Az Északi-sarkvidék változó biztonságpolitikai környezete címmel megjelent könyv bemutatójára, valamint az azt követő tudományos konferenciára invitálta az érdeklődőket közösen a Ludovika Egyetemi Kiadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszéke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szeptember 16-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermébe. Az eseményt Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg.
Együttműködés a lehűlésben
A légkörben felmelegedést, a nemzetközi kapcsolatokban viszont lehűlést tapasztalhatunk – szemléltette hozzászólásában a helyzetet Molnár Anna, az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék tanszékvezetője. Az Északi-sarkvidéken megjelent a többpólusú világ minden következménye. A NATO kontra Oroszország ellentéten túl törést okoz az észak-atlanti szövetségen belül Grönland birtoklásának kérdése is, így erősödik a térségben a katonai tevékenység is. Az EU mindössze támogatási és halászati politikáján keresztül tudja befolyásolni a térséget – eddig főként környezetvédelmi szempontból. Bár megfigyelő státuszra jelentkezett a nyolc államból álló Északi-sarkvidéki Tanácsban, azt végül nem kapta meg.
A biztonságpolitika lassan átveszi a gazdaságpolitika dominanciáját – hangsúlyozta Szigetvári Tamás, a PPKE Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője. Beszédében kiemelte a különféle kapcsolódások fontosságát: akár a személyes kutatói, akár a tudományterületek közötti, akár a különféle nézőpontok kapcsolódása az, ami szerinte segít jobban megérteni a világot.
Bár ma kevés még a sarkköri kutató, ez a következő évtizedben minden bizonnyal változni fog – mondta Izmindi Richárd, a METU oktatási dékánhelyettese, az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar egyetemi docense. Hozzátette, a METU szintén szervezett már biztonságpolitikai konferenciát, ahol mind a szakértők, mind a hallgatók részéről nagy érdeklődést tapasztaltak e téma iránt, így szerinte komoly jövő elé tekint e tudományterület.
Szaknévsor, közösség és Közép-Európa
A bevezető előadások után a tanulmánykötetet Szálkai Kinga, a METU Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudományi Intézet egyetemi docense, Fulbright-kutató; Csatlós Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közjogi Intézetének egyetemi docense; Márton Andrea, a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség Fegyvernemi Képességszervező Főnökség főtisztje; Szalkai Patrik, a Honvéd Tudományos Kutatóhely kutatója, az NKE HHK Hadtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója, valamint Szilvási Simon szerkesztő, az NKE HHK Hadtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója mutatták be Csizmazia Gábor, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa moderálásával.
Szálkai Kinga docenst még a hazai kutatói közösség lebeszélte pályakezdő korában a sarkvidék kutatásáról, ám szerinte ez ma már biztosan másképp lenne. A könyvről szólva azt emelte ki, hogy abból egy névsort olvashat ki az érdeklődő közönség és a fiatal kutatók. Ő maga a sarkvidék vízellátásával, annak problémáival foglalkozik, amit a klímaváltozás nagyon komolyan befolyásol. Mérföldkőnek nevezte a kötet megjelenését Csatlós Erzsébet docens, hiszen az először fogja össze a hazai, a sarkvidéket kutató közösséget. A térséget számos nemzetközi jogi probléma övezi a területi és önrendelkezési kihívások mellett a klímaváltozás, annak következményeként pedig a hajózási és a nyersanyag-ellátási lehetőségek okán. Ez számos témát kínálhat a fiatal kutatók számára is. Szilvási Simon, a kötet szerkesztője a beszélgetésen felidézte, hogy eredetileg csak egy új, itthon egyedi témát akart választani a szakdolgozatához, amiből végül kötet és komoly tudományos együttműködés alakult ki. Szerinte nagyon fontos ebbe a munkába minél jobban bevonni a fiatalokat, például a kötet borítóját középiskolás korú művész, Kovács Inge Csenge készítette. Néhány szóval vázolta emellett az Egyesült Államok tevékenységét az Északi-sarkvidéken. A térségben meglévő egyenlőtlen katonai képességeket emelte ki beszédében Márton Andrea főtiszt, hiszen az oroszok megelőzték a békére apelláló nyugati szövetségeseket. Az USA mára már felismerte, hogy bővíteni kell hadi képességeit a NATO-val együttműködve. Szakítani kell a gondolattal, hogy az Északi-sark egy távoli, elérhetetlen régió – hangsúlyozta a beszélgetésen Szalkai Patrik PhD-hallgató. Hozzátette, mi már 150 éve megválaszoltuk, miért fontos nekünk e térség. Ekkor, 1874-ben, a térségbe vezető expedíció hazatérése után merült fel egy széles körű tudományos együttműködés gondolata a Monarchiában, amely konferenciát azóta évtizedenként újra és újra megrendezik, legközelebb 2030-ban. Emellett Közép-Európában, így Lengyelországban és Csehországban is komoly hagyománya van az arktiszi térséggel való együttműködésnek. Nem meglepő ez, hiszen voltaképpen a föld minden államának lesz dolga a sarkvidék kérdéseivel.
Jöjjenek a fiatalok!
A könyvbemutatót követő tudományos konferenciát Szilvási Simon PhD-hallgató, a kötet szerkesztője nyitotta meg, aki beszédében azt emelte ki, hogy az új kötet létrejöttében kiemelkedő szerepe volt a hazai és a nemzetközi kutatóhálózatok közötti gyümölcsöző együttműködéseknek. A hálózat azonban nem teljes, így az mindenki, így akár a pályájukat most kezdő kutatók számára is nyitott. Az új szerzők bevonása mellett kiemelt cél a kötet angol nyelvre fordítása, illetve bővítése és kiegészítése is. Magyarországnak ugyanis most van lehetősége arra, hogy a hazai kutatásokat nemzetközileg is láthatóvá tegye. Fontos eleme még a kötetnek a benne található QR-kód, amely tudományos portálunk témával foglalkozó podcastjához vezet. Szilvási Simon abban is bízik, a kötet fontos szakirodalma lehet a jövő szakdolgozatainak és tudományos publikációinak is.
A konferencia folytatásában két egymást követő panelbeszélgetésen a többi között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a METU, a Makronóm Intézet és az NKE szakértői cseréltek eszmét az Amerikai Egyesült Államok, Dánia és Grönland kapcsolatáról; illetőleg az Oroszországi Föderáció és a Kínai Népköztársaság céljairól. A beszélgetésen a már említett kutatókon túl felszólalt Kovács Emese, az MCC Migrációkutató Intézet kutatója, Kozma Klementina, az MCC Geopolitikai Műhely kutatója, Till Anilla Fulbright-kutató, a BCE Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola PhD-hallgatója, Papp Zsanett Gréta, az Északi-sarkvidék geopolitikai elemzője, a European Geosciences Union klíma- és energiapolitikai szakértője, Bernek Ágnes, a BME GTK Közgazdaságtan Tanszék oktatója, Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője, valamint Zoltai Alexandra, az Eurázsia Központ Kína-kutatója.
Nyitókép forrása: needpix.com
