Nyomtatott nyilvánosság és háborús tömegpropaganda a napóleoni háborúk időszakában
Korábban már közöltem az Osztrák Állami Levéltárból egy, a napóleoni háborúk korában keletkezett úgynevezett legfelsőbb kéziratot, amely a Habsburg Monarchia hivatalos sajtóirányításával, azon belül is egy összbirodalmi érdekű hazafias honismereti lap megalapításával foglalkozott.
A Vaterländische Blätter létrehozásának hátterében az a szándék állt, hogy a kormányzat rajta keresztül, de a hivatalosság látszatát kerülve olyan irányba terelje a közvéleményt, hogy a monarchia különböző népeiben önmaguk és egymás megismerésén keresztül felébredjen a birodalmi patriotizmus érzése. Ez a lap azonban elsősorban az értelmiségnek, az iskolázott eliteknek szólt, s elindítása inkább csak közvetetten kapcsolódott azokhoz az innovatív ideológiai és sajtóirányítási törekvésekhez, amelyek a hadügyi reformokkal karöltve az 1805-ös katasztrofális austerlitzi vereséget követően egy újabb Napóleonnal szembeni háború előkészítését szolgálták.
Ez alkalommal a nyilvános és titkosrendőrségi, továbbá cenzúraügyekért felelős bécsi kormányszerv, az Oberste Censur- und Polizeihofstelle iratanyagából egy olyan hivatali iratváltás fordítását adom közre, amely kifejezetten az 1809-es ötödik koalíciós háború kormányzati sajtóirányításához kapcsolódik.
Az első levelet Franz von Hager báró, az említett udvari hivatal alelnökeként annak vezetője (az elnöki pozíció ebben az időben nem volt betöltve) intézte nem sokkal a háború kitörését (1809. április 10.) követően I. Ferenc császárhoz. A levélváltás jól reprezentálja, hogy a kormányzat ekkor nem csak a városlakó, mindenekelőtt bécsi literátus elitekre, de a korábban távolságtartással kezelt vidéki tömegek meggyőzésére is hangsúlyt fektetett. Mivel nyomtatványokról van szó, ezek közvetlen használata feltételezte az alfabetizáció valamely – hacsak mégoly alacsony – szintjét, ugyanakkor közvetett módon, felolvasás révén a szövegek ennél jóval szélesebb kört érhettek el.
Hager levelében szó esik „Cevallos kiadójáról”, illetve egy bizonyos Spanische Actenstücke, azaz „Spanyol iratok” című munkáról is. Ebben a formában mindkettő félhivatalos munka, melyek a Napóleon uralma ellen 1808-ban kirobbant sikeres spanyol gerillaháborúhoz és ennek a korabeli világpolitikára hatást gyakorló propagandájához kapcsolódnak. Az előbbin Pedro de Cevallos Guerra de la Vega (1759–1838) IV. Károly spanyol király miniszterelnöke, majd VII. Ferdinánd első kormánytitkára eredetileg spanyolul, majd számos más nyelven megjelent röpiratának „Germanien” koholt nyomdahely alatt kiadott osztrák–német edícióját kell érteni (Authentische Darstellung…, 1808). Az utóbbi egy gyűjteményes munka, mely szintén a Napóleonnal szemben vívott spanyolországi harcokhoz kapcsolódik és négy kötetben, közel ezer oldalon(!), kommentár nélkül közölt különféle iratokat, közte franciaellenes propagandaszövegeket (Sammlung der Actenstücke…, 1808–1809, I–IV.). A Cevallos-röpirat, illetve az Actenstücke második kötetének egy részéből – minden bizonnyal felsőbb megbízásra – magyarul a neves egykori pálos író és tudós, az ekkoriban József nádor bizalmasaihoz tartozó Verseghy Ferenc kompilált-fordított egy pamfletet (Hiteles előadása a’ spanyol történeteknek…, 1809), amely szintén névtelenül, koholt nyomdahely alatt jelent meg. Az Actenstückétől elvárt hatásmechanizmus nagyjából úgy írható le, hogy a hivatalos iratokon mint külföldi lapokból összeállított, gondosan szelektált, de hiteles forrásokon keresztül igyekezett az olvasókban Napóleonnal és a franciákkal szemben ellenszenvet, a spanyol felkelőket illetően pedig szolidaritást ébreszteni, s ezen keresztül hazafias érzéseket kelteni bennük.
A Habsburg kormányzat tudatosan épített nemcsak a kortárs spanyol minta, sőt a francia forradalmi kormányzattal szembeni 1793–96-os rojalista-katolikus vendée-i felkelés mítoszának népszerűsítésére (Der Vendee Krieg, 1809), de a kisháborús és a gerillahadviselés tapasztalata hatást gyakorolt az osztrák hadügyre és stratégiára is. Ennek legfontosabb eredménye, hogy a Franciaországgal szövetséges Bajor Királyság által megszállt Tirolban Andreas Hofer vezetésével a hagyományos népfelkelés (Landsturm) alapján sikerült egy ideig-óráig meglehetősen sikeres, s emiatt a birodalom egészében propagandacélokra is felhasznált felkelést kirobbantani.
Míg a Cevallos-féle röpiratot, de különösen az Actenstückét hosszuk, viszonylagos bonyolultságuk és áttételes hatásmechanizmusuk miatt inkább a műveltebb középrétegeknek szánták, addig azok az olcsó, 8 és 12 krajcár között árusított nyomtatványok, melyekről Hager levelében szintén szó esik, a vidéken élő, illetve rosszabb anyagi helyzetű alsóbb társadalmi rétegeket („vagyontalanok és a falusi lakosság”) is megcélozták. A Polizeihofstelle az Osztrák Császárságban a tartományi rendőri főigazgatóságok felettes szerveként működött, a Magyar Királyságban azonban csak a rendszeres bizalmas jelentéseket küldő konfidenseken keresztül volt jelen. E szerv egyik fontos politikai rendészeti feladatát a közhangulat monitorozása jelentette, amely különösen háborúk idején értékelődött föl. Hager előterjesztése jól mutatja, hogy a háborús nyomtatványok hozzáférhetőségével kapcsolatban az olvasóközönség tartományi rendőri szervek által közvetített igényeit a Polizeihofstelle becsatornázta és közvetítette az uralkodó felé.
Hager tulajdonképpen két megoldást vetett fel, amelyek erőteljes beavatkozást jelentettek a könyvpiac működésébe. Egyfelől általános hatósági árcsökkentést proponált, amely a bécsi állami nyomdán túl a magánnyomdákra is kiterjedt, másfelől ingyenes nyomtatványokkal kívánta elárasztani a nyilvánosságot. Ahogy az előterjesztésben említett Actenstücke ügye mutatja, egyes esetekben a magánnyomdák – patriotizmusból, üzleti érdekből vagy e kettő keverékéből – hatósági beavatkozás nélkül is árat csökkentettek. A legfelsőbb kormányzati szinten pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez: az uralkodó nevében válaszoló Rainer főherceg nem csak támogatta a tervet, de utasítást adott az ingyenes nyomtatványok hivatali úton való terjesztésére is.
1. forrás: Báró Franz von Hager alelnök levele I. Ferenc császárnak
Őfelségének.
Felségednek alázatosan engedelmeskedve mellékelem a rendőri főigazgatóság által a hadieseményekkel kapcsolatban közzétett felhívásokat, és ezek egy másolatát átadom az udvari kamara elnökének.
Amennyire csak lehetséges, ügyeltem rá, hogy teljesítsem a publikum kívánságát, melyet a rendőri főhatóság terjesztett elő, hogy a különféle röpiratokat árusítsák olcsóbban, továbbá vidéken is terjesszék. Mivel azonban nem minden röpiratot az állami nyomda, hanem többnyire magánvállalkozók adnak ki, így nyerészkedésük nehezebbé teszi az ár megállapítását.
Mindeközben a Cevallos kiadója, aki eddig a Spanische Actenstücke példányait 1 forint 45 krajcárért árusította, mostantól mind a négy részt egy kötetben 1 forintért adja. A többi brosúra ára ugyanakkor 8–12 krajcár, így aztán még a vagyontalanok és a falusi lakosság sem panaszkodhat, hogy nehézséget okoz a beszerzésük.
Az azonban a legfelsőbb parancstól függ, hogy ingyenes terjesztésük érdekében az ilyesféle darabokat teljesen az állam költségére a kellő mennyiségben kinyomtassák.
Hager s. k.
Bécs, 1809. április 18.
2. forrás: Rainer főherceg válasza I. Ferenc nevében
Törekedjen arra, hogy az alkalmi írások helyi kiadói hozzájáruljanak az árak lehető legnagyobb mértékű csökkentéséhez. Egyúttal azonban az állam költségén az ilyesfajta röpiratokból adattassa ki a szükséges mennyiséget, és küldje meg a tartományfőnökökhöz, megbízva őket, hogy a számukra eljuttatott példányokat osszák meg az alsóbb fokú hatóságokkal és utasítsák őket arra, hogy azokat közhírré tegyék. A tartományi fő- és mezővárosokban a kerületi hivatalok szigorú felügyelete mellett és saját felelősségére vegye rá a nyomdászokat arra, hogy ezeket mérsékelt áron, pontosan nyomják után.
Őfelsége kifejezett parancsára.
Rainer s. k.
Források
OeSTA AVA Inneres PHSt 4054/b.1809
Pedro Cevallos: Authentische Darstellung der Begebenheiten in Spanien von dem Ausbruch der Unruhen zu Aranjuez bis zum Schluß der Junta von Bayonne, Germanien, 1808.
Pedro Cevallos: Hiteles előadása a’ spanyol történeteknek az Aranjuezi nyughatatlanságoknak fellobbanásátút fogva a’ Bajóni Juntának befejezéséig, [ford. Verseghy Ferenc], Magyar Országban, 1809.
N. N., Sammlung der Actenstücke über die spanische Thronveränderung, Germanien, 1808–1809, I–IV.
N. N.: Der Vendee-Krieg, Germanien, 1809.
Szakirodalom
Anna Hedwig Benna: Organisierung und Personalstand der Polizeihofstelle (1793–1848), Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, 6(1953), 197–239.
A közlemény a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-4-II-NKE-123 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Nyitókép: Schönbrunn kastély, Bécs, forrás: Diego Delso / Wikipédia
