Információs hadviselés, ellenséges narratívák, kiberfenyegetés: a hibrid hadviselés új eszközei akár még a gabona világpiaci útját is képesek befolyásolni – hangzott el egy nemzetközi hadtudományi eszmecserén az egyetemen.
Az aszimmetrikustól a hibrid hadviselésig: mi változott meg? címmel szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszéke (NBTT) november 18-án, az Orczy Úti Kollégiumban.
A balkáni laboratórium
– A hibrid fenyegetések laboratóriuma a Nyugat-Balkánon található hat, teljesen különböző ország – emelte ki a Hibrid fenyegetések a Nyugat-Balkánon: különböző valóságok és nézőpontok című előadásában Robert Mikac, a Zágrábi Egyetem Politikatudományi Karának professzora. Elmondta, a térség jó néhány történelmi konfliktussal terhelt, s számos, eltérő vallású nép lakja. A hibrid hadviselésről szólva kiemelte, hogy az állami és nem állami szereplők konvencionális vagy nem konvencionális eszközökkel történő beavatkozása, amely arra irányul, hogy megingassák egy nemzet stabilitását. Ezek az eszközök lehetnek politikaiak, gazdaságiak vagy épp dezinformációk, a lényeg, hogy nem érhetik el a nyílt háború küszöbét. A térség etnikai konfliktusai és politikai bizonytalanságai nagyszerű táptalajt kínálnak ezen beavatkozásoknak. Robert Mikac kutatása most arra irányul, hogy összevesse a Nyugat-Balkán és a balti államok helyzetét a hibrid hadviselés elleni védekezés területén. Ennek során csakis helyi kormányzati és akadémiai szereplők eredményeit használja fel, s a kérdés az, hogy mennyire ismerik fel ezen szereplők a veszélyt. Mint kiderült, gyakran forráshiánnyal küszködve és a stratégiailag fontos publikációkhoz nem hozzáférve is azonosítják az oroszokat és Kínát, illetve a térség valamely másik országát mint fenyegetést. Szerbiai kutatók megemlítik még az Egyesült Királyságot és az USA-t is.
Kevés a pajzs, kard is kellene
– A II. világháború után a hadügyminisztériumok szinte mind védelmi minisztériummá változtak. A szavaknak azonban ereje van, a háború szó így azt is jelezheti, hogy a nemzet képes harcolni az érdekeiért. A védelmi szó azonban defetista – mutatott rá Kiss Álmos Péter főtanácsos, a Honvéd Tudományos Kutatóhely vezető kutatója A védekezés csak ideig-óráig működik. Eljött az ideje a támadó hibrid hadviselési módszerek alkalmazásának című előadásában. Hozzátette: az érdekvédelemre és az érdekek ütközésének elsimítására ma már más eszközök állnak rendelkezésre, például a diplomácia. A NATO-doktrína szerint egy konfliktus során lehet diplomáciai, információs, gazdasági vagy hadászati cselekményekről beszélni, amely a diplomáciát mellőzve egészülhet ki egy következő szakaszban politikai, társadalmi vagy épp az infrastruktúrát érintő cselekményekkel. A hibrid háború mindig kényszerítő és felforgató cselekményekkel jár egy sérülékeny társadalomban, ám a specifikus célok elérésére törekvő cselekmények mindig a háború szintje alatt maradnak. Kiss Álmos Péter szerint a mostani védekező gondolkodás nem segíti a hibrid támadások elhárítását. Hiszen ma azt látjuk, hogy mindig a támadó kezdeményez, a cselekményének következménye annyira nem fenyegető, könnyű lehet akár a szőnyeg alá is söpörni. Ha van válasz, akkor az kicsi és kései, illetve sokszor nem a megfelelő célpontot találja el (például a finn és a lengyel határon felsorakozott, szervezett migránsok elleni küzdelem). Természetesen fontos védekezni, de ez csak egyik fele a harcnak. Érdemes proaktívnak és támadónak is lenni. Fontos lenne a saját társadalmi, gazdasági, politikai sérülékenységeinket felismerni, a támadókat időben lefülelni, amihez nemzetközi együttműködés, valamint saját társadalmunk tudatossága is szükséges. A saját sérülékenységen túl ismerni kell az ellenfélét is, így lehet csak érdemes odacsapni. Például az orosz hibrid befolyásolás ellen eddig csak védekeztünk Európában, különféle pajzsokat fejlesztettünk, de nincs kezünkben kard. A szankciók megerősítésére, a rejtett beavatkozások feltárására és ellen-narratívákra is szükség lenne Kiss Álmos Péter szerint.
A jövő hadviselése nem lesz szabványos
– A hibrid hadviseléssel új színterek jelentek meg: a kibertér, így a hagyományosan érintett területek informatikai rendszerei, az energiaszektor, sőt még a világ élelmiszerpiaca is. Utóbbi két területen Törökország globális csomóponti szerepet tölt be – emelte ki A terrorizmus és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem hatékony intézkedéseinek keresése: hogyan elemezhetjük az Európa körüli válságokat? című előadásában Giray Sadik, az ankarai Yildrim Beyazit Egyetem professzora, a Ludovika Fellowship Program ösztöndíjasa. A bárhonnan lecsapó hibrid műveletek, melynek része a terrorizmus, a propaganda, az információs hadviselés vagy a szervezett bűnözés is, szinkronizált eszközök sokaságát használják a társadalom gyengeségeinek kihasználásához. – A jövő hadviselése irreguláris lesz – hangsúlyozta a professzor, ám ezt egyelőre nem vesszük elég komolyan. Szerinte érdemes a lehető legrealisztikusabban szemlélni ezeket a hibrid fenyegetéseket. A rezilienciához pedig egyaránt szükség van a katonák és a civilek együttműködésére, tehát nagyon lényeges a nemzeten belüli és a nemzetközi kooperáció. Ennek eszköze lehet a többoldalú, de akár a regionális krízismenedzsment, mert a megtámadott mellett mindig a szomszédok szenvednek a legjobban – tette hozzá Giray Sadik. A krízisek esetében szintén fontos az országokra háruló terhek arányos megosztása. A professzor arra is figyelmeztetett: az, hogy valamilyen műveletet egyelőre nem tudunk elképzelni, nagyon komoly tragédiákhoz vezethet.
A Hibrid Projekt
– A Hibrid Projekt egy referencia tanterv elkészítését vállalta, amely a hibrid hadviselés kihívásaira egyaránt fel tudja készíteni a katona, a rendőr, de akár a civil hallgatókat is – mondta el A Hibrid Projekt: interdiszciplináris oktatás és képzés a hibrid hadviselésről című előadásában Jobbágy Zoltán ezredes, az NKE HHK Hadászati Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az EU által is támogatott projekt hat egyetem nemzetközi részvételével zajlott 2021–24 között, azaz érintette mind a koronavírus-járvány, mind az orosz–ukrán háború, illetve a közel-keleti konfliktus is. A harcok hatását a civil társadalomra különösen hitelesen szemléltették a projektben részt vevő izraeli kutatók. A tanterven túl elkészült egy, a mai generációk számára vonzóbbá tett oktatási, képzési és szimulációs metodológia, valamint egy, a tágabb közösség számára is megnyitott online tananyag. A projekt így komoly kínálatot tár a téma iránt érdeklődő hallgatók elé, akiket a tanszékvezető arra figyelmeztetett: a jövő háborúi mindenképpen hibridek lesznek.
Az előadásokat követő közös beszélgetésen az előadók a közönség kérdéseire válaszoltak, ezt Molnár Anna, az eseményt szervező tanszék tanszékvezető egyetemi tanára moderálta.
Nyitókép: Hálózatvédelmi képzés, forrás: U.S. Army Cyber Command / Flickr
