Holokauszt alatt az európai zsidók náci Németország és szövetségesei által 1933 és 1945 között végrehajtott rendszerszintű üldöztetését és az ellenük elkövetett különböző bűncselekmények összességét értjük, amelyek következtében a becslések szerint is több millió ember vesztette életét.
Maga a Héber Bibliában gyökerező ógörög eredetű holokauszt (ολοκαυστον) szó egyébiránt teljesen elégő áldozatot jelent. A manapság leginkább a történelmi emlékezésben előforduló kifejezéssel jelzett emberi cselekmények jogi szempontból is minősíthetők, ám jelen írásnak nem célja, hogy a büntetőjogi vonatkozásokkal foglalkozzon. Ehelyett arról kíván összefoglalást nyújtani, hogy a mai napon hatályos magyar büntető anyagi jogban miként jelenik meg a holokauszt, elsősorban mint az antiszemitizmus egyik megnyilvánulási formája a holokauszttagadás elleni küzdelem részeként.
Ellensúly
Az információs társadalomban különösen nagy jelentőségű, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapjogok maradéktalan biztosítása mellett az állam „ellensúlyt” képezzen olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek alkalmasak lehetnek a köznyugalom megzavarására és a nácizmus áldozatai emberi méltóságának, kegyeleti jogainak támadására – feltéve, hogy nagy nyilvánosság előtt valósulnak meg. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása az áldozatok és hozzátartozóik emberi méltóságának védelme érdekében történhet. Emellett kétségkívül fontos a diktatórikus rendszerek valóságos működésének megismeréséhez fűződő társadalmi érdek.
Európában számos ország büntetőjogi eszközökkel tiltja a holokauszttagadást. Ausztriában például 1947 óta – kisebb-nagyobb változtatásokkal – hatályban van az ún. tilalmi törvény (Verbotsgesetz), amely tartalmazza a holokauszt vagy más náci bűnök tagadásának tilalmát. Németországban a Büntető Törvénykönyv (StGB) rendelkezik a holokauszttagadás tilalmáról, de Csehországban és Lengyelországban is létezik hasonló, a holokauszttagadást büntető törvényi rendelkezés. A legtöbb efféle jogi tilalom a kommunista rendszerek által elkövetett hasonló bűnök tagadására is vonatkozik, de jelen írás kifejezetten a holokauszttal foglalkozik.
Jelképek
Az Európai Unió Tanácsának a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározata előírja, hogy az uniós tagállamok rendeljék büntetni az 1945 augusztus 8-i Londoni Egyezményhez csatolt okiratban meghatározott bűncselekmények nyilvánosság előtti védelmezését, tagadását vagy súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetését. Előbbieket a tagállamoknak akkor kell büntetniük, ha azokat a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek egy csoportja vagy e csoport valamely tagja ellen irányuló módon követik el.
A holokauszttagadás magyarországi büntethetővé tételének alkotmányos alapját az Alkotmánybíróság a 2000. évben teremtette meg. A döntés alapjául szolgáló ügyben az Alkotmánybíróság az akkoriban hatályos, 1978. évi Büntető Törvénykönyvünk önkényuralmi jelképek használatára vonatkozó tényállását vizsgálta, egyebek mellett annak a véleménynyilvánítás szabadságával való összeegyeztethetőségét. Ezt alkotmányossági szempontból nem találta aggályosnak. Mindamellett megállapította, hogy „Magyarország történelmi tapasztalatai és az alkotmányos értékeket fenyegető az a veszély, amelyet az elmúlt diktatúrák ideológiáin alapuló tevékenységeknek a nyilvánosságban való megjelenése jelenthet a magyar társadalomra, meggyőzően, objektíve és észszerűen igazolják e tevékenységek tiltását és a büntetőjogi eszközökkel való fellépést”.
„A holokauszt nyilvános tagadása” tényállása
A rendszerváltozást követően is sokáig hatályos 1978. évi Büntető Törvénykönyv nem tartalmazott a holokauszttagadásra vonatkozó tényállást. 2010 januárjában önálló országgyűlési képviselői indítványban kezdeményezték a törvény módosítását és annak kiegészítését „A holokauszt nyilvános tagadása” tényállásával, amelynek eredményeként az elfogadott törvény 2010. április 10-i hatállyal kiegészítette az 1978-as büntetőtörvényt. Az új rendelkezés szerint a holokauszt nyilvános tagadása miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntetendő az, aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel.
A kérészéletű rendelkezést egy 2010 májusában az Országgyűlés elé terjesztett módosító javaslat következtében helyezték hatályon kívül. A májusi indítvány szerint a holokauszt nyilvános tagadása tényállás helyébe „A nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” elnevezésű tényállás lépett. Ez alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel. A módosítás célja az volt, hogy a jogalkotó ne tegyen különbséget a nácizmus és a kommunizmus áldozatainak emberi méltóságát, kegyeleti jogait sértő megnyilvánulások büntetőjogi megítélésében, azonos mércével mérje a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek bűneit.
E módosítással azonban nem mindenki értett egyet, például egy civil szervezet azért szólalt fel, mert szerinte a törvényi tényállás aránytalanul korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát. Másik esetben pedig egy bíró kezdeményezett egyedi normakontroll eljárást az Alkotmánybíróság előtt, mivel álláspontja szerint a rendelkezés alkotmányellenes volt. Végül az Alkotmánybíróság egy 2003. évben meghozott határozatában arra jutott, hogy a tényállás nem sérti a jogállamiság elvét és a véleménynyilvánítás szabadságát sem. (16/2013. (VI. 20.) AB határozat).
Hogyan alkalmazták?
A jelenleg hatályos 2012. évi Büntető Törvénykönyvünk az 1978. évihez képest változatlan formában emelte át a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása tényállását. A 2010-es módosítás, illetve az új Btk. hatálybalépését követően a bíróság számos ítéletében mondta ki e bűncselekmény miatt a vádlott bűnösségét.
Az ügyek történeti tényállásai változó képet mutatnak. Előfordult, hogy az elítélt nyilvános demonstráción, kb. 50–70 fős tömeg előtt jelentette ki, hogy nem volt holokauszt. Egy másik ügyben az ítélet tárgyát képező írás egy politikai mozgalom lapjában jelent meg. A cikkben, amelyet egyébként az interneten is közzétettek, olyan állítások voltak olvashatók, hogy semmilyen tárgyi bizonyítékot nem találtak, amely alátámaszthatta volna a zsidók tömeges legyilkolását stb.
Nem került sor ugyanakkor vádemelésre abban az esetben, amelynél az elkövető egy tudományos konferencián kijelentette, hogy „Magyarországon nem volt cigány holokauszt, elég sok országban volt. Voltak cigányokkal szembeni atrocitások, de nem volt”. Az ügyészség szerint a mondat nem merítette ki a tárgyalt bűncselekmény tényállását, ugyanis az elkövető a zsidóság és a cigányság üldöztetését, azok szervezettségi és mennyiségi mutatóit összehasonlító kontextusba helyezte, arra vonatkozó szándéka, hogy az eseményeket elbagatellizálja, nem volt megállapítható.
Feldolgozott és tanulmányozott források
2010. évi XXXVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
A Tanács 2008/913/IB kerethatározata ( 2008. november 28. ) a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről
Az Alkotmánybíróság 14/2000. (V. 12.) számú határozata
16/2013. (VI. 20.) AB határozat
https://encyclopedia.ushmm.org/content/en/article/introduction-to-the-holocaust
https://nepszava.hu/1009095_brusszel-buntetendove-tenne-az-emberiesseg-elleni-bunok-tagadasat
https://tasz.hu/files/tasz/imce/tasz_nemzetiszocialista_kommunista_bunok_btk2010.pdf
https://www.origo.hu/itthon/20100222-buntethetove-tette-a-holokauszttagadast-az-orszaggyules.html
https://www.origo.hu/itthon/20100310-alairta-solyom-laszlo-a-holokausszttagadast-bunteto-torvenyt.html
https://zsido.com/agoston-tibort-jogerosen-eliteltek-holokauszttagadas-miatt/
Prof. dr. habil Karsai Krisztina PhD, DSc (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez, Wolters Kluwer Kiadó, 2019
T-11705 számú képviselői önálló indítvány a 2010. évi … törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról tárgyában
T-25 számú iromány a …számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról tárgyában
https://fovarositorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/ofandras_kozlemeny_20160121.pdf
