Bernard Le Calloc’h francia diplomata, nyelvész, történész és földrajztudós tiszteletére szervezett emlékező kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) Földrajz és Természettudományi Tanszéke (FTT) november 5-én, a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós termében.
Rendezvényünk tiszteletadás egy olyan tudós ember emléke előtt, akiről az utca embere még nem feltétlenül hallott – emelte ki köszöntőjében Nemerkényi Zsombor, az NKE NITK FTT tanszékvezető közszolgálati docense. Hozzátette, a francia, de szívében félig-meddig magyar orientalista néha a magyar kutatókat is háttérbe szorító lelkesedéssel kutatta a magyarok történelmét, kiemelten pedig Kőrösi Csoma Sándor életét. A tanszékvezető ismertette az egyik, kimentését kérő meghívott, Flórián Csaba, a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület elnöke levelét is, melyből az is kiderült, hogy a francia kutató nem csupán Kőrösi Csoma Sándor életét, hanem a székelyek és a csángók történetét is precíz alapossággal kutatta.
A katolikus úriember
A Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatója, a tanszék közszolgálati egyetemi tanára által moderált beszélgetésen mint Bernard Le Calloc’h személyes ismerőse, barátja vett részt Vásáry István orientalista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Széchenyi-díjas egyetemi tanára, volt ankarai és teheráni nagykövet, az MTA rendes tagja; Kollár Albin, a dunakeszi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanára, nyugalmazott igazgatója; valamint Sediánszky Nóra író, dramaturg, újságíró.
Bernard Le Calloc’h öntudatos francia volt, de a magyarság minden baját megértette, s közvetítette is a franciák felé. Büszke volt arra is, hogy kisebbségi, azaz breton – mondta el a beszélgetés során Vásáry István orientalista. Elmesélte, hogy a Kőrösi Csoma Sándor iránti érdeklődés hozta össze őket. Bernard Le Calloc’h elsőként a korábbi tanszékvezetőhöz, Ligeti Lajoshoz fordult a kutatásaival. Együttműködésük eredményeként új kötet is született az Akadémia Kiadónál. Cikkeit később a Vásáry István által szerkesztett Acta Orientalia hasábjain jelentette meg franciául és angolul. Leveleiben kifogástalan magyarsággal fogalmazott, hiszen visszafogott, udvarias úriember volt. Mélyen vallásos katolikusként élt, ami szinte eltűnőben van a mai Franciaországban. Rendkívül műveltséggel rendelkezett, nem túlzás az egyik utolsó polihisztornak nevezni. Munkásságának egyik fő jelentősége, hogy a legmagasabb szintű ismeretterjesztést folytatta a magyar és a francia publikum felé. Kevesen tettek a magyar kultúra népszerűsítésért annyit Franciaországban, mint ő. Szakértője volt a társadalmi kapcsolatoknak is, emellett pedig tudta, hogy kitől kell biztos eredményeket átvenni az ismeretterjesztéshez. Vásáry István a beszélgetéseikre nagy szeretettel emlékszik vissza, a professzornak mindenről eszébe jutott valami, s minden iránt érdeklődött.
Professzor az általános iskolában
A dunakeszi iskola ethoszának gerincét a névadó emlékének ápolása adja, amihez nagyon komoly segítséget kaptunk a francia professzortól – hangsúlyozta Kollár Albin nyugalmazott iskolaigazgató, aki Bernard Le Calloc’h és a dunakeszi általános iskola több évtizedes barátságáról beszélt. Az iskolát 1978-ban nyitották meg a város 4-es számú iskolájaként. A tantestület először nem tudta eldönteni, hogy ki legyen az intézmény névadója. A bicentenárium kapcsán 1984-ben országos vetélkedőt rendeztek Kőrösi Csoma Sándorról, ahol az iskola csapata bejutott az országos elődöntőbe. Így a tanárok és a diákok egyre többet tudtak meg a székely-magyar nyelvtudósról, ami eldöntötte a névadás kérdését is. Bernard Le Calloc’h levélben gratulált a névválasztáshoz, az igazgató pedig meghívta az intézménybe. Legnagyobb meglepetésükre 1986-ban el is jött, majd előadást tartott a diákoknak. Mély érzelmeket keltett benne, hogy anyanyelvükön beszélhetett a magyarok nagy szülöttéről egy olyan iskolában, amely a székely-magyar nyelvtudós nevét viseli. Később az iskola diákjainak egy csoportja követte is a professzor magyarországi előadásait. Bernard Le Calloc’h tanulmányokat közölt az iskola rendszeresen megjelenő évkönyveiben, emellett pedig életvezetési tanácsokat írt a ballagó diákok tarisznyájába kerülő füzetbe is.
Örökölt kapcsolat
A szó legnemesebb értelmében hordozta magában a francia és az európai kultúrát – emlékezett vissza Bernard Le Calloc’h professzorra Sediánszky Nóra író. Mint azt felidézte, ismeretségük elsősorban nem tudományos jellegű volt, hiszen voltaképpen a szüleitől „örökölte” a professzort. Nóra édesapja, Sediánszky János szerkesztő-riporter számos interjút készített az évek során a francia kutatóval, kapcsolatuk barátsággá mélyült. Bernard Le Calloc’h később szakértője lett egy Rákóczi Ferencről készített magyar televíziós produkciónak is, melyet Sediánszky Nóra édesanyja, Matula Ágnes, a Duna Televízió szerkesztője készített. Később Bernard Le Calloc’h, a „magyarbarát” címmel portréfilm is készült a televízióban a kutatóról. A családi kapcsolat személyessé Nóra életében 2013-ban vált, amikor az író családjával együtt kilátogatott Franciaországba. Ekkor kezdett el a francia kultúra iránt érdeklődni, amiben a professzor végig nagyon komolyan segített neki. Idővel egyre intenzívebb lett kapcsolatuk, 2017-től egészen Bernard Le Calloc’h haláláig hosszú időt töltöttek együtt, másfél-két havonta személyesen találkoztak. Főként magyarul beszélgettek, ami a professzor számára az utolsó személyes kapcsolatot jelentette Magyarországgal. A találkozások sorát a koronavírus-járvány törte meg. Bernard Le Calloc’h halála előtt két és fél évet töltött idősek otthonában. Az idős professzort Franciaországban szinte elfeledték, haláláról, így a temetéséről pedig nem értesültek időben magyar tisztelői.
Egy magyar Párizsból?
Tartózkodó ismeretségünk rövid idő alatt fejlődött barátsággá – emelte ki hozzászólásában Kubassek János. Elmesélte, hogy őt 1983 decemberében hívták fel a Magyar Földrajzi Társaságtól, hogy egy párizsi magyar professzor szeretné megnézni a földrajzi múzeumot. Kiderült, hogy a magyarul érdeklődő professzor valójában francia, aki cikkekből már jól ismeri a múzeumot és a Kőrösi Csoma Sándorról szóló tanulmányokat. Kubassek János számos jelenetet is felidézett a francia professzor életéből, többek között arról, hogy miért tanult meg fiatalon arabul, hogyan lett az elsők között de Gaulle híve vagy épp hogyan került Magyarországra és tanult meg magyarul. Kubassek János kiemelte: Bernard Le Calloc’h munkája voltaképpen kincsvadászat volt, hiszen elfeledett embereket, értékeket kutatott és talált meg egész életében.
Az esemény végén a korábban már említett Matula Ágnes Bernard Le Calloc’h professzorról készített portréfilmjéből vetítettek le részleteket a közönségnek.
Nyitóképünkön Bernard Le Calloc’h kutatásainak alanya, Kőrösi Csoma Sándor, a kép forrása: wikimedia.org
