Az Iskolakertészeti kézikönyv két kötetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézete és a Nemeskürty István Tanárképző Kar közös szervezésében mutatták be március 12-én, az NKE-n. Az Iskolakertekért Alapítvány és a Magyar Biokultúra Szövetség közös, 2025-ben megjelent hiánypótló kiadványa közel 630 oldalon átívelő, színes fényképekkel, ábrákkal és táblázatokkal gazdagon illusztrált mű gyakorlati, pedagógiai, valamint ökológiai szempontból egyaránt átfogó segítséget nyújt mindazoknak, akik gyerekekkel szeretnének ökológiai szemléletű kertet művelni óvodákban, iskolákban vagy családi környezetben.
A könyvbemutatón a szerzők – Gelencsér Margit, Mátyás Izolda, Pauliczky Nóra, Nagy Piroska és Halbritter András, a NITK Tanító- és Óvóképző Tanszékének egyetemi docense – Balatoni Monika mesteroktatóval, a KFI munkatársával folytattak szakmai beszélgetést, amelyen a hallgatóság betekintést nyerhetett abba, hogyan született meg a kilenc szakember és egy grafikus éveken át tartó közös munkája, és miért válhat mindennapi segítségévé mindazoknak, akik gyerekekkel szeretnének kertészkedni vagy ökológiai szemléletű kiskertet művelni.
A NITK elkötelezettsége az iskolakert-mozgalom mellett
Pásztor Judit, a NITK tanszékvezetője, fejlesztési dékánhelyettese és az óvoda-pedagógus szak szakfelelőse nyitóbeszédében kiemelte, hogy az intézmény egyik legfontosabb küldetésének tekinti az iskolakert- és óvodakert-mozgalom felkarolását és erősítését. Különösen méltatta a most bemutatott kétkötetes kézikönyvet, amely szerinte professzionális, átfogó és azonnal használható szakmai segítséget nyújt a kertekért felelős pedagógusok számára. Reményét fejezte ki, hogy a kiadvány minél szélesebb körben eljut az ország oktatási intézményeibe, és valódi lendületet ad a természetközeli nevelés további terjedésének.
A kertművelés mint ökológiai és társadalmi ellenálló képességi eszköz
Bíró Tibor, a Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője köszöntőjében a kertművelést a globális fenntarthatósági kihívások és az ökológiai vízlábnyom kontextusába helyezte. Rámutatott, hogy a helyben, minimális vegyszerhasználattal, ökológiai módszerekkel termesztett növények nemcsak a szállítási távolságokból és a kapcsolódó kibocsátásokból adódó terhelést csökkentik jelentősen, hanem a víztakarékosság szempontjából is kiemelkedő előnyökkel járnak. Mint hangsúlyozta, a kiskertek reneszánsza napjainkban már nem csupán divatjelenség, hanem az élelmezésbiztonság, az önellátás és a helyi reziliencia egyik alapvető feltétele a klímaváltozás, az ellátási láncok sérülékenysége és a globális bizonytalanságok korában. A decentralizált, helyi termék-előállítás növeli a társadalom ellenálló képességét a külső környezeti, gazdasági és geopolitikai sokkokkal szemben.
Különösen fontosnak nevezte a szemléletformálás mielőbbi megkezdését a legfiatalabb korosztályban. Az óvodások és kisiskolások még természetesen nyitottak és fogékonyak a természet iránti szeretetre, az általuk átélt pozitív kertészeti élményeket pedig képesek továbbadni szüleiknek és családtagjaiknak, ezzel családi és közösségi szinten is elindítva egy tartós szemléletváltást. Az intézetvezető külön kiemelte a kézikönyvek magas szakmai színvonalát és esztétikai minőségét, hozzátéve, hogy a kiadvány még a gyakorló agrármérnökök és kertészeti szakemberek számára is tartogat meglepő újdonságokat és friss megközelítéseket.
A hároméves munka kulisszatitkai
A bemutató legizgalmasabb része a szerzők – Gelencsér Margit, Mátyás Izolda, Pauliczky Nóra, Nagy Piroska és Halbritter András, a NTIK Tanító- és Óvóképző Tanszékének oktatói – valamint Balatoni Monika, a Környezeti Fenntarthatósági Intézet mesteroktatójának közös szakmai beszélgetése volt. A közönség betekintést nyerhetett abba a többéves, intenzív közös munkába, amelynek során kilenc szakember és egy grafikus dolgozott azon, hogy a lehető legteljesebb, legkönnyebben használható és leginkább gyerekbarát kézikönyv szülessen.
Gyakorlati lépések az iskolakert létrehozásához
Halbritter András az iskolakert létrehozásának gyakorlati oldalát mutatta be részletesen. Egy 2018-as felmérésre hivatkozva elmondta, hogy a hazai oktatási intézmények mindössze mintegy tíz százalékában zajlik valóban aktív, rendszeres iskolakerti munka, ahol a gyerekek ténylegesen érintkeznek a földdel, a növényekkel és a komposztálással. A pedagógusokat elsősorban a fenntarthatóságra nevelés, a természetközeli élmények átadása és a rendszerszemléletű gondolkodás kialakítása motiválja a többletmunkára. Tanácsa egyszerű és bátorító: senki ne féljen belekezdeni, a legfontosabb a kezdeti lépés megtétele. Javasolta, hogy mindenki kicsiben induljon – akár egyetlen komposztálóval és néhány négyzetméteres próbaágyással –, majd fokozatosan, lépésről lépésre ismerje meg a kert ritmusát, a talaj élővilágát és a növények igényeit.
Önismeret és harmónia a kertben
Gelencsér Margit felidézte, hogy a három évig tartó munkafolyamat során az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az apró, de döntő részleteket mindenki számára – az óvodás kortól a pedagógusokig és a szülőkig – érthetően, pontosan és motiválóan fogalmazzák meg. Szerinte a kézikönyv nem pusztán a kertészkedés technikai tudnivalóiról szól, hanem legalább annyira a saját belső világunkról, önismeretünkről és arról, hogyan tudjuk ezt a harmonikus, türelmes, figyelmes folyamatot átadni a gyerekeknek oly módon, hogy az számukra is elérhető, befogadható és örömteli legyen.
Rendszerszemlélet és differenciált nevelés
Pauliczky Nóra az ökológiai rendszerszemlélet fontosságát emelte ki. Számára az ökológiai kertművelés nem csupán környezetvédelmi eszköz, hanem kiváló pedagógiai módszer, amely rendszerben gondolkodásra, összefüggések felismerésére és komplex problémamegoldásra tanítja a gyerekeket a mechanikus, egyirányú megoldások helyett. Az iskolakertet a modern iskola elengedhetetlen kültéri tanulási terének tekinti, amely különösen értékes a sajátos nevelési igényű vagy a hagyományos tantermi keretek között nehezebben boldoguló gyerekek fejlesztésében.
Két kötetre nőtt a tudásanyag
Mátyás Izolda elmondta, hogy a munka kezdetben egyetlen kötetben gondolkodva indult, de ahogy egyre mélyebbre merültek a témában, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a felhalmozódott tudásanyag olyan hatalmas és sokrétű, hogy két különálló, logikusan felépített kötetre van szükség a valódi használhatóság és átláthatóság érdekében.
A két kötet tartalma – gyakorlattól a növények világáig
Az első kötet az iskola- vagy házikert elindításának gyakorlati alapjait fekteti le lépésről lépésre: bemutatja, hogyan fogjunk hozzá egy tartósan fenntartható kert létrehozásához, milyen szempontok alapján tervezzünk, milyen alapvető eszközökkel érdemes kezdeni, hogyan vizsgáljuk meg és értsük meg a talajt, miként állítsunk össze vetésforgó-tervet, milyen szaporítási technikákat alkalmazzunk, hogyan takarékoskodjunk okosan a vízzel, és melyek azok a hasznos rovarok, madarak, mikroorganizmusok, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges kert egyensúlyához.
A második kötet a növények világába kalauzol: részletesen ismerteti, mely fajokat érdemes választani az iskola- vagy családi kertbe, mikor és hogyan vessünk vagy ültessünk, milyen kíméletes, vegyszermentes védekezési módok állnak rendelkezésre a betegségek és kártevők ellen, mit ültessünk a fűszernövény-sarokba, miért hasznosak a virágok és bizonyos „gyomok” a kertben, melyek a legkönnyebben nevelhető bogyós gyümölcsök, hogyan termesszünk és hasznosítsunk festőnövényeket. Minden növényhez kapcsolódóan motiváló, gyerekbarát feladatokat, játékos tevékenységeket is kínál, hogy a kert ne pusztán termeljen, hanem valódi, élményekben gazdag tanulási és nevelési tér legyen.
Vissza a primer tapasztalatokhoz a technológia korában
Balatoni Monika záró összegzésében kiemelte, hogy miközben a technológia egyre inkább uralja a mindennapokat, az iskolakert visszavezeti a gyerekeket a primer tapasztalatokhoz, az ok-okozati összefüggések kézzelfogható átéléséhez. A kert nem csupán a biológiaórák kiegészítője, hanem összetett, rendszerszemléletű nevelési eszköz, amely megtanít az alkalmazkodásra, a közösségi együttműködésre, a türelemre és a saját siker – például az első saját termesztésű növény által – valódi megbecsülésére.
Miként az első mesterséges intelligenciával vezérelt műsorvezető egyszer csak „testet öltött” a képernyőn, emberi hangot, arcot és személyiséget adva a gépi logikának, úgy adtak a szerzők testet és lelket a növényeknek, a talajnak és az egész kertnek ebben az egyre mesterségesebbé váló korban – fogalmazta meg Balatoni Monika. A két kötet így nem csupán gyakorlati kézikönyv, hanem egyben meghívás is: lépjünk ki időnként a digitális világból, térjünk vissza a tudás valódi, élő talajára – a kertbe.
Nyitókép forrása: OksanciaArt / depositphotos.com
