A jogszabályalkotástól a hétköznapi emberekig: Az AI rendelet mint mindennapjaink része.
A cikksorozat első és második részét ITT és ITT olvashatják.
Az innováció és az etika közötti egyensúly
Az Európai Unió új rendelete olyan úttörő szabályozási keretet hozott létre, amely egyensúlyt kíván teremteni az mesterséges intelligencia (MI) alapú rendszerek innovációja és az alapvető jogok védelme között. Azáltal, hogy ezeket a rendszereket négy kockázati szintre sorolja – a tiltott, elfogadhatatlan kockázatú alkalmazásoktól (pl. valós idejű biometrikus azonosítás a közterületeken vagy a munkahelyeken az érzelmek felismerése) a szabadon használható, minimális kockázatú eszközökig -, a technológiai hatáshoz igazodóan, arányos felügyeleti és kockázatmegelőzési struktúrát biztosít. Tekintettel arra, hogy naponta újabb több és jobb MI alapú technológiák kerülnek a hétköznapi emberek felhasználásának körébe egyre több új és tiltott módszer lát napvilágot, melyekre már több kutató és nemzetközi szervezet is igyekszik felhívni a figyelmet. Ilyen felhasználási módok például az olyan megoldások, amelyek az életkorral kapcsolatos sebezhetőséget használják ki, vagy szubliminális technikákat alkalmaznak, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az egyének szabadságát.
A magas kockázatú rendszerek, például a biometrikus azonosítás esetében az uniós jogszabály egyértelműen elrendeli a túlzott mértékű függőség elleni biztosítékokat, amelyek megkövetelik, hogy az emberi kezelők a kritikus döntések meghozatala során fenntartsák a helyzetfelismerés és a felülbírálási jogukat, döntést ezek a rendszerek csakis egy ember által kiadott vagy jóváhagyott parancs után végezhessenek el. Ezek a rendelkezések az „automatizációs elfogultsággal” kapcsolatos aggodalmakra próbálnak választ adni, amikor a felhasználók önkritika nélkül bíznak a mesterséges intelligencia teljesítményében.
A keretrendszer végrehajtási mechanizmusait olyan új eszközök erősítik, mint a magas kockázatú mesterséges intelligenciával működő rendszerek uniós szintű nyilvános adatbázisa, amely lehetővé teszi a megfelelés valós idejű nyomon követését. Az egyének számára ezek az intézkedések fokozott védelmet jelentenek az agresszív megfigyeléssel szemben (pl. a válogatás nélküli arcfelismerés tilalma), miközben megmarad az olyan hasznos mesterséges intelligencia-innovációkhoz való hozzáférés, mint az orvosi diagnosztika. A rendelet szakaszos végrehajtása (2024-2026) lehetővé teszi a technológiák fejlődésével párhuzamos adaptív finomítást, így biztosítva az MI társadalmi szerepének folyamatos érvényesíthetőségét.
A mesterséges intelligencia a mindennapokban: Amit érdemes tudni
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább beépül a mindennapi életünkbe, az emberek egyre többféle helyzetben találkoznak majd a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek különböző kategóriáival. Például a magas kockázatú MI-alkalmazások jelen lehetnek az egészségügyi ellátásban, ahol az algoritmusok segítenek a betegségek diagnosztizálásában vagy a betegadatok kezelésében. Ezeket a rendszereket szigorú felügyeletnek vetik alá a biztonság és a pontosság garantálása érdekében. Ezzel szemben a korlátozott kockázatú mesterséges intelligencia, például az ügyfélszolgálaton használt chatbotok esetében átláthatósági intézkedésekre lesz szükség, amelyek tájékoztatják a felhasználókat arról, hogy egy mesterséges intelligenciával lépnek kapcsolatba, és elősegítik a tudatos elkötelezettséget[1].
Ezen túlmenően az olyan, minimális kockázatú mesterséges intelligenciával a mindennapi alkalmazásokban is találkozhatnak az emberek, mint például a streaming platformokon vagy a közösségi médiában található ajánlórendszerek, amelyek jelentős kockázatok nélkül fokozzák a felhasználói élményt. Elengedhetetlen azonban, hogy tudatában legyünk az e rendszerekben rejlő potenciális hibáknak. Továbbá, ahogy az uniós rendelet hatóköre kibővül, az egyéneknek figyelniük kell arra, hogy a technológia hogyan befolyásolja mindennapi életüket, mivel a magas kockázati alapú rendszerek felhasználása esetében mostantól szigorú etikai normáknak való megfelelést követel meg az EU AI Act-je. A mesterséges intelligencia osztályozásának megértése segíthet bennünket eligazodni jogaink és kötelezettségeink között az egyre inkább automatizált világban.
A jogszabály végrehajtásával érezhető javulásra számíthatunk az átláthatóság és az elszámoltathatóság tekintetében. Például a chatbotok vagy virtuális asszisztensek használatakor a felhasználók tájékoztatást kapnak arról, hogy mesterséges intelligenciával működő rendszerrel állnak kapcsolatban, ami elősegíti a bizalmat és a tisztánlátást. Emellett a nagy kockázatú alkalmazások egyértelműbb tájékoztatást nyújtanak majd az adatok felhasználásáról és a döntéshozatali folyamatokról[2].
Összességében e változtatások célja, hogy a felhasználóknak nagyobb jogköröket biztosítsanak azáltal, hogy jobban tájékozódnak az életüket befolyásoló technológiákról, miközben előmozdítják a mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának etikai normáit. A rendelet fokozatos végrehajtása lehetővé teszi az új szabályozáshoz való fokozatos alkalmazkodást, segítve az egyéneknek az átláthatóbb és elszámoltathatóbb mesterséges intelligenciához való igazodást.
A változás elősegítése: saját szerepünk az etikus mesterséges intelligencia kialakításában
Mivel a mesterséges intelligencia egyre gyorsabban és magasabb fokon fejlődik, a mi saját szerepünk létfontosságú, hogy tájékozottak legyünk az MI-re vonatkozó szabályozás, különösen az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének fejleményeiről. Ez a szabályozás nemcsak azt alakítja, hogy miként fejlesztik egyes cégek, mely alkalmazzák az MI alapú technológiákat, hanem közvetlenül kihat a mindennapi életünkre is. A jogszabály és a kapcsolódó szakpolitika változásainak nyomon követése lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük jogainkat, és kiálljunk az MI felelős használata és fejlesztése mellett.
A technológia fejlődésével új kihívások és etikai dilemmák merülnek fel. Ezeknek a kérdéseknek a tudatosítása lehetővé teszi számunkra, mint felhasználóknak, hogy jobban eligazodjanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos összetett kérdésekben, és hozzájáruljunk egy olyan jövő kialakításához, amelyben a technológia etikusan és felelősségteljesen szolgálja az emberiséget. Az uniós rendelet fokozatos végrehajtása lehetőséget biztosít a folyamatos nyilvános vitára, amely lehetővé teszi a társadalom számára, hogy kifejezzék aggályaikat és szükség esetén befolyásolják a szabályozás kiigazítását.
Az egyének szintén fontos szerepet játszhatnak az „etikus mesterséges intelligencia” gyakorlatának előmozdításában saját közösségükben is. Ennek egyik hatékony módja a technológiai etikával, a magánélethez való jogokkal vagy a digitális írástudással foglalkozó helyi szervezetekkel vagy érdekvédelmi csoportokkal való együttműködés. Emellett az egyének is elősegíthetik az átláthatóságot azzal, hogy egyértelmű tájékoztatást követelnek a vállalatoktól arról, hogyan használják az MI alapú rendszereket, különösen az olyan kritikus területeken, mint a munkaerő-felvétel vagy az egészségügy. Emellett az emberek kihasználhatják a közösségi média platformokat, hogy felhívják a figyelmet az etikus MI-gyakorlatokra, és megoszthatják azokat az erőforrásokat, amelyek másokat is tájékoztatnak az technológiák használatának következményeiről. A mesterséges intelligencia kockázatairól és előnyeiről való ön- és mások felvilágosítással tájékozottabb közönséget lehet létrehozni, amely felelősségre vonja a fejlesztőket és a döntéshozókat.
A mesterséges intelligencia etikus gyakorlatáról folytatott párbeszéd előmozdításával mi felhasználók hozzájárulhatunk egy olyan kultúra és normarendszer kialakításához, amely a mesterséges intelligencia korában a méltányosságot, az elszámoltathatóságot és az emberi jogok tiszteletben tartását helyezi előtérbe. A jövő már csak egy karnyújtásra van, a kérdés csak az, hogy a végtelen lehetőségek tárházát nyitó kulccsal mi emberek mit kezdünk. Élünk-e a technológia adta lehetőséggel, hogy egy jobb és hatékonyabb élet felé léphessünk, mely az alapvető értékeinken és azok tiszteletén alapul; vagy hagyjuk, hogy a fejlődés és sebesen változó modern világunk magunkkal rántson egy hideg és kétségekkel teli jövő felé. A döntés csak rajtunk áll, hogy mit választunk.
Nyitókép: depositphotos.com
Felhasznált irodalom:
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály. (2024, November 19). Shaping Europe’s Digital Future. https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/regulatory-framework-ai.
Cancela-Outeda, C. (2024). The EU’s AI act: A framework for collaborative governance. Internet of Things, 27, 101291. https://doi.org/10.1016/j.iot.2024.101291.
Ebers, M. (2024). EU Consumer Law and the Artificial Intelligence Act: Two Worlds Apart? In L. A. DiMatteo, C. Poncibó, & G. Howells (Eds.), The Cambridge Handbook of AI and Consumer Law: Comparative Perspectives (pp. 215–235). chapter, Cambridge: Cambridge University Press.
Hunton Andrews Kurth LLP. (2024, November 26). The impact of the EU AI Act on Human Resources activities. https://www.hunton.com/insights/legal/the-impact-of-the-eu-ai-act-on-human-resources-activities.
Tallberg, J., Lundgren, M., & Geith, J. (2024). AI regulation in the European Union: examining non-state actor preferences. Business and Politics, 26(2), 218–239. https://doi.org/10.1017/bap.2023.36.
Van Kolfschooten, H., & Van Oirschot, J. (2024). The EU Artificial Intelligence Act (2024): Implications for healthcare. Health Policy, 149, 105152. https://doi.org/10.1016/j.healthpol.2024.105152.White Papers 2024 Understanding the EU AI Act. ISACA. https://www.isaca.org/resources/white-papers/2024/understanding-the-eu-ai-act
[1] Hunton Andrews Kurth LLP. (2024, November 26). The impact of the EU AI Act on Human Resources activities. https://www.hunton.com/insights/legal/the-impact-of-the-eu-ai-act-on-human-resources-activities.
[2] White Papers 2024 Understanding the EU AI Act. ISACA. https://www.isaca.org/resources/white-papers/2024/understanding-the-eu-ai-act.
