Európa saját katonai, védelmi biztonságát teljesen Amerikára bízta. Bár az USA nem szeretné magára hagyni kontinensünket, ha bármi bekövetkezik Ázsiában, kénytelen lesz. Európának pedig érdemes lenne előre felkészülnie erre a helyzetre – hangzott el a Ludovika Fesztivál előadásán.
Megalapításakor a NATO szinte ideológiamentes védelmi szövetség volt az Európát is fenyegető Szovjetunió ellenében – emlékeztetett Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója, a The American Conservative vezető szerkesztője az Úton az „alvó NATO”-hoz – Mi lesz veled, Európa? című panelbeszélgetésen, a Ludovika Fesztiválon.
A szervezet bővítését Németország 1990-es egyesítése gyorsította fel, aminek egyik ígérete az volt, hogy a Szovjetunió többé nem támad fel. A NATO-val kezdetben még Putyin is kereste a szövetséget – például a radikális iszlámmal szemben. A keleti tagállamok sorozatos csatlakozása azonban megváltoztatta Oroszország viszonyát a NATO-hoz, az Ukrajnával megkezdett tárgyalások pedig átlépték a vörös vonalat.
A NATO-nak nem ideologikus, nem jogvédő, hanem katonai védelmi szövetségnek kell maradnia – tette ehhez hozzá Stumpf István alkotmányjogász, politológus, egyetemi tanár. Felidézte, hogy nem sokkal hazánk csatlakozása után a miniszterelnök azt a döntést hozta, hogy az ország az amerikai vadászgépek helyett a svéd Gripeneket vásárolja meg. Az üzenet egyértelmű volt: Magyarország tagként is szeretne szuverén döntéseket hozni, e szándékunk pedig mára sem változott. A tagok szuverenitása nem is lehet kérdés, különben a katonai szövetségnek gondot fog okozni az a tény, hogy Európa kereskedelmi és más jellegű kapcsolatokat is ápol Kínával, miközben az ázsiai nagyhatalmat az USA egyértelmű ellenfelének nyilvánította.
Az Eszterhai Viktor, az NKE EJKK John Lukacs Intézet tudományos munkatársa által moderált beszélgetésen elhangzott: a világpolitikai helyzet a NATO megalapítása óta gyökeresen megváltozott, a keleten felemelkedő birodalom hadereje vetekszik bárkiével a világon. Egyelőre Európa nem érzi ennek veszélyét. Sumantra Maitra hozzátette, az EU nem képes egyetlen egységes cselekvő akaratként viselkedni, hiszen kérdéses, hogyan fogadnák a kontinens lakói, ha holnap úgy ébrednénk, hogy egyetlen zászló és irányítás alatt kellene háborúba vonulniuk. A szakértő szerint a NATO ma túl sok amerikai eszközt és bázist üzemeltet a kontinensen, miközben az európai szereplők eszközei közötti együttműködő képesség fejlesztésével sokkal hatékonyabb és olcsóbb haderőt lehetne fenntartani.
Szintén elhangzott, ha a NATO valóban háborúba akarna vonulni, akkor már háború lenne – de Amerikában senki nem akar háborúzni. Viszont erről hosszan beszélni, Ukrajnát szavakkal támogatni olcsó és könnyű, éppen ezért teszik ezt. A szakértő hozzátette azt is: az USA-ban már legalább két generáció nőtt fel úgy, hogy a „történelemnek vége van”, és e gondolkodást némileg nehéz megváltoztatni, még akkor is, ha a fordulatnak már vannak jelei.
