A római jog meghatározó szerepet játszott a nyugati világ jogi és politikai gondolkodásának formálásában. Máig kötelező tantárgy a leendő jogászok számára, ám napjainkra mintha elvesztette volna értékét, elismertségét a felsőoktatásban – például abban a Németországban, ahol pedig évszázadokon át alapnak tekintették. Eközben – némiképp meglepő módon – a tengerentúlon vagy éppen Kínában mind inkább előtérbe kerül. Mi áll ennek hátterében és mi a római jog szerepe a 21. században? Miképpen adhat választ az aktuális jogi és társadalmi kihívásokra? E kérdések megvitatásával foglalkozott az a nemzetközi konferencia, amelyet Common Good (Közjó) címmel rendezett november 30-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Collegiuma.
Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében elmondta: e rendezvény nemcsak a számos, távoli országból is érkezett szakértő révén különleges, de azért is, mert viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy konferencia keretében nemcsak az adott témáról – jelen esetben a római jogról – esik szó, hanem szakmájuk jövőjéről is eszmét cserélhetnek a résztvevők – márpedig e fórum erre is lehetőséget teremt. Nagy a felelősségünk, hogy tudásunkat, gondolatainkat a következő generációnak átadjuk – hívta fel a figyelmet Deli Gergely. Ezt követően Hamza Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJTK) professor emeritusa vezette fel az első panel előadóinak prezentációit.
Nyitóelőadásában Adrian Vermeule, a Harvard Egyetem alkotmányjogi professzora annak a meglátásának adott hangot, hogy a 21. században római jog jelentősége nagyobb lesz, mint a megelőző két évszázad során. The American Lex Regia című előadásában az amerikai politikai és alkotmányos berendezkedés és a római jog párhuzamait vette számba. Jelezte: bár az analógia tökéletlen, hiszen a római jog intézményei természetesen eltérnek az USA intézményrendszerétől, az összevetés rávilágíthat az alkotmányos rendszer néhány sajátosságára. Rámutatott, hogy napjainkban is zajlik az amerikai alkotmányos berendezkedés klasszikus gyökereinek az újrafelfedezése, az amerikai jog és az európai jogi hagyományok közötti kapcsolat újjáteremtése. E kapcsolódás szemléltetéseként kitért a törvényhozás által a végrehajtó hatalom számára delegált jogosítványok egyre szélesebb körére, amelyet a lex regia jogintézményével állított párhuzamba. E hatalmi ág szerepének az átalakulásáról Vermeule professzor úgy vélekedett, hogy ebben nem a nép által történő kormányzás alternatíváját vagy versenytársát kell látni, hanem éppen a gyakorlása egyik eszközét, amely többek között védelmet jelent a népfelség elvét aláásó oligarchikus erők hatásával szemben.
Földi András, az ELTE ÁJTK professor emeritusa Reflections on the tasks of Romanists of our time című előadásának elején Vergilius Aeneis című eposzából latinul idézte azokat a gondolatokat, amelyek szerint a rómaiak sok tekintetben nem értek fel a görög kultúra vívmányaihoz – legyen szó tudományról vagy művészetről –, ám jogrendszerükkel maradandót alkottak. A professzor ennek kapcsán egy, a római jog és a kapcsolódó intézmények oktatásához kötődő problémára hívta fel a figyelmet. Jelenkorunk római joggal foglalkozó szakembereinek fontos lenne a korábbinál is hatékonyabb kutatásokat végezniük a római jogi intézmények oktatásával kapcsolatban. Sok kutató azt gondolja, hogy már nincs új felfedezni való a római magánjog területén, hiszen az nem változott az elmúlt másfél évezredben. Ám tapasztalatai szerint számos fontos probléma létezik, amelyek korunk kutatóinak figyelmére is méltóak lennének. Az 1970-es, illetve ’80-as évekkel szemben ma már nem a primer forrásokra alapozva, Gaius Institúciói vagy a Iustianianusi kodifikáció nyomán keletkezett művek alapján tanítják a római jogot, hanem ahogy megfogalmazta: „modern tankönyveket használunk, amelyekben azonban számos komoly ellentmondást találhatnak a hallgatók. Ezek forráselemzéssel – nevezetesen a római jog első, Corpus Iuris Civilis néven ismert kodifikált gyűjteménye révén – lehetnének orvosolhatók” – mutatott rá a professzor. Ezt követően konkrét példákkal illusztrálta azokat a témákat, amelyeket egy-egy tehetséges tanítványa az évek során felvetett, s amelyekre a római jogot taglaló tankönyvek nem adnak releváns válaszokat. Vannak azért jó hírek is – jelezte, utalva a közelmúltban a témában magyarul megjelent hazai publikációra, s komoly német munkák is elérhetővé váltak a hazai szakmai közönség számára.
Aldo Petrucci, a Pisai Egyetem professzora a római jog oktatásával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Részletesen szólt a 2005-ös oktatási reformok vonatkozó változásairól, a római jog oktatásában szerepet játszó tantárgyakról. Elhangzott, hogy képzéseik jelentős részének markáns eleme ezen ismeretek kötelező tantárgyként történő oktatása. Ennek kapcsán két kihívásról tett említést. Az egyik a tantárgyak tartalmi kialakításának mikéntje, a másik pedig egy, a 21. században e komplex téma feldolgozását érdemben segítő tankönyv megalkotása. A professzor tapasztalatainak részletezését összegezve úgy fogalmazott, hogy a jogászoknak e jogterülettel kapcsolatban három feladata van: a tudományos párbeszéd ösztönzése, a tudásátadás, valamint az érdeklődés fenntartása annak érdekében, hogy a következő nemzedékek is szívesen foglalkozzanak ezen ismeretekkel.
Philip J. Thomas, a Pretoriai Egyetem professzora előadásában mindenekelőtt rögzítette: jóllehet örömmel látja e konferencia közönségének soraiban a fiatalokat, sajnos a római jog manapság mind inkább marginalizálódik. A kérdés, mi lehet ennek hátterében és mit lehet ellene tenni? A kulcsszó – jelezte – ebben az esetben a relevancia. A római jog relevanciáját az elmúlt évezredek már bizonyították. A történelem során e tanokat az egyháztól az állami vezetőkön át az üzletemberekig nagyon sokan felhasználták. „Ám ez egy kincsestár, amelynek egyes elemeit máig nem fedeztük még fel” – tette hozzá. A professzor előadásában részletesen áttekintette a római jog szerepét a jogalkotásban, a jogtudomány fejlődésében. Szólt a ’68-as diáklázadások eszmei alapjához hozzájáruló frankfurti iskola gondolkodóiról és a dél-afrikai felsőoktatási rendszer sajátosságairól is. Utóbbi kapcsán előadása végén kiemelte: a római jog oktatásának kulcsszerepe van a hallgatók kritikai gondolkodásának fejlesztésében.
A konferencia e gondolat mentén folytatódott: a második panelben a római jog oktatásának módszertanáról hallgathattak meg előadásokat a résztvevők, majd a harmadik blokk előadásai olyan témákat érintettek, mint a jog algoritmizálásának lehetőségei vagy a mesterséges intelligencia szerepe a jog világában.
Nyitókép: depositphotos.com
