyis Palen élesen szembehelyezkedik azokkal a közismert nézetekkel (pl. Polányi Károlyéval), melyek szerint a piaci liberalizáció szükséges feltétele eleve a gyarmattartó politikai keretrendszer volt. A fejezet legérdekesebb részei éppen ezért azok, amikor a gyarmati Indiában tevékenykedő elméletalkotók nézeteit ismerteti Palen (Romesh Chunder Dutt, Dinshaw Naoroji), akikről maga is kénytelen elismerni, hogy legfeljebb fenntartásokkal fogadták el a cobdeni elveket.

A soron következő négy fejezet a fenti gondolat későbbi recepciótörténetét dolgozza fel. Megtudhatjuk például, hogy a Cobdenhez és a Manchester-liberálisokhoz való viszonyulás a XIX. századi baloldali mozgalmakon belül is törésvonalat eredményezett, melynek eklatáns példája az volt, hogy míg Marx elismerően beszélt a cobdeni laissez-faire elvekről (de természetesen csak azért, mert úgy vélte, a piaci törvényszerűségek úgyis maguk alá temetik az egész rendszert, a protekcionizmus pedig csak késleltetné ezt a pillanatot), addig a Karl Kautsky vezette német szociáldemokraták a védvámrendszer ügye mellett köteleződtek el, mivel szerintük a versenykényszer csökkenése a munkásosztály válláról is komoly terheket vett volna le. Ezt követően abba – a mai szemmel talán meglepő körülménybe – nyerünk betekintést, hogy az első generációs feministák és abolícionisták körében is állandó, mi több, köztiszteletnek örvendő referenciapont volt Cobden, egyes keresztényszocialisták pedig a piaci liberalizációt ugyancsak az ő meglátásai nyomán azonosították az isteni gondviselés tervével (mivel szerintük az lett volna egyedül képes az általános jólét és az emberek közötti béke megteremtésére). A kötet végül az „ajtók bezárulásával” ér véget, vagyis azoknak az irányzatoknak (neomerkantilizmus, gazdasági nacionalizmus stb.) a bemutatásával, melyek a Manchester-liberálisok által is képviselt eszmék kritikáit fogalmazták meg a második világháborút követően.

A kötet rendkívül gazdag példaanyag segítségével, meggyőzően mutatja be Cobden hatását a szabadpiacról szóló diskurzus alakulásában. Az olvasónak azonban könnyen hiányérzete támadhat egyrészt amiatt, hogy a szerző meg sem kísérli összemérni a protekcionista és laissez-faire-érvek súlyát, hanem megelégszik ezeknek párhuzamos ismertetésével. A protekcionistákkal szemben elvétve megfogalmazott rosszallásai ezért csakis annak fényében értelmezhetők, hogy a cobdenisták egy nemes cél, vagyis a világbéke érdekében tevékenykedtek. Ennek esetleges eredményeivel kapcsolatban azonban szintén nem nyújt kapaszkodót a Pax Economica.

Marc-William Palen: Pax Economica – Left-Wing Visions of a Free Trade World, Princeton University Press, Princeton NJ, 2024.

Témakörök: gazdaság, politika, recenzió, történelem
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT