A pénzügyi reziliencia kifejezés a vállalkozások és gazdaságok ellenálló képességét jelenti – márpedig a 2022-23-as infláció jelentős kihívásokat állított mind a banki, mind a vállalati pénzügyek elé. Hogyan vizsgáztak az érintett intézmények? Melyek az elmúlt időszak gazdaságpolitikai döntéseiből levonható tanulságok? Erről cseréltek eszmét neves külföldi és hazai vendégelőadók a Pénzügyi reziliencia és felépülés az inflációs sokkból című angol nyelvű konferencián.
Az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszéke a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi és Államháztartási Szakosztályaival együttműködve szervezte meg idén a Pénzügyi reziliencia és felépülés az inflációs sokkból című angol nyelvű konferenciát. Az eseményre október 17-én került sor a Széchenyi Díszteremben.
Kutasi Gábor, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet (GVKI) vezetőjének felvezetője után – amelyben megköszönte a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatását – Bartóki-Gönczy Balázs, az ÁNTK tudományos dékánhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Megnyitójában felvázolta az elmúlt évek gazdaságpolitikai kihívásait, a gazdasági növekedést és a versenyképességet akadályozó folyamatokat. A közelmúlt eseményeit ismertetve elmondta: a világ központi bankjai kamatemeléssel reagáltak az emelkedő inflációra, ez magasabb hitelfelvételi költségeket eredményezett a bankok és vállalkozások számára. A pénzintézetek helyzete gyengült, a vállalkozásoknak pedig emelkedő nyersanyag-, munkaerő- és szállítási költségekkel kellett szembenézniük. Ráadásul a magasabb kamatlábak növelték a meglévő adósságok törlesztésének költségeit, ez cash-flow problémákhoz vezethetett. Erre pedig áremelkedéssel, költségcsökkentéssel, elbocsátásokkal reagált a vállalati szektor – sorolta a fejleményeket a dékánhelyettes. Az innováció és a növekedés lassult, a versenyképesség csökkent. E folyamatok igencsak próbára tették a bankok és a vállalkozások ellenállóképességét. Az e helyzetben meghozott döntésekről és ezek eredményeiről szól e szakmai fórum.
Sokkok sora
Ezt követően Vastag László, az MNB pénzpiaci szervezetek prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója „Pénzügyi reziliencia a bankszektorban az inflációs sokk és az antiinflációs politikák után” címmel tartott előadást. Az elmúlt három évben a hazai bankrendszert egymás után érték a sokkok – idézte fel az igazgató, majd részletesen beszámolt az egyes kihívásokra adott válaszokról. A Covid kapcsán ilyenek voltak például a háztartások és vállalkozások megvédése érdekében bevezetett moratóriumok, valamint a tőkepufferek felszabadítása. (E pufferek hozzájárulnak a bankszektor rugalmasságához veszteségek felhalmozódásának idején, és tompítják a pénzügyi ciklus visszaesését). A lakossági kamatstopot 2022 januárjában vezették be, majd később a vállalkozásokra is kiterjesztették annak érdekében, hogy az érintetteket megvédjék a magas hozamkörnyezet negatív hatásaitól. Később az orosz-ukrán háború pénzügyi kockázataival is szembe kellett nézni, valamint a klímaváltozással kapcsolatos lépésekre is szükség volt (stressztesztek, mezőgazdasági moratórium, stb.).
Vastag László szólt még a magasra szökött infláció kamatemelésekkel történt sikeres kezeléséről, amelynek eredményeképpen a tavalyi év eleje óta annak mértéke folyamatosan csökkenő pályára került. A bankszektor válságállósága erős, a korábban azonosított veszélyek, kockázatok nem gyakoroltak tartós hatást a bankrendszerre – jelezte az előadó, a konszolidált tőkemegfelelési mutató, a likviditási tartalék, és más mutatók alakulásával illusztrálva állítását. A fenntarthatósági stratégiával kapcsolatban pedig elmondta: 2019-ben indították a Zöld Programot, amelynek célja a pénzügyi rendszer környezeti veszélyeknek való kitettségének csökkentése, és a zöld iparágak támogatása. 2021-ben pedig a Zöld pénzügypolitikai eszköztár elemeit foglalták össze.
A pénz boldogít?
Az első előadói szekcióban elsőként Peter Tóth, a Szlovák Nemzeti Bank vezető kutatója, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegédje „A háztartások rezilienciája: életelégedettség és egyenlőtlenség Szlovákiában: jövedelem, fogyasztás és vagyon” címmel osztotta meg gondolatait. Ebben szlovákiai háztartási felmérésük megállapításait ismertette. A jövedelem, a fogyasztás és a vagyon hozzájárulását az általános elégedettséghez több ok miatt is érdekes Szlovákiában vizsgálni – jelezte az előadó. A posztkommunista örökség az egyik ilyen ok, hiszen az ország gazdasági és társadalmi szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül a rendszerváltás után, ami hatással volt a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségekre. Fontos szempont továbbá, hogy északi szomszédunkban mérhető az egyik legalacsonyabb gazdasági egyenlőtlenség az EU-ban. Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára, miképpen befolyásolják az alacsony egyenlőtlenségi szintek a lakosság életelégedettségét. Szlovákiában emellett az emberek nagy része saját ingatlannal rendelkezik, ez is alakítja a vagyoni egyenlőtlenséget és a lakosság anyagi biztonságérzetét. S végül alacsony a régiók közti mobilitás, azaz az emberek kevésbé hajlamosak az országon belüli költözésre.
A kutatás nyomán az körvonalazódott, hogy a szlovák háztartásokban élők elégedettségét a magasabb jövedelem, fogyasztás és nagyobb vagyon növeli. E kategóriákon belül kulcsfontosságú a munkajövedelem, a luxusfogyasztás és a reáljavak (pl. ingatlan). Ami az egyenlőtlenségeket illeti, a kutatás eredményei arra világítottak rá, hogy a jövedelemkülönbségek elfogadottsága magasabb, mint a vagyoni és fogyasztásbeli különbségeké.
Ciklikusság
A következő előadást a Brünni Mentel Egyetem professzora, Svatopluk Kapounek tartotta „Pénzügyi reziliencia és ciklusok” címmel. Elemzésében azt mutatta be, miképpen lehet előrejelezni a válságokat. Elhangzott: a pénzügyi ciklusok jellemzően hosszabbak, mint az üzletiek, és rövidebbek egy szűk országcsoportban –ilyen Németország, Csehország, Hollandia és Magyarország is. A pénzügyi ciklusok hossza országonként eltérő, ennek hátterében, mutatott rá a professzor, a pénzügyi instabilitás meghatározó tényezők közti különbségek állnak. A kutatásban a makroprudenciális politika hatását, és a makroprudenciális és a monetáris politika kölcsönhatásait tárták fel.
A délutáni szekcióban Dorina Clichici, a Román Akadémia Világgazdasági Intézetének kutatója A monetáris és fiskális politikai rezilienciáról tartott előadást, amelyben a román helyzetet mutatta be. Előadásában ismertette, milyen monetáris válasz született délkeleti szomszédunknál az inflációs sokkra, miképpen alakították a költségvetési politikát, s milyen kockázatokkal szembesültek az infláció középtávú alakulása kapcsán. Az előadó úgy látja, hogy a költségvetés konszolidálásának folytatása fontos az adósságállomány stabilizálása érdekében.
Eszközök
Ezt követően Regős Gábor, a Gránit Asset Management vezető közgazdásza előadásában azt a kérdést járta körül, mit tehet a monetáris politika az infláció letörése érdekében. A monetáris politikának vannak eszközei, de azokat egy gyorsan változó geopolitikai helyzetben kell alkalmazni. Ilyen kihívás például a geopolitikai konfliktusok árnövelő hatása, a zöld átmenet, a magas volatilitás. A központi bankoknak, zárta előadását Regős Gábor, azt kell mérlegelniük, hogy csak az infláció kordában tartása a céljuk, vagy más kritériumokat is teljesíteni szeretnének.
A konferencia záró előadását Czeczeli Vivien, a GVKI adjunktusa tartotta Globális pénzügyi kockázatok az eurodollár piacon címmel. Ebben elmondta, hogy a jelenlegi adósság alapú pénzrendszer, mely erőteljes dollárdominanciára építkezik, fontos rendszerkockázati tényezőket foglal magában. Ezt erősiti a megnövekedett külső, dollárban denominált adósságok aránya, az eurodollár piac jellegzetességei, vagyis, hogy az lényegében nem tartozik az amerikai bankrendszerre vonatkozó szabályozások alá, továbbá a transzparencia tekintetében is számos hiányosság lelhető fel. A dollár keresletének és kínálatának elkerülhetetlen egyensúlytalanságai kedvezőtlen világgazdasági környezetben fontos árfolyam- és országkockázati veszélyeket rejtenek magukban, különösen a magas külső adóssággal rendelkező, jellemzően feltörekvő országok számára. A javarészt hitelre építkező gazdasági növekedés tehát a pénzügyi rendszer fenntarthatóságára, így rezilienciájára is erősen hat.
A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta a meghívott előadók részvételével.
