Immár ötödik hónapja szólnak a fegyverek szomszédunkban, Ukrajnában. A háború nemcsak a hagyományos keretek között zajlik, hanem a kibertérben, sőt a lelkekben is.
Mindkét oldalon jól felkészült kiberharcosok állnak készen nap mint nap arra, hogy támadják a katonai és polgári infrastruktúra különféle infokommunikációs hálózatait. Ahogy azt már a 2014 óta tartó konfliktusban megtapasztaltuk, ezek a támadások a közigazgatási rendszert, az energiaszektort, és a telekommunikációs hálózatokat egyaránt érintik. A február 24-i támadást megelőzően többek között az ukrán parlament, a külügyminisztérium, illetve a fegyveres erők weboldalai is a támadás áldozataivá váltak. Néhány nappal később pedig a Kreml és más orosz kormányzati oldalak váltak elérhetetlenné.
Mobiltelefon = sebezhetőség
Az ukrán kibervédelmi ügynökség jelentése szerint a háború első négy hónapjában az ukrán kormányzati és civil szektor közel 800 esetben szenvedett el kibertámadást.[1] Ezek sajátossága, hogy nemcsak hivatalos kormányzati szervek hajtanak végre ilyen akciókat, hanem a felekkel szimpatizáló hacker csoportok is intenzíven kiveszik a részüket a támadásokból. Így például az Anonymous-csoport az ukránok oldalán hajt végre sorozatos kibertámadásokat, míg az orosz fél mellett a Conti zsarolóvírus csoport akciói említhetők.
A közvetlen harci cselekményeket is intenzíven támogatják különféle információs technikákkal. A háborúban hírnevet szerzett török Bayraktar drón irányító rendszerét például az oroszok nagy hatékonysággal képesek zavarni a Krasukha-4 elektronikai hadviselési rendszerrel.[2] A háború kezdeti szakaszához képest az orosz elektronikai hadviselési képesség szervezettebbé válásának köszönhetően például a török „csodafegyver” is mára egyre hatástalanabbnak bizonyul a harctéren. Emellett a mobiltelefont a katonák a frontvonalban is használják. Ez pedig nagy sebezhetőséget jelent számukra, mivel a mobil kommunikáció alapján bemérhetők, ezeket az adatokat célmegjelölésre és csapásmérésre lehet felhasználni.
Előny az ukránoknál
A kibertéri műveletek azonban nem csak ebben a jól ismert formában zajlanak. A kibertéri hálózatos technológia kiválóan alkalmas arra, hogy a befolyásolás, a manipuláció és az álhírterjesztés egy igen hatékony színtere legyen. A kibertéri pszichológiai műveleteket mindkét fél egyaránt nagy intenzitással alkalmazza mind a saját lakosság meggyőzésére, támogatásának elnyerésére és fenntartására, mind pedig a nemzetközi közvélemény befolyásolására. E téren Ukrajna áll jobban, hiszen egyrészt a megtámadott mindig eredményesebben tudja mozgósítani a saját és a semleges közvéleményt, másrészt a mobil technológiákat is igénybe veszik e célra, mint pl. a Telegram csatornát vagy a Tik-tok videókat.
Azt látjuk, hogy a harcok közvetlen közeléből a civilek mobilos videókat tesznek közzé, orosz csapatokról jelentenek és az ostromlott városokból tudósítanak. Természetesen ennek megvannak az árnyoldalai is, hiszen ezek a tudósítások számos esetben nem a valós tényeken alapulnak. A kibertéri megtévesztés és álhírterjesztés az ukrán háborúban a fénykorát éli. Mindkét fél és a szimpatizáns civilek is rendkívüli mértékben próbálják hamis információkkal manipulálni a közvéleményt. Ezért a tájékozódni vágyók igen nehéz helyzetben vannak, hiszen ma már a deepfake világában egy videófelvételnek sem lehet hinni. Ez pedig azt jelenti, hogy a harcokról szóló tudósításokat és a hadműveleti sikerekről szóló beszámolókat csak igen erős fenntartásokkal lehet kezelni.
Mindazonáltal jól látható, hogy az orosz katonai fölény egyik ellensúlyozó ereje az ukrán oldalon a kibertéri képességekben, a támadó, védelmi és kognitív technikák hatékony kiaknázásában rejlik. Az ukrán kibertéri ellenállás olyan tényező, amely erőforrások tekintetében az orosz féllel közel egyenlő képességekkel bír, az eddigi tapasztalatok alapján pedig a hatékony és leleményes alkalmazás terén az ukránok előnyösebb helyzetbe is kerülhetnek, ami a háború végső kimenetelére is akár hatással lehet.
[1] Sergiu Gatlan: Ukraine targeted by almost 800 cyberattacks since the war started. Bleepingcomputer, 2022. június 30. Online
[2] Alia Shoaib: Ukraine’s drones are becoming increasingly ineffective as Russia ramps up its electronic warfare and air defenses. Insider, 2022. július 3. Online.
Nyitókép forrása: University of Oslo / New Zealand Defence Force
