Molnár Tamás Az értelmiség bukása című könyvével nyitotta az új esztendőt a Scruton Philosophy eseménysorozata, ahol a kötet meglepő időszerűségéről folytattak eszmecserét a könyvsorozat szerkesztői.
„Nehéz feladat Molnár Tamás műveinek összegyűjtése, ám a kiadás során felmerülő különféle szervezési, jogi és intézményes akadályok megoldásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rengeteget segített” – mondta el Mezei Balázs Mihály azon a könyvbemutatón, amelyet a Scruton Belváros szervezett január 30-án. A Corvinus Egyetem Társadalom- és Politikatudományi Intézet Politikatudományi Tanszékének (CE TPTI PT) kutatóprofesszora, a kötet fordítója hozzátette, ha az eszmetörténész valamennyi írását feldolgozzák, akkor minimum 44 kötet kiadására lesz szükség. Ennek első darabja, Molnár Tamás Az értelmiség bukása című, eredetileg 1961-ben publikált könyve nemrégiben új fordításban, több mint 600 szerkesztői jegyzet kíséretében jelent meg a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában. A január 30-ai beszélgetés résztvevői A Molnár Tamás Összegyűjtött Művei sorozat szerkesztői voltak, azaz Hoppál Bulcsú Kál, Mezei Balázs Mihály és Pogrányi Lovas Miklós.
Támpontok az olvasónak
Mezei Balázs Mihály elmesélte, hogyan ismerkedett meg és alakított ki személyes kapcsolatot a Nemzetközi Filozófiai Akadémia révén az eszmetörténésszel, aki Hamvas Béla mellett a második legolvasottabb gondolkodó hazánkban. A Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja hozzátette, a hazai olvasóknak két támpontot tud nyújtani Molnár Tamás megismeréséhez: elsőként a nemrégiben elhunyt szerzőt, Paul Johnsont, aki az Értelmiségiek című bestselleréhez minden bizonnyal kézbe vette Molnár Tamás könyvét. A másik támpont pedig Tamás Gáspár Miklós lehet, aki, noha világnézetileg teljesen más, műfajilag hasonló, esszéista beállítottságú szerző.
Hoppál Bulcsú Kál filozófus, teológus a beszélgetésen a hazai tudományos élet hiányait és lemaradásait pótló kiadásnak nevezte a sorozatot, amely kapcsán nem túlzás a kánonképzés aktusáról beszélni. Hozzátette, Molnár Tamás voltaképpen metafizikai gondolkodó, és ez lehet a nyitja, hogy az őt megillető helyre kerüljön a hazai tudományos hagyományban. A CE TPTI PT egyetemi docense szintén felidézte, mikor találkozott először a filozófus nevével, majd hogyan ismerkedtek meg személyesen is az ELTE folyosóján.
Újraformálni az értelmiség koncepcióját
Pogrányi Lovas Miklós doktorandusz, kutató hozzátette, ő kamaszfiúként a hazai sajtóban olvasott először Molnár Tamástól, és rögtön feltűnt: máshogyan ír, mint a többi magyar értelmiségi. Az Axióma Kulturális Alapítvány munkatársa a kötetről szóval elmondta, az elsősorban a közéleti értelmiségről szól, aki tudásából származó tekintélyét a közvélemény vagy a politika befolyásolására használja. Az értelmiség szerepe így az lesz, hogy racionalizálja a társadalom valódi irányítóinak érdekeit. Hoppál Bulcsú Kál ezt azzal egészítette ki, hogy az értelmiség felemelkedése és hanyatlása egy rendre visszatérő folyamat. Voltaképpen a hanyatlás egy klasszikus dráma, amelynek része a feltámadás is, ám ehhez meg kell élni a bukás katarzisát. Az értelmiség fogalmának hátterében pedig Molnár Tamásnál felsejlik a platóni filozófuskirály. Mezei Balázs Mihály hozzátette, Molnár Tamásnak az volt a véleménye, hogy a korának minden filozófiai iskolája elárulja az értelmiség eredeti küldetését, hiszen rendre alávetik magukat utópista ideológiáknak. A fő kérdés mégsem ez, hanem az, hogy hogyan lehetne az értelmiség koncepcióját újraformálni. Szerinte a jelen gondolkodóinak is ezen érdemes szorgoskodnia.
Nyitókép: Filozófusok kertje a Gellért-hegy északnyugati lejtőjén. Forrás: Gothika / Wikipédia
