Mesterséges intelligencia (MI) az oktatás szolgálatában – hagyomány és innováció kéz a kézben címmel szervezett közös oktatási konferenciát a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) október 21-én, az Oktatási Központban.
Akiket az internet nevel
A „látszólag mozdulatlan felszín alatt” intenzíven zajlanak az MI-vel kapcsolatos fejlesztések a köznevelésben – emelte ki köszöntőjében Maruzsa Zoltán, a BM köznevelési államtitkára. Hozzátette, a mostani NKE-s konferencia jelentőségét aláhúzza, hogy rajta a teljes köznevelés-irányítás felsorakozott. Amikor a ChatGPT megjelent, két hónapon belül elkezdtük beépíteni azt az okostankönyvekbe, így az idei tanévkezdéskor már 58 helyen szerepel MI-vel kapcsolatos feladat vagy ismeret a tankönyvekben – emelte ki, hozzátéve: ez a szám hónapról hónapra bővül. Az államtitkár alapvető kérdésnek nevezte, hogy mit bízhatunk rá az MI-re és mit nem. A legkényesebb kérdés az, hogy a gyermekek nevelését rá lehet-e bízni. Maruzsa Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek jó részét már ma is „az internet neveli”, hiszen gyakran több időt töltenek az online térben, mint amennyit a szüleikkel. A fejlődés gyors, a szoftverek tanulnak, hamarosan lehagynak minket, embereket – hangsúlyozta, így lehetetlen ebből a fejlődésből kimaradni. Mivel az ember kíváncsi, egészen biztosan használni fogja, amivel időt, energiát tud megtakarítani. Az államtitkár rámutatott arra is, hogy a legfiatalabbaknál különösen oda kell figyelni az MI körültekintő használatára, hiszen az ő esetükben hatalmas a manipuláció és a hiba lehetősége. Ennek az átgondolásához készült egy szakmai vitaanyag is, ami arról szól, hogyan kell felkészíteni az oktatási rendszert az MI hatásaira. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: adja magát, hogy MI-támogatott feladatgenerátorokat, megoldókulcsokat készítsenek, amelyeket minden pedagógus használhat. Ma képesek lennénk arra is, hogy minden frontálisan előadható tartalmat több tucat nyelven elérhetővé tegyünk, s nem lehetetlen az sem, hogy a diákoknak teljesen személyre szabott feladatsorokat készítsünk, hiszen a valamennyi tanulóról elkészülő kompetenciamérési adatok alapján pontosan tudni lehet, hogy melyik gyermeknek mi az erőssége, és mi az, amit gyakorolnia kell. A konferencián e témákról szükséges együtt gondolkodni, s lehetőleg több információval hazamenni, mint ahogy megérkeztünk. Ha ezt elérjük, akkor a konferencia sikeres – zárta köszöntőjét az államtitkár.
Az MI nem ellenség, hanem eszköz
Az MI megjelenése alapvető hatással van az élet minden területre, fontos fejlemény az oktatás átalakulása is – hangsúlyozta Veszelszki Ágnes, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja. Az MI többféleképpen tanít: egyfelől szó szerint a személyre szabott tananyagokkal. E területen az algoritmus nem felejt, nem kel fel bal lábbal, nem fárad el. Másfelől azonban rákényszerít, hogy újraértelmezzük, mi is az a tanulás. Nem feltétlenül az, hogy másodpercek alatt választ kapjunk bármilyen kérdésre. Napjainkban felértékelődik a mérlegelő gondolkodás, a kreativitás, az értékelvű ítélethozatal szerepe. A dékán szerint fontos kérdés, hogy hogyan tanítsunk olyan diákokat, akik együtt nőnek fel az MI-vel? Akiknek első gondolata mindig az lesz, hogy erről kérdezzük meg az MI-t. Az információ ma egy pillanat alatt előhívható, s máshogyan, mint eddig. De ez az információ nem mindig pontos. Az MI-nek nincs valódi ismerete a világról, csak szövegek milliárdjaiból tanulja a szövegírást. Az MI azonban nem ellenség, hanem eszköz, s az oktatásnak együtt kell változnia a technológiával – hangsúlyozta a dékán. Az MI a tanár segítője, asszisztense, társa, ami képes csökkenti az adminisztrációs terheket vagy segíteni a tehetséggondozásban. Így a pedagógus jobban tud kapcsolódni, figyelni, példát mutatni a diákoknak. A jövő pedagógusait tehát fel kell vértezni a kultúraátadás képességével. Az oktatás ugyanis nem veszti el értelmét, sőt a biztos alapokon nyugvó oktatás soha nem volt még ilyen fontos. Szintén lényeges, hogy az MI fejlesztését ne csak technológiai, hanem társadalmi, etikai szempontból is irányítsuk. Ez által újragondolhatjuk, mit jelent embernek lenni, mi tesz emberré bennünket. Veszelszki Ágnes kiemelte, a technológia forradalma már nem utópia, nem sci-fi, hanem tény, a kérdés pedig az, hogyan tanulunk meg együttélni vele. Az MI ugyanis nem elvesz, hanem ad: tudást, időt és talán bölcsességet is. A jövőt pedig nem azok formálják, akik minden választ ismernek, hanem azok, akik mernek új kérdéseket feltenni.
Előre, ne hátra!
A fenti címmel a Makronóm Intézetben készült vitairatot György László, gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos mutatta be. Az intézet feladata ugyanis, hogy minden látható veszélyből próbáljon meg lehetőséget kovácsolni. A vitairat is azért született, hogy együtt gondolkodjunk az oktatási rendszer felkészítéséről az MI hatásaira. A dokumentum a legfontosabb kérdéseket teszi fel, illetve összegyűjtötte a nemzetközi gyakorlatokat e téren. György László előadásában hangsúlyozta, az MI akár ötszörös hatékonyságnövekedést hozhat létre: aki nem használja, az végérvényesen lemarad. De mindig felelősen és okosan kell használni. Éppen ezért értékelődik fel az oktatásban dolgozók munkája. Ugyanis nagy szükség lesz a pontos fogalmakra és a mérlegelő gondolkodás képességére. Bizonyos foglalkozásokban az MI képességei hamarosan az emberek tudása fölé nőhet, így fontos lesz majd visszasegíteni a lemaradókat a munka világába – akár épp az MI segítségével. Ez erősítheti a társadalmi kohéziót és az érdemalapú részvételt a közösségben. Magyarországon 600–700 ezer munkahelyet érint az MI, s ha jól használjuk, akár 4–5%-os GPD-növekedést hozhat. Ugyanakkor az MI soha korábban nem látott veszélyt jelenthet a társadalmi mobilitásra, növelheti a digitális szakadékot, de egyben esélyt is ad a felemelkedésre a személyre szabott tartalmak és feladatok révén. György László szerint érdemes létrehozni egy Nemzeti MI Oktatási Alapot, illetőleg egy átfogó MI-képzési program bevezetését a pedagógusok számára.
Hogyan maradhatunk emberek?
Az MI területén már nem mindenütt vagyunk döntéshelyzetben: ráhatásunk nélkül rohamléptekkel fejlődik – hangsúlyozta előadásában Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos. Kiemelte, nem feltétlenül kell versenyezni azokon a területeken a géppel, ahol emberként nem nyerhetünk, ehelyett más kompetenciákat kell megerősíteni. Ebben vannak aggodalmai: szerinte bár sok pénzt fektettünk digitális kompetenciafejlesztésre, egyelőre nem mozdultunk ki a komfortzónából pedagógiai téren. Ha nem foglalkozunk eleget ezzel, akkor még nagyobb szakadék alakul ki a diákok új generációja és a pedagógusok között. A pedagógusképzés hogyanja és mikéntje kulcsfontosságú: jelenjen meg az egyetemeken és a továbbképzési rendszerben – akár évi frissítéssel az MI témája. Emellett azon is el kell gondolkodnunk, hogyan tudunk tovább emberek maradni, s mik azok a nemzeti sajátosságok, amire építenünk kell az oktatásban is.
Be lehet vonni az MI-t a nevelésbe?
A döntő nem az oktatás területe, hanem az, hogy az MI hogyan kapcsolható össze a neveléssel – mutatott rá Takaró Mihály miniszterelnöki főtanácsadó, Széchenyi-díjas irodalomtörténész előadásában. Szerinte a neveléstudomány eddigi alanya, az ember mellé odakerülhet a gép is, hiszen a gép és az ember közötti kommunikáció új helyzetet jelent. Ez olyan mélységű és minőségű kihívás, ami eddig még nem volt. Takaró Mihály szerint az MI használata kapcsán el kell kerülnünk azt a csapdát, amit a kontroll nélküli internethasználat jelentett korábban. Az emberi személyiségfejlődés továbbra is kiemelt terület, ám ez nem hasonlít a gépire. Az ember ugyanis érezni képes, empátiával él, morális lény. A kutatások szerint azonban az MI használata tompítja az agyi tevékenységeket, közöttük az érzelmeket. Strukturális változások alakulnak ki, az agyi régiók az izmokhoz hasonlóan épülnek le, csökken a kreatív gondolkodóképesség. Takaró Mihály a megfontoltságot és a körültekintést emelte ki, amikor az MI-t bevonjuk a nevelés területére. Hiszen az iskola nem pusztán oktat – ez könnyen kiváltható –, hanem nevel is. Eddig a nevelési hatást a szülő és a gyermek, a szülő és a pedagógus, a pedagógus és a gyermek kommunikációja fejtette ki. Ide lép be ma a gép. Ha csak információt adna át, ha csak korrekt tudásbázisként használnánk, akkor egyszerűbb lenne. Az MI azonban a kutatások szerint hamis kötődést alakíthat ki a gyermekekben, noha valódi empátiára nem képes. Fontos tehát az érzelmi és a morális aspektust is hozzáadni az intelligencia kérdéséhez, így élhetünk csak az MI adta lehetőségekkel. Az irodalomtörténész szerint lehet a jövő az MI-é, de az ember nem válik géppé, és az MI soha nem lesz pedagógus.
Gondolkodni kell tanítani
Az MI-nek nincs tapasztalata a tanteremben, a gyerekek között, ezért tudunk nála még mindig jobb előadást készíteni – a rengeteg adat és ismeret ellenére – emelte ki hozzászólásában Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. Szerinte, ha nem tanítjuk meg gyerekeinket gondolkodni, akkor nem fogják tudni használni az MI-t. A legnagyobb vita szerinte a mikor körül van. Bár az óvodába senki nem akarja bevinni az eszközt, a mai gyerekek voltaképpen már születésük után tudják, mire való a telefon, a távirányító és más technikai eszközök. Ezért el kell érni a szülőknek, hogy a gyerekek először gondolkodni akarjanak. Ehhez korlátokra van szükség otthon és az intézményekben is. Ennek módszere: nem csináljuk meg a gyerek helyett a feladatot, hanem rávezetjük, instrukciókat adunk neki. Aki már így tud gondolkodni, annak valóban segít az MI. A tanárnak pedig fel kell ismernie, ha gondolkodás nélkül készült anyagokkal találkozik, van arra eszköze, szenzora, hogy felmérje, van-e az MI mögött valódi tudás. Az empátia, a tolerancia és az érzelem nem kerülhet ki az osztályteremből, ehhez pedig mindig ember kell. Kell élni az MI-vel, de akkor leszünk sikeresek, ha a pedagógus tényleg hatékonyan tudja majd használni.
Megismerjük Teklát
Az MI kapcsán belső innováció kezdődött az Oktatási Hivatalban (OH): elértük, hogy a felhalmozott több tízezer tananyag-egység ne csupán passzív ismeret legyen, hanem válaszoljon is a tanulónak – emelte ki előadásában Brassói Sándor, az OH elnöke. Az így készülő avatár egy digitális pedagógiai asszisztens, melynek neve Tekla. Segítségével lehet az időhiány és az eltérő tanulási tempó okozta gondot mérsékelni. Fontos volt azonban megfelelően kontrollálni a források hitelességét, hiszen a tanulók előtt megjelenő tartalomnak a NAT-hoz kell illeszkedni. Tekla emellett segíteni képes a megoldás kialakításában is a tanulónak, amit vissza is tud ellenőrizni. Teklát több iskolában is tesztelték már hús-vér diákok előtt, céljuk, hogy az eszköz nyilvánosan és ingyenesen elérhető legyen majd az iskolákban. Tekla bizonyos kérdésekre nagyon jól tud már válaszolni, nem hallucinál és segít a differenciált oktatásban. Jelenleg négy tantárgy (földrajz, magyar nyelv, irodalom, történelem) hat évfolyamának teljes tananyagát ismeri.
Lehet kontextusban használni az MI-t?
Az MI lehetőséget ad az oktatás átgondolására, illetve, hogy újra feleljünk arra az alapkérdésre, hogy mi az iskola célja – mondta el előadásában Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Neveléstudományi Doktori Iskolájának vezetője. Legalább háromféle tudást érdemes elkülöníteni. Az első a diszciplináris tudás (a szakértőség), ami a tudományok által felhalmozott tudás egységes rendszere, ennek része az alapfogalmak tudása és a képesség ennek értelmes elsajátítására. E tudás mérése a legegyszerűbb. A második rész az alkalmazható tudás (a műveltség), azaz az ismert mondás, hogy végül nem az iskolának tanulunk. Ezen eredmények mérése (pl. PISA) már komolyabb kihívás. A végső tudás az értelem, a szellem kiművelése (a kreatív gondolkodás). Kutatások már korábban rámutattak, hogy az iskola serkentheti a természetes kognitív fejlődést. A szellem nem avul el, de ez a legnehezebben mérhető tudástípus. Molnár Gyöngyvér szerint a három tudás közötti egyensúlyra kell törekedni, ekkor a leghatékonyabb az oktatás. Kiemelkedő ebben az élményszerű tanulás szerepe. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapvető készségek elsajátítása nélkül a tanulók lemaradnak. Ezen alapok fejlesztésében, a tudáskülönbségek elsimításában pedig lehet jó társ az MI. A tantárgyak kontextusának ereje segíti az MI oktatást, hiszen az nem válik külön világgá. A cél, hogy minden diák megértse, hogyan működik és mire jó – támogatva ezzel az oktatás céljainak megvalósítását, ami hatással lenne a társadalomra és a gazdaságra is.
Mi van motorháztető alatt?
A kétségek és kérdések már jórészt elhangoztak a technológiával kapcsolatosan. Érdemes azonban a motorháztető alá nézni, milyen konkrét eszközök vannak – kezdte előadását Csurgó Dávid, a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont ügyvezetője. Mint elhangzott, immár több szervezet használja a Nexius AI-t, amely gyorsan és hatékonyan képes oktatási tartalmakat generálni. Nagyjából már csak harminc százalékban igényel emberi korrekciót a gép által generált tartalom, a tesztkérdések pedig nagyrészt rendben vannak. Ennek működését egy rövid videóban be is mutatta. A másik működő megoldásuk a Chatbot szolgáltatás, ahol a legfontosabb cél a hallucináció minimalizálása egy szűkített tudásbázissal. Szintén érdekes fejlesztés a Kréta Idegennyelvi Felkészítő Modulja, valamint az MI-vel segített Korai Lemorzsolódást Megelőző Rendszer is.
Műhelybeszélgetések az MI-ről
A plenáris üléseket követően a pedagógusok és az oktatási szakértők szekcióüléseken cseréltek eszmét az egyetemen. A konferencia zárásaként e műhelybeszélgetések vezetői, így Bedő Kornél, a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnökségi tagja; AlGharawi Attila, a Kréta Idegennyelvi Felkészítő Modul projektvezetője; Pintér Gergely, az Oktatási Hivatal osztályvezetője; valamint Koren Balázs, az EdTech Koalíció szakmai vezetője számoltak be műhelymunkájuk tapasztalatairól.
Ad, nem elvesz
Az előadóknak, a szervezőknek és a résztvevőknek Csikós Imre, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár mondott köszönetet. Elmondta, a pedagógusoktól nemhogy elveszi, hanem még több munkát ad majd az MI. A technológia bevezetésének irama kapcsán a döntés jelenleg a hazai pedagógiát irányító döntéshozók kezében van. Mint kiderült, az MI-re a neveléstudomány még nagyobb figyelmet fog fordítani, a kutatások fókuszában az embernek maradás és a nemzeti sajátosságok megőrzése áll. Szerinte fontos kérdés lesz az is, hogy hogyan integráljuk be majd az egyes tárgyakba az MI-t, s hogy ebben a munkában hogyan állítják a pedagógusok maguk mellé a szülőket. Az is elhangzott, hogy e témában a BM további konferenciákat is tervez a közeljövőben.
Nyitókép forrása: Leskó Imre / Fortepan
