Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Kutasi Gábor

Felkészültség a védelmi kiadások bővítésére

A védelem és a jólét közti feszültség nem elkerülhetetlen.

Kutasi Gábor 2025.06.17.
Pató Viktória Lilla

Fémesen fényes?

Gondolatok az ukrán–amerikai nyersanyag-megállapodásról.

Pató Viktória Lilla 2025.05.14.
Csepeli Réka

Európa újra fegyverkezik – de miből és minek a kárára?

Európa képes volna-e megvédeni önmagát az Egyesült Államok nélkül?

Csepeli Réka 2025.03.26.
Taraczközi Anna

Az EU biztonságának új korszaka?

Von der Leyen 150 milliárd eurós védelmi alapot javasol.

Taraczközi Anna 2025.03.05.
Csepeli Réka

A háború elfeledett áldozata: a természeti környezet

A három éve tartó orosz–ukrán konfliktus óriási környezeti károkkal jár.

Csepeli Réka 2025.02.26.
HORIZONTOK BLOG
Balázs Eszter
Balázs Eszter
kutató, NKE Közép-Európa Kutatóintézet
  • 2022.08.18.
  • 2022.08.18.

Az első világháborús kutatások kultúrtörténeti fordulata

A szakirodalom újabban a háború kultúráiról beszél; ez a fogalom arra is lehetőséget teremt, hogy képet alkossunk az egyes nemzetek, társadalmi csoportok vagy akár az egyének háborúhoz való viszonyulásáról. 

A történetírás 1980-as évekre tehető nyelvi-kulturális fordulata idején az addig domináns klasszikus hadtörténet mellett jelent meg a nagy háború társadalmi és kulturális vonatkozásait előtérbe helyező új tudományos megközelítés, illetve almező: a háború kultúrtörténeti értelmezése. Ennek köszönhetően, ahogy arra Annette Becker rámutat, „a felülnézetből látott történelem” mellett megjelenhetett „a katonák és a hátország nézőpontja” is. Becker az első világháborús historiográfiában mérföldkövet jelentő, magyarra is lefordított 1914–1918, az újraírt háború című munkájában (magyarul: L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2006) szerzőtársával, Stéphane Audoin-Rouzeau-val együtt kidolgozta a culture de guerre / war culture – a „háború kultúrája” – fogalmát és az ezzel kapcsolatos értelmezési keretet, amit a következőképp definiáltak: „reprezentációk, gyakorlatok, magatartások, valamint irodalmi és művészeti alkotások együttese, amely keretek közé vonja az európai népesség háborús invesztícióját, erőfeszítését.” Az összes hadviselő közötti strukturális hasonlóságok miatt – legalábbis az európai kontextusban – ez egy nagyon jól használható elemzési kategória. A szakirodalom újabban a háború kultúráiról beszél, és ez a plurális fogalom arra is lehetőséget teremt, hogy a korábbiaknál még differenciáltabb képet alkossunk az egyes nemzetek, társadalmi csoportok vagy akár az egyének háborúhoz való viszonyulásáról.

Mivel 1914 és 1918 közt minden hadviselő azt állította, hogy védekező háborút folytat, a kulturális termelés felértékelődött a háborús erőfeszítések részeként – alapvető befolyást gyakorolva a reprezentációkra. A „háború kultúrája” mint az összecsapáshoz való alkalmazkodás, valamint az összecsapás totalizálásának eszköze azért is vált heurisztikus fogalommá, mert nagyban segít értelmezni, miért érezték az európai társadalmak a háborús küzdelmet alapvető patrióta kötelességüknek, és hogy miért tartottak ki ilyen hosszan. A nagy háború kultúrtörténeti megközelítése képes új megvilágításba helyezni a népesség (70 millió katona), illetve az ipari mobilizáció, valamint a háború nagyságrendjét (4 és fél év). Ez a megközelítés aztán hamar követőkre talált a nemzetközi történetírásban; Jay Winter és Antoine Prost The Great War in History: Debates and Controversies, 1914 to the Present című, az első világháborúval kapcsolatos nyugati historiográfiát bemutató könyve a harmadik történészgeneráció 1980-as években megjelenő megközelítésének mondja a kultúrtörténeti megközelítést olyan előzményekkel, mint amilyen például a francia Annales iskola neves történészének, Marc Blochnak a Réflexions d’un historien sur les fausses nouvelles de la guerre [Egy történész reflexiója a háborús hamis hírekről] című könyve. A kultúrtörténeti fordulatot elsőként zászlajára tűző konferenciára Guerres et cultures [Háborúk és kultúrák] címmel került sor 1992-ben, és nem sokkal később a Beckert és Audoin-Rouzeau-t is tömörítő Péronne-i háborús emlékhelyen kialakított kutatóközpont 14–18, Aujourd’hui, Today, Heute címen egy a kultúrtörténeti megközelítést középpontba helyező folyóiratot is elindított. A megközelítés a társadalmak brutalizációjával, azaz az erőszakhoz való adaptációjával is foglalkozik (lásd George Mosse kutatásait), ahogy a harcoló katonák és szélesebb értelemben a hadviselők pszichológiájával és reprezentációival is (lásd Tony Ashworth kutatásait a lövészárokháborúról, John Horne és Alan Kramer kutatásait az erőszakról, valamint Jay Winter és Stéphane Audoin-Rouzeau kutatásait a kollektív és individuális gyász különböző formáiról). A kultúrtörténeti megközelítés az első világháborús kutatásokban korábban elhanyagolt anyagi kultúrát is bevonja a nagy háború kutatásába (pl. kegytárgyak, háborús kézműves alkotások), de a testre, az intimitásra, a női- és férfiszerepekre, a gyerekek tapasztalatára és a gyászra is jelentős figyelmet fordít. E megközelítésnek köszönhetően a háborúban előállított tárgyak, kulturális produktumok is reflektorfénybe kerülnek: például az anyagi kultúra olyan lenyomatai, mint a játékok, lövészároktárgyak, képeslapok, vagy olyan kulturális produktumok, mint az énekek, képek, szóhasználat, illetve emlékművek vagy fényképek.

A nagy háború kultúrtörténeti megközelítésére jó példát nyújt a háborús sajtóban, valamint kiadványokban a nekrológokból, gyászbeszédekből és megemlékezésekből álló, Európa-szerte burjánzó nekrológiai diskurzus. 

Bányai Elemér fényképe. Forrása: Új Idők, 1915. ápr. 25., 18. sz., 446.

A gyász kifejezése mellett a háborús nekrológok feladata az volt, hogy segítsék értelmezni, és elfogadtassák a társadalommal az összecsapást. A magyar sajtóban az elesett katonákkal kapcsolatos megemlékezések sorában különlegesnek tekinthető az 1915 tavaszán a Kárpátok-beli harcokban elhunyt Bányai Elemér író-újságíró halála és újratemetése alkalmával született nekrológok, megemlékezések, költemények kultikus – azaz hitek által irányított, transzcendens mozzanatokkal is jellemezhető – szövegegyüttese: egyházi főméltóságtól a polgári radikális vezetőkig sokan tiszteletüket rótták le az Ady barátjaként is elhíresült erdélyi örmény származású író-újságíró emléke előtt. (A Bányai Elemérről szóló tanulmányom megjelent a Mars és Apolló közt. Írók és más értelmiségiek az első világháborúban című tanulmánykötetemben, amit a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum jelentetett meg 2021-ben.)

A kultuszhoz forrásként további információt nyújtanak a budapesti újratemetésről szóló, különböző napilapokban megjelenő tudósítások is – természetesen ezekre is szimbolikus reprezentációkként tekinthetünk, amelyek a Mikes Lajos újságíró által a különféle nekrológokból, megemlékezésekből szerkesztett Zuboly könyvével együtt az elesett értelmiség veszteségeit mitizáló, Európa-szerte megjelenő nekrológiai diskurzusba illeszkednek. Először is mi lehet a magyarázat az ünnepélyes temetésre és a kultuszra éppen Bányai Elemér esetében? 

Mikes Lajos (összeáll.): Zuboly könyve, Bányai Elemér válogatott munkái / Kunfi Zsigmond bevezető tanulmányával; Ady Endre [et al.] megemlékezésével; Prohászka Ottokár gyászbeszédével, Budapest, 1916.

Személyéről a kortársak úgy vélték, szimbolizálni képes a magyar értelmiség, illetve sajtó háborús erőfeszítéseit, „áldozatkészségét”, és ezzel érzékeltetni tudja a háborúban egységes nemzeti közösség kereteinek tágasságát (melynek tehát az értelmiség és a sajtó is szerves része). Erre Magyarországon különösen az első háborús évben volt szükség a sajtó presztízscsökkenése, morális legitimációjának romlása, valamint az értelmiség háborús feladata, szerepe körüli bizonytalanságok és a vele szemben megfogalmazott kritika miatt. Az írók, újságírók frontszolgálatának a bemutatása Magyarországon és Európa-szerte jelentős szerepet játszott a fronton harcoló katonák elbeszéléseinek a legitimálásában is. A Bányai Elemérrel kapcsolatos szövegkorpusz tehát egyszerre teszi láthatóvá az elesett hősökkel kapcsolatos kultusz jelentőségét, az értelmiség és a sajtó háborús szerepvállalását, de rámutat az összes hadviselőnél a nekrológokkal kapcsolatos, hasonló mintázatokra is. Ezek alapján pedig azt az értelmiségtől és a sajtótól jövő hátországi erőfeszítést is megvilágításba helyezi, ami a háború normalizációjára, elfogadtatására irányult, és ami az első világháború kultúrtörténeti megközelítésének köszönhetően válik igazán plasztikussá. Az 1914–1918 közötti szellemi mozgósítás példátlan volt az emberiség addigi történetében: az értelmiség, a kulturális termelők sem korábban, sem később nem támogattak ilyen tömegesen és kitartóan háborús célokat, amivel nagyban elősegítették a háború társadalmi elfogadottságát és totalizálását. Az írókkal, művészekkel, újságírókkal kapcsolatos nekrológiai diskurzus ennek a szerepvállalásnak kétszeresen is bizonyítéka: az elesett értelmiségről szól, és maga az értelmiség állítja elő önmaga és a szélesebb társadalom számára.

Nyitókép: Románia, Erdély, Máramarossziget, tábori posta. Forrás: Fortepan / Péchy László  

Témakörök: értelmiség, gyász, háború, kultúrtörténet, veszteség
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT