A sci-fitől a valóságig: A mesterséges intelligencia fellendülése.
A mesterséges intelligencia (AI) olyan számítógépes rendszereket jelent, amelyeket olyan feladatok elvégzésére terveztek, amelyekhez általában emberi intelligencia szükséges, mint például a tapasztalatból való tanulás, a nyelv megértése, a minták felismerése és a döntéshozatal. A 2024. augusztus 1-én hatályba lépett, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott 2024/1689 rendelete (EU AI Act) szerint a mesterséges intelligencia a következőképpen került definiálásra:
„olyan szoftver, amelyet az I. mellékletben felsorolt technikák és megközelítések közül egy vagy több alkalmazásával fejlesztettek, és amely az ember által meghatározott célkitűzések adott csoportja tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket képes generálni, amelyek befolyásolják azt a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek”[1].
Ma már mindennapjaink szerves részévé vált az AI, ha észrevesszük ha nem. Olyan virtuális asszisztensek működtetéséért felel, mint Siri vagy Alexa; streaming-ajánlataink személyre szabásában segédkezik az olyan platformokon, mint a Netflix; valamint az ügyfélszolgálatok által alkalmazott chatbotok üzemeltetésében is folyamatosan részt vesz. A mesterséges intelligencia ilyen típusú felhasználása nap mint nap megkönnyítik és hatékonyabbá teszik az életünket. A szabályozatlan használata az AI-nak azonban jelentős kockázatokat hordozhat magában, többek között a döntéshozatalban megjelenő és megmaradó előítéletet és a személyes szféránkat érintő veszedelmeket, ami rávilágít arra, hogy a szabályozásra szükségesség van.
Miközben az új technológia adta előnyöket élvezzük, fontos felismerni, hogy nem minden mesterséges intelligenciát használó rendszer egyforma, ezért az egyes felhasználási módszereknek messzemenő következményei lehetnek, különösen az olyanoknak, amelyek hatással vannak a biztonságunkra, a magánéletünkre és a jogainkra.
Például a bűnüldözés területén vagy a munkaerő felvételének folyamataiban alkalmazott AI alapú rendszerek akaratlanul is hozzájárulhatnak a társadalomban már meglévő előítéletek további megerősödéséhez, ha nem kerülnek megfelelően szabályozásra. Ez rávilágít egy olyan erős és stabil keretrendszer létrehozásának fontosságára, amely nemcsak az innovációt segíti elő, hanem az egyéneket és a közösségeket is megvédi a lehetséges kockázatoktól és károktól. Ilyen módon biztosíthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia a társadalom javát szolgálja, javítva az életünket, miközben figyelembe vételre kerülnek az általánosan elfogadott etikai normák, és az AI rendszerek is elszámoltathatóak lesznek az esetlegesen okozott káreseteknél.
A kockázatoktól a felelősségvállalásig: Miért fontos a mesterséges intelligencia szabályozása?
A korábban említetteknek megfelelően a szabályozatlan mesterséges intelligencia és annak felhasználása jelentős kockázatokat jelent, amelyek hatással lehetnek az egyénekre és a társadalomra is egyaránt. Az egyik legnagyobb aggodalomra a rendszerekben a „betanításuk” során beépülő előítélet ad okot, mivel az algoritmusok tovább erősíthetik az egyénekben vagy akár a társadalomban meglévő előítéleteket, ami igazságtalan bánásmódhoz vezethet olyan területeken, mint a munkavállalás vagy a bűnüldözés.
Adatvédelemmel kapcsolatos kérdések is felmerülnek, mivel az AI rendszerek gyakran hatalmas mennyiségű személyes adatot gyűjtenek és elemeznek, ami potenciálisan érzékeny információkat hozhat nyilvánosságra. Emellett az ilyen rendszerek által generált tartalmak révén gyorsan terjedhet a hamis, téves vagy félinformáció, ami aláássa az emberek médiába és a közbeszédbe vetett bizalmát. Ezek a kockázatok rávilágítanak arra, hogy az egyének és közösségek védelme érdekében elengedhetetlenül szükség van az AI-t használó applikációk és rendszerek folyamatos ellenőrzésre.
Számos káros felhasználás mutat rá tökéletesen arra, hogy a szabályozatlan technológia potenciálisan milyen veszélyeket hordoz magában. A valósághű és hitelesnek tűnő videók létrehozására használt Deepfake-ek képesek a dezinformáció könnyű terjesztésére. Az egyes hivatalos szervek által az alkalmazottak megfigyelés során használt AI alapú technológiák komoly adatvédelmi aggályokat vetnek fel, és a hatóságok visszaélésének kockázatát is magában hordozza. Egy másik kiváló példa, ami jól szemlélteti a mesterséges intelligenciát használó rendszerekben rejlő kockázatokat a hitelpontozásban vagy akár a felvételi eljárásokban alkalmazott elfogult algoritmusok, amelyek erősíthetik a diszkriminációt. Ezek az esetek kiemelik a szabályozás fontosságát a károk enyhítése és a mesterséges intelligencia etikus felhasználásának biztosítása érdekében.
E kihívásokra válaszul az Európai Unió kezdeményezte a mesterséges intelligenciára vonatkozó átfogó szabályozási keretek kidolgozását és egységes bevezetését a tagállamokban. Az uniós AI-rendelet célja, hogy egyértelmű iránymutatásokat dolgozzon ki az ilyen technológiát felhasználó rendszerek kockázati szintek szerinti kategorizálására, ezzel is biztosítva, hogy a magas kockázatot magukban hordozó alkalmazások megfeleljenek a szigorú biztonsági és etikai előírásoknak. Ez a proaktív megközelítés az innováció és a közbiztonság egyensúlyát kívánja megteremteni, és egy olyan környezetet megteremtését támogatja, amelyben a mesterséges intelligencia szabadon fejlődhet, miközben az egyének védelmet élveznek a potenciális károkkal szemben. E rendelet bevezetésével az EU vezető szerepet kívánja betölteni a felelős és hatékony szabályozás terén.
A cikk második részét ITT olvashatják.
Nyitókép: depositphotos.com
Felhasznált irodalom:
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály. (2024, November 19). Shaping Europe’s Digital Future. https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/regulatory-framework-ai.
EU Artificial Intelligence Act | Up-to-date developments and analyses of the EU AI Act. https://artificialintelligenceact.eu/.
Kosinski, M., & Scapicchio, M. (2024, Október 1). EU AI Act. What is the EU AI Act? https://www.ibm.com/topics/eu-ai-act.
Smuha, Nathalie A., From a ‘Race to AI’ to a ‘Race to AI Regulation’ – Regulatory Competition for Artificial Intelligence (November 1, 2019). Published in Law, Innovation and Technology, Vol. 13, Iss. 1, 2021, Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=3501410.
The AI Act Explorer | EU Artificial Intelligence Act. https://artificialintelligenceact.eu/ai-act-explorer/#weglot_switcher. Veale, Michael and Zuiderveen Borgesius, Frederik, Demystifying the Draft EU Artificial Intelligence Act (Július 31, 2021). Computer Law Review International (2021) 22(4) 97-112, Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=3896852
[1] EUR-LEX – 52021PC0206 – HU – EUR-LEX. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A52021PC0206.
